Ez lesz a következő hollywoodi szenzáció - vagy épp egy szenzációs bukás

Ez lesz a következő hollywoodi szenzáció - vagy épp egy szenzációs bukás

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 17.

Mikrofilm

Itt a nálunk forgatott Dűne első előzetese!

Frank Herbert Dűnéje a sci-fi egyik legnagyobb klasszikusa; monumentális, politikai, szociológiai és ökonómiai szálakkal átszőtt legendás mese az univerzum legfontosabb termékéről, a fűszerről. A világirodalom jópár regényét bélyegezték már megfilmesíthetetlennek, az elmúlt néhány év egyik legjellemzőbb trendje pedig épp az ilyen könyvek adaptációja: ott van például Asimov Alapítványa, aminek tévