Rasszizmussal vádolják a Golden Globe-ot egy film kategorizálása miatt

  • Gábor Áron
  • 2021.01.10 08:10

Mikrofilm

A díj kategóriarendszere eddig is vicc tárgya volt, most viszont komoly felháborodást okozott. Kevésbé amerikai egy film, ha nem angolul beszélnek benne?

A Globe-ot mindenki az „Oscar előszobájaként” ismeri – ezt a hazugságot azonban az elismerést odaítélők terjesztették el magukról. Szó mi szó, ez bizonyítja, hogy a szavazók legalább a saját szakmájukhoz, vagyis a hírveréshez konyítanak valamelyest: a Golden Globe-ot 1944 óta a Hollywoodban dolgozó külföldi újságírók szervezete (Hollywood Foreign Press Association – HFPA) ítéli oda.

A szervezetnek jelenleg körülbelül 90 tagja van 55 országból – a Vulture gyűjtése 5 évvel ezelőtt készült, de tekintve hogy a tagságból minden bizonyára csak kihalni lehet, talán még mindig érvényesnek tekinthető. Ott van a listában a mi Návai Anikónk is, ami önmagában is felér egy díjjal szembeni vádbeszéddel: sokatmondó, hogy pályafutásából csak saját (azóta minden jel szerint megszűnt) tumblr-jét és negédes Angelina Jolie-interjúját tudták kiemelni, pedig hát volt alkalom, amikor úgy kínálta Robert Pattinsont ételesben hozott gulyáslevessel, mint túlgondoskodó édesanya az elkanászodott, kollégista gyermekét.

A filmvilág egyik legrangosabbnak harsogott elismerését tehát száznál is kevesebb, Návaihoz hasonló bulvárkeselyű szavazza meg. Csak összehasonlításképpen: az Oscart odaítélő Akadémiának közel 10 ezer filmes a tagja, a BAFTA-nak (brit filmakadémia) pedig 8 ezer fős a létszáma. A Golden Globe súlya tehát köszönőviszonyban sincs az Oscarral, és az, hogy az elmúlt évtizedben ötször is sikerült eltalálniuk annak nyertesét egyedül azért van, mert mire sor kerül a díjátadóra, már az összes szakmai és kritikusszervezet leszavaz, az egyre élesebben kirajzolódó erőviszonyokból pedig nem nehéz kiválasztaniuk a győztest.

Az egyetlen dolog, ami miatt valójában az Oscar előszobájának tekinthető – és ami valójában meghozta ismertségét – hogy ez az egyik első, hatalmas puccparádéval zajló tévés díjátadás. A HFPA pedig igyekszik a ceremóniát minél lazábbá és kötetlenebbé varázsolni, hogy a sztárok is szívesen megjelenjenek: az Oscarral ellentétben itt asztaltársaságokban ülnek a vendégek és az alkohol is fogy becsülettel.

 
A díjátadó 2019-ben
Fotó: HFPA Photographer / Facebook/Golden Globes
 

A Golden Globe komolytalanságát azonban semmi sem bizonyítja jobban, mint idejétmúlt és nevetséges kategóriarendszere, amely három fő filmes kategóriát ismer el: Legjobb dráma, Legjobb musical/vígjáték és Legjobb idegen nyelvű film.

Aki látott már filmet az elmúlt néhány évtizedben, az tudja, hogy alig vannak már a műfaji határokat tiszteletben tartó mozik, még egy Marvel-mozi is legalább annyira dráma mint vígjáték, a mostani botrány mégsem a legtöbbször vicc tárgyának minősül dráma – musical/vígjáték felosztás, hanem a Legjobb idegen nyelvű film kategória körül alakult ki.

A koronavírus-járvány miatt feje tetejére állt díjszezon egyik legtöbbet méltatott filmje a Minari című dráma, amely a díjak egyik legnagyobb esélyese is. Lee Isaac Chung önéletrajzi ihletésű drámája egy koreai bevándorló családról szól, akik egy arkansasi farmon kezdenek új életet. A Golden Globe viszont kizárta a filmet a két fő kategóriájából, és egyedül a Legjobb idegen nyelvű filmek között engedte indulását. A döntést azzal indokolták, hogy a Minari kevesebb mint 50 százaléka angol nyelvű (a film nagy részében koreaiul beszélnek a szereplők).

