Épített környezeti nevelés az élhetőbb terekért

Lehet itt pancsolni?

Lokál

Szabad-e fürdeni a szökőkútban? Mitől jó egy iskolaudvar? Milyen érzés budainak vagy csepelinek lenni? A kultúrAktív nevű civil szervezet célja a fiatalok érzékenyítése az épített környezet iránt.

„Az ArchiKids programban az idén a Gellért tér környékét jártuk be a gyerekekkel – idézi fel Guba Anna pedagógus, a kultúrAktív alelnöke –, megnéztük Cseh Tamás szobrát, és beszélgettünk a földbe vésett árnyékképről, ami a zenész életében fontos szerephez jutott indián kultúrát szimbolizálja. Ezután a gyerekek is a földre rajzolhatták a nekik fontos dolgokat. Aztán átmentünk a Forrásházhoz, ahol kaptak papírt, zsír­krétát, és lesatírozhatták a falakat díszítő domborműveket – ezt borzasztóan élvezték. Majd felmentünk a Sziklakápolnához, ahol egy új perspektívából, felülről tudtunk ránézni a tájra, és a gyerekek az ott található tárgyakból megpróbálták leképezni a látottakat. Az épített környezeti nevelésben a cselekvő megismerés a fontos, a játék, az alkotás, és ezeken keresztül a kapcsolódás.”

 

Van beleszólásuk

Az épített környezeti nevelés viszonylag friss pedagógiai irányzat, amelyet a felgyorsult urbanizációs folyamatok hívtak életre. A kapcsolat az épített környezettel már az egészen kicsi gyerekek szocializációs és kognitív fejlődésére is hatással van, így a módszer elsődleges célja, hogy életkornak megfelelően segítsen tudatosítani a kapcsolódási módokat. A puszta megismerés azonban csak az első lépés, eszköz ahhoz, hogy a gyerekek magabiztosan tájékozódjanak, és később bele is szóljanak környezetük alakulásába.

Az elmúlt években rengeteg környezetpszichológiai kutatás bizonyította, hogy tereink jellegzetességei a mentális állapotunkra vagy a teljesítményünkre is hatással lehetnek. Egy osztályterem kialakítása befolyásolja a diákok tanulmányi eredményeit, egy konferenciaterem elrendezése meghatározhatja a hozzászólások számát, egy park szerkezete hatással van arra, hogy mennyire szívesen próbálunk ki spor­tokat, a városfejlesztési megoldások meghatározhatják a bűnözés mértékét. Ha elkezdünk gondolkodni a minket körülvevő terekről, azzal az első lépést megtesszük egy újfajta állampolgári tudatosság felé, amely végül a mi igényeinket szolgáló épített környezethez és tudatosabb térhasználathoz vezethet. A kultúrAktív tapasztalatai szerint ez a legtöbb felnőtt számára is újdonság.

„Az Urbanity társasjátékot 2015 óta fejlesztjük, ebben hétköznapi városi szituációkról vitázunk a járókelőkkel” – mondja Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív elnöke. „Akár egy olyan egyszerű kérdésre is, mint az, hogy lehet-e fürödni a szökőkútban, rengetegféle választ szoktunk kapni. Mi a helyzet akkor, ha díszszökőkútról van szó, vagy ha hőségriadó van? Pancsolhat-e egy kisgyerek, higiénikus-e a víz? Erről másképpen gondolkodik egy budapesti vagy egy törökbálinti, más szabályok érvényesek a különböző mikroközösségekben.”

Miközben hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az épített környezetre, mint eleve adott, kizárólag felülről meghatározott állandóra, az elemző, problémameg­oldó gyakorlatok rávezetik a gyerekeket, hogy az épített környezetet a társadalom, a tágabb és szűkebb közösségek igényei formálják, ezekben a folyamatokban pedig akár ők is részt vehetnek – még akkor is, ha történetesen háromévesek.

Amikor a tereinket alakítjuk, valójában figyelmen kívül hagyjuk a közösség jó egynegyedének véleményét, hiszen az emberiség mintegy 26 százaléka 15 év alatti. „Mi történne, ha a gyerekekkel terveztetnénk meg a városainkat?” – teszi fel a kérdést Mara Mintzer várostervezési szakember. A coloradói Growing Up Boulder programban 2012 és 2014 között 200 fiatallal dolgoztak együtt óvodásoktól gimnazistákig a Boulder városában található egyik park átalakításán, hogy aztán a gyerekek ötletei közül több ténylegesen meg is valósuljon. A közös munka során először intézményekbe látogattak, ahol prezentálták a gyerekeknek az átalakításra szoruló park problémáit. Ezután arra kérték őket, osszák meg a saját ötleteiket, majd közösen is ellátogattak a parkba, ahol a gyerekek fényképezőgéppel rögzítették a nekik tetsző és nem tetsző részleteket. A nagyobbak az interneten kutattak hasonló területekről és problémákról, majd várostervezőket hívtak az osztályokba, és közösen gondolkodtak innovatív megoldásokon. Négy évvel később több, gyerekek által javasolt ötlet is megvalósult: kiépítették a parkot átszelő patak partját, hogy a gyerekek biztonságosan közelíthessék meg a vizet, illetve korcsolyapályát és bicikliutat alakítottak ki.

Guba Anna is megerősíti, hogy a környezeti nevelés fontos célja, hogy a gyerekek tudatosítsák, nekik is van beleszólásuk a környezetük alakításába: „Az Alakítsd az iskolád nevű projektünkben az iskolaudvar fejlesztésébe vonjuk be a diákokat. A gyerekeknek érezniük kell, hogy számít a véleményük, és hogy a döntéseik nyomán úgy formálódnak a tereik, hogy azokban tényleg jól érezhessék magukat.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.