Máris tiltakozást szült Michael Jackson életrajzi filmje

  • narancs.hu
  • 2023. február 8.

Mikrofilm

A Neverland elhagyása című leleplező dokumentumfilm rendezője kikelt a készülő mozi ellen.

A 2018-as Bohém rapszódia sikere után valóságos zenés életrajzifilm-reneszánsz indult: ott volt Elton John és a Rocketman; Whitney Houston és az I Wanna Dance With Somebody; de hamar elkezdtek dolgozni egy Boy George- és egy Bob Dylan-biopicen is. Szintén az elsők között csaptak le Michael Jackson életének történetére, ám ugyanebben az évben, 2019-ben mutatták be a Neverland elhagyása című kétrészes dokumentumfilmet, ami addig nem látott, sokkoló őszinteséggel igyekezett igazolni a már korábban is felmerült pletykákat, miszerint az énekes neverlandi birtokán gyerekeket molesztált.

A doku hatalmas vihart kavart, és úgy tűnt, a pop királyának mítosza is beleremeg. Ám Jacksont végül nem sodorta el az eltörléskultúra: számait ugyanúgy játsszák a rádiók, halála óta pedig rendszeresen ott van a legjobban kereső elhunyt világsztárok között, tavaly például 75 milliós bevétellel a hetedik helyen, ráadásul nem álltak le filmjének munkálatai sem. Sőt, megtalálták a főszereplőt is: Jacksont saját unokaöccse, a 27 éves Jaafar Jackson alakítja majd, akinek ez lesz az első filmszerepe. A mozi mögött természetesen a Bohém rapszódia producerei állnak, a rendező pedig az az Antoine Fuqua lesz, akit szemmel láthatóan kevésbé zavar, ha ellentmondásos figurával van dolga. Legutóbbi filmje az Emancipáció volt, az a történelmi dráma, amellyel Will Smith igyekezett egy évvel híres pofonja után visszatérni az Oscar-gálára. 

A készülő életrajzi film ellen a már emlegetett Neverland elhagyása rendezője, Dan Reed kelt ki egy, a The Guardianban megjelent véleménycikkben. Írásában felhívta a figyelmet, hogy bár Jacksont felmentették a vádak alól, ő továbbra is meg van győződve bűnösségében: mint írja, a szexuális ragadozók rendszerint saját bűvkörükbe vonják áldozataikat, elérik, hogy azok beléjük szeressenek. Épp ezért gyakran maguk az áldozatok védik meg az elkövetőket, ahogy történt az Jackson esetében is. Wade Robson ugyanis a 2005-ös gyerekmolesztálási ügyben kiállt Jackson mellett, akit ennek köszönhetően felmentettek. Évekkel később, a dokumentumfilmben azonban bevallotta, hogy hazudott a bíróságon, az énekes ugyanis valóban zaklatta őt. Reed kritizálta a médiát és a híradásokat is, amelyek örömmel fogadták a készülő életrajzi filmet. „A film bejelentését követő felháborodás hiánya bizonyítja, hogy Jackson csábereje a mai napig létező erő, amely a síron túlról is hat. Úgy néz ki, a sajtó, a rajongók és azok az idősebbek, akik Jacksont szeretve nőttek fel, hajlandóak félretenni a gyerekekkel való egészségtelen kapcsolatát a zenéje miatt” – fogalmazott. Cikkében külön kérdést intézett a biopic készítőinek is: „Hogyan mutatjátok be azt a pillanatot, amikor Jackson, a felnőtt, 30-as éveiben járó férfi megfogja egy kisgyerek kezét és a fürdőszobába vezeti? Hogyan jelenik majd meg, mi történt ezután? Azzal, hogy félresöpritek azt a kérdést, miért aludt Jackson előszeretettel fiatal fiúkkal, üzenetet közvetítetek több millió, gyerekmolesztálást elszenvedett áldozatnak. Azt az üzenetet, hogy ha a pedofil elég gazdag és híres, a társadalom megbocsát neki.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?