Újabb sztár borult ki, amiért filmje a mozi helyett a streamingen kötött ki

  • narancs.hu
  • 2024. július 23.

Mikrofilm

Viggo Mortensen szerint az egészről az Amazon tehet.

Mortensent a legtöbben valószínűleg még mindig olyan szuperprodukciókból ismerik, mint A Gyűrűk Ura, a Hidalgo – A tűz óceánja, vagy a Zöld könyv – Útmutató az élethez. Utóbbiért kapta szám szerint harmadik Oscar-jelölését, az azt megelőző kettőt azonban független produkciókért: ilyen volt az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek és a Captain Fantastic is. Ezt, vagyis függetlenségét igyekszik kidomborítani a színész legfrissebb, a Vanity Fairnek adott interjújában is, amelyben kijelentette: valóban játszott pár nagy hollywoodi filmben, mára azonban kizárólag akkor színészkedik, ha valóban kedve van hozzá és csak olyan projektben, amiért képes lelkesedni. Egy ideje ugyanis már rendezőként is építgeti karrierjét: debütálását, a Zuhanást 2020-ban mutatták be, hamarosan pedig kijön a The Dead Don’t Hurt című legújabb westernje is.

Az elmúlt években tehát kevesebb szerepet vállalt színészként, A tizenhármak azonban azok közé a projektek közé tartozott, ami valóban izgatta fantáziáját. Ron Howard izgalmas mozija a víz alatti barlangban rekedt thaiföldi focicsapat kálváriáját mutatta be a mentést végző szakemberek szemszögéből (a történetből A Mentőakció címmel dokumentumfilm is készült az Oscar-díjas Jimmy Chin és Elizabeth Chai Vasarhelyi rendezésével, ezzel kapcsolatban a mentést végző két brit búvárral mi is interjúztunk). A tizenhármakat egy ideig az Oscarra is esélyes filmek között emlegették, nemsokára azonban méltatlanul eltűnt a süllyesztőben – ebben pedig az is szerepet játszhatott, hogy mindössze limitált ideig játszották a mozik, amely után hamar felkerült az Amazon Prime streamingplatformra, ahol egyszerűen beleszürkült a filmkínálatba.

Mindez a mai napig bosszantja Mortensent, aki a Rick Stanton nevű búvár szakértőt alakítva a film egyik főszerepét játszotta. Az Amazonról és annak filmterjesztési stratégiájáról szólva így fogalmazott:

„Persze megvannak a kifogásaik, miért tették amit tettek, de valójában mindennek a kapzsiság az oka. Mennyi pénzre van még szükségük?”

– szegezte a kérdést az Amazon-tulaj Jeff Bezosnak, aki a cégnek köszönhetően a világ egyik, ha nem a leggazdagabb emberének számít.

A színész visszaemlékezése szerint az MGM stúdió remek visszajelzéseket kapott a filmre a tesztvetítéseken, épp ezért szerették volna szélesebb körben moziba küldeni azt – az Amazon azonban felvásárolta a patinás MGM stúdiót, így a jogok is a céghez kerültek. „Szerintem az Amazon tiszteletben tarthatta volna a megállapodást és vászonra bocsáthatta volna a filmet, hogy megfuthassa a maga körét a moziban. És még így is csinálhattak volna pénzt a streamingeléssel. De rájöttek, hogy sokkal gazdaságosabb – azaz ők sokkal több pénz csinálhatnak – ha nem bajlódnak a film promótálásával, és a mozis vetítéssel, hiszen akkor meg kell osztani a profitot a filmszínházakkal. Így történhetett. Számomra ez nem más, mint kapzsiság” – sommázta a történteket. Szerinte az Amazon eredetileg megígérte, hogy megadja a nagyvásznas lehetőséget a filmnek, de ebből végül nem lett valódi mozis vetítés, hiszen csupán pár városban tűzték műsorra a filmet. Mortensen megdöbbentőnek nevezte, hogy mindezt egy olyan rendezővel is képesek voltak megcsinálni, mint Ron Howard, akinek olyan címek köthetőek a nevéhez, mint az Egy csodálatos elme, A Da Vinci-kód, az Apollo-13 vagy a Frost/Nixon. „Nagyon kedves fickó, szóval nem kezdett el panaszkodni – de én örömmel megteszem helyette. Nem a nevében beszélek, csak a saját nevemben. De szerintem szégyen, amit műveltek!” – fogalmazott.

Nem ez az első alkalom, hogy egy színész vagy rendező kiborult, amiért projektje végül az eredeti szándékkal ellentétben a mozik helyett az interneten debütált. Christopher Nolan a Tenet című filmjével kapcsolatban úgy összeveszett a Warner Bros.-szal, amiért a stúdió a koronavírus-járvány idején mindegyik filmjét szimultán küldte a moziba és a streamingre, hogy ott is hagyta őket – így idén már a rivális Universalnek nyerte meg az Oscart az Oppenheimerrel. Az idei év egyik nagy streaminges sikere, az Országúti diszkó hasonló módon borzolta a kedélyeket: rendezője és írója is kiakadt az Amazonra, amiért a mozik helyett egyből feltették a filmet az internetre. Nem csoda, ha mindezek alapján máris a mozik jövőjét féltik akkor is, amikor egy újabb nagy, patinás stúdió, a Paramount alakult át azzal, hogy a Skydance felvásárolta azt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.