Bár a Minariban döntően valóban koreaiul beszélnek, korábban a legesélyesebb filmeknél a HFPA hajlandó volt kivételt tenni. A 2006-os Bábel és a 2009-es Becstelen brigantyk nagy része szintén nem angol nyelvű volt, mégis befértek a fő kategóriába. Clint Eastwood Levelek Iwo Jimáról és Mel Gibson Apocalypto című filmje viszont szintén a Globe idegen nyelvű kategóriájába került – ezekben a helyszín és a szereplők miatt nem angol nyelven folytak a dialógusok.

A HFPA ekkor szabályt változtatott, hogy az amerikai filmek ne vegyék el a helyet a külföldiek elől, ezért az amerikai finanszírozással, vagy az onnan származó kreatív energiákból készült filmek elvileg nem jelölhetők az idegen nyelvűek között. Pár év után azonban egyből kukába dobták ezt a szabályt, a The Hollywood Reporter cikke szerint azért, mert Cary Fukunaga (aki később A törvény nevében című sorozattal lett szélesebb körben is ismert) spanyol nyelvű Sin Nombre című filmje a szabály következtében jelölés nélkül maradt.

A Minarit érintő mostani döntés hatalmas felháborodást váltott ki Amerikában. „A Minari a legjobb/legamerikaibb film, amit idén láttam” – írta egy kritikus, és hasonlóan fogalmazott Lulu Wang rendező, akinek tavalyi, A búcsú című filmjét ugyancsak egyedül az idegen nyelvűek között jelölték. „Nem láttam amerikaibb filmet a múlt évben” – tweetelte.

„Ez a filmes megfelelője annak, hogy menj vissza a saját országodba – pedig az az ország nem más, mint Amerika”

– fogalmazott Daniel Dae Kim színész.

A HFPA döntése azért is okozhatott most ekkora botrányt, mert az évtizedek óta központnak számító Hollywood szerepe egyre csökken. A folyamatosan eső mozis nézőszámok és az ázsiai filmipar felfutása miatt ma már egy Disney is bevállalja, hogy a rizikók ellenére is egy teljes filmet szentel a kínai piacnak, de a filmes elismerések tekintetében is letűnőben Hollywood nimbusza, miután egyre kevesebb az újító, formabontó alkotó az egyedül a nézettséget hajszoló mozis és streaminges versenyfutásban.

Az évtizedes lemaradásokban lévő Oscar a kritikák miatt pár éve igyekszik a változások élharcosaként viselkedni: bevezették a kötelezően előírt diverzitást, a Legjobb idegen nyelvű film kategória elnevezését pedig megváltoztatták a Legjobb nemzetközi filmre. A kategória nevén kívül a szabályok ugyanakkor maradtak a régiben, így tavaly Nigéria jelöltjét azért zárták ki, mert túl sok benne az angol dialógus. A változás szelét mutatja viszont a dél-koreai Élősködők tavalyi győzelme a Legjobb film kategóriában – a legtöbb szakmabeli pedig azt várja, hogy ez nem egyedülálló eset lesz, hanem egy ígéretes korszak kezdete.

Ráadásul míg az Oscar esetében akkor is jelölhető egy alkotás a Legjobb film díjára, ha az az idegen nyelvű/nemzetközi, vagy épp az animációs kategóriában is versenyez, a Globe-nál az egyes filmes kategóriák kizárólagosak. A HFPA épp azzal védekezik, hogy a Legjobb dráma; vígjáték/musical és idegen nyelvű film kategóriák egyenrangúak, ez azonban egyértelműen nem igaz. Előző kettőnek ugyanis saját, hozzájuk kapcsolódó színészkategóriái is vannak, míg utóbbinak nem. Ráadásul a legjobb idegen nyelvű film díjának átadása jellemzően a ceremónia elején történik, míg a két fő filmes díjat zárásként szokás kiosztani.

Tavaly A búcsút, előtte a Romát száműzték az idegennyelvűek közé, ha pedig folytatódik a jelenlegi filmes trend, és egyre több, a bevándorlókat és kisebbségi csoportba tartozókat bemutató történet készül el, a Hollywoodban dolgozó külföldi újságíróknak is ideje elgondolkodniuk, mikor számít valami amerikainak, és mit is jelent valójában az idegen nyelv egy országban, ahol soha nem volt olyan fontos a sokszínűség, mint ma.

Neked ajánljuk