Lokál

A hivatalosan március 23-án megnyíló régi-új BMC nemcsak mint a Budapestet és az országot gazdagító jelentős kulturális központ érdekes. Létrejötte és működési alapelve jószerivel egyedülálló Magyarországon, de szerte Európában sem találunk sok hasonlót.

Negyven évig a nyomdászösszefogás pompás szimbóluma volt, később tanácsi bérház, tánciskola és utánjátszó mozi. Ha nem a Gutenberg téren lenne, a legszebb budapesti épületek között említenék az idegenforgalmi kiadványok.

Tízmilliós nagyságrendű közösköltség-tartozást halmozott fel a Gutenberg Otthon társasház alsó két szintjének tulajdonosa, ráadásul félbehagyott építési munkálatai a többi lakás állapotát is veszélyeztetik. A műemléki védelem alatt álló ház és a BHG-2006 Ingatlanhasznosító Kft. (BHG) pere évek óta húzódik.

A parti gát ugyanolyan, mint Szentendrénél volt, de itt a terméskő nem pezsgő idegenforgalmat, szakszerű vendéglátást bámul, hanem keskeny utcát, ipari vidéket. Nyugat-Magyarország kapuja semmivel sem derűsebb látványosság, mint bármelyik vasúti létesítmény az országban.

Emigránsok, kitántorgók, disszidensek – az új- és legújabb kori magyar történelem tanulmányozása során könnyen úgy tűnhet: hazánk legfőbb exportcikke az ember. Milyen városokat választottak a távozó magyarok 1956 előtt?

Legfeljebb a negyven fölöttiek emlékeznek a március 21-ei tanácsköztársasági ünnepségek egyik kedvenc hivatkozására, mely szerint a budapestiek május elseje alkalmából vörösre festették a villamosokat. Miért nem szálltak inkább fel?

Gulyás Anna nem tánczenére táncolt, Szűcs Péter (klarinét) nem tánczenét játszott. Történt viszont valami más. A gesztusok, a testtartás, a lépések, a forgások (közönségesen: a tánc) plasztikus jelentéssé fordították át a felhangzó darabok ritmikáját, tempóját, dallamát. Mindezt annak ellenére is üdvözölni lehetett, hogy az átfordítások a kiválasztott művek - mint amilyen a tökéletesen absztrakt Dal Luciano Beriótól vagy a New York Counterpoint Steve Reichtől - értelmezésének körét valamelyest szűkebbre szabták.

Hetven éve törte át a Vörös Hadsereg a magyar védelmi vonalakat a Donnál - a viták azóta sem csillapodnak a sokszor csak (némileg pontatlanul) voronyezsinek nevezett katasztrófa körül.

A Város Mindenkié aktivistái nemrég elfoglaltak egy régóta üresen álló, műemlékké nyilvánított házat a budapesti Csányi utcában. A házfoglalásnak nagy hagyománya van Nyugat-Európában. Lássuk, hogy néz ki egy „okupa” a 25 százalékos munkanélküliséggel sújtott Spanyolországban!

Van a kiállításnak egy variabútorral berendezett apró sarokszobája. Korabeli könyvek, korhű csecsebecsék - még sincs semmi nyoma az elvárható lakótelepies szűkösségnek. Hogyan is lehetne, amikor az egykori királyi palotához méltó két hatalmas ablak valósággal beemeli a kinti panorámába a sarokszobát!

Várossá avatásának kilencvenedik évfordulóját ünnepelte tavaly Nógrád megye székhelye. A hivatalos múltidézésben megfeledkeztek az elmúlt hatvan évről, noha az 1950 előtti Salgótarjánnak nem maradt nyoma.

Van-e egy illatnak neme, milyen illatanyagban erős Magyarország, melyek az igazi luxusparfümök: az egyetlen magyar parfümőrrel az iparág törvényszerűségeiről beszélgettünk.

Irodalmi sétát rendezett Nádas Péter nagyregénye alapján egy lelkes germanista, Hollósy-Gecseg Attila, aki egy kiscsoportnyi elszánt érdeklődővel együtt vállalta a téli időjárás viszontagságait.

Különös, és nehéz volna azt állítani, hogy felemelő érzés múzeumi körülmények között, lezárt ügyként szembesülni saját személyes múltunk egyre több alkotóelemével.