Újabb sztár borult ki, amiért filmje a mozi helyett a streamingen kötött ki

  • narancs.hu
  • 2024. július 23.

Mikrofilm

Viggo Mortensen szerint az egészről az Amazon tehet.

Mortensent a legtöbben valószínűleg még mindig olyan szuperprodukciókból ismerik, mint A Gyűrűk Ura, a Hidalgo – A tűz óceánja, vagy a Zöld könyv – Útmutató az élethez. Utóbbiért kapta szám szerint harmadik Oscar-jelölését, az azt megelőző kettőt azonban független produkciókért: ilyen volt az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek és a Captain Fantastic is. Ezt, vagyis függetlenségét igyekszik kidomborítani a színész legfrissebb, a Vanity Fairnek adott interjújában is, amelyben kijelentette: valóban játszott pár nagy hollywoodi filmben, mára azonban kizárólag akkor színészkedik, ha valóban kedve van hozzá és csak olyan projektben, amiért képes lelkesedni. Egy ideje ugyanis már rendezőként is építgeti karrierjét: debütálását, a Zuhanást 2020-ban mutatták be, hamarosan pedig kijön a The Dead Don’t Hurt című legújabb westernje is.

Az elmúlt években tehát kevesebb szerepet vállalt színészként, A tizenhármak azonban azok közé a projektek közé tartozott, ami valóban izgatta fantáziáját. Ron Howard izgalmas mozija a víz alatti barlangban rekedt thaiföldi focicsapat kálváriáját mutatta be a mentést végző szakemberek szemszögéből (a történetből A Mentőakció címmel dokumentumfilm is készült az Oscar-díjas Jimmy Chin és Elizabeth Chai Vasarhelyi rendezésével, ezzel kapcsolatban a mentést végző két brit búvárral mi is interjúztunk). A tizenhármakat egy ideig az Oscarra is esélyes filmek között emlegették, nemsokára azonban méltatlanul eltűnt a süllyesztőben – ebben pedig az is szerepet játszhatott, hogy mindössze limitált ideig játszották a mozik, amely után hamar felkerült az Amazon Prime streamingplatformra, ahol egyszerűen beleszürkült a filmkínálatba.

Mindez a mai napig bosszantja Mortensent, aki a Rick Stanton nevű búvár szakértőt alakítva a film egyik főszerepét játszotta. Az Amazonról és annak filmterjesztési stratégiájáról szólva így fogalmazott:

„Persze megvannak a kifogásaik, miért tették amit tettek, de valójában mindennek a kapzsiság az oka. Mennyi pénzre van még szükségük?”

– szegezte a kérdést az Amazon-tulaj Jeff Bezosnak, aki a cégnek köszönhetően a világ egyik, ha nem a leggazdagabb emberének számít.

A színész visszaemlékezése szerint az MGM stúdió remek visszajelzéseket kapott a filmre a tesztvetítéseken, épp ezért szerették volna szélesebb körben moziba küldeni azt – az Amazon azonban felvásárolta a patinás MGM stúdiót, így a jogok is a céghez kerültek. „Szerintem az Amazon tiszteletben tarthatta volna a megállapodást és vászonra bocsáthatta volna a filmet, hogy megfuthassa a maga körét a moziban. És még így is csinálhattak volna pénzt a streamingeléssel. De rájöttek, hogy sokkal gazdaságosabb – azaz ők sokkal több pénz csinálhatnak – ha nem bajlódnak a film promótálásával, és a mozis vetítéssel, hiszen akkor meg kell osztani a profitot a filmszínházakkal. Így történhetett. Számomra ez nem más, mint kapzsiság” – sommázta a történteket. Szerinte az Amazon eredetileg megígérte, hogy megadja a nagyvásznas lehetőséget a filmnek, de ebből végül nem lett valódi mozis vetítés, hiszen csupán pár városban tűzték műsorra a filmet. Mortensen megdöbbentőnek nevezte, hogy mindezt egy olyan rendezővel is képesek voltak megcsinálni, mint Ron Howard, akinek olyan címek köthetőek a nevéhez, mint az Egy csodálatos elme, A Da Vinci-kód, az Apollo-13 vagy a Frost/Nixon. „Nagyon kedves fickó, szóval nem kezdett el panaszkodni – de én örömmel megteszem helyette. Nem a nevében beszélek, csak a saját nevemben. De szerintem szégyen, amit műveltek!” – fogalmazott.

Nem ez az első alkalom, hogy egy színész vagy rendező kiborult, amiért projektje végül az eredeti szándékkal ellentétben a mozik helyett az interneten debütált. Christopher Nolan a Tenet című filmjével kapcsolatban úgy összeveszett a Warner Bros.-szal, amiért a stúdió a koronavírus-járvány idején mindegyik filmjét szimultán küldte a moziba és a streamingre, hogy ott is hagyta őket – így idén már a rivális Universalnek nyerte meg az Oscart az Oppenheimerrel. Az idei év egyik nagy streaminges sikere, az Országúti diszkó hasonló módon borzolta a kedélyeket: rendezője és írója is kiakadt az Amazonra, amiért a mozik helyett egyből feltették a filmet az internetre. Nem csoda, ha mindezek alapján máris a mozik jövőjét féltik akkor is, amikor egy újabb nagy, patinás stúdió, a Paramount alakult át azzal, hogy a Skydance felvásárolta azt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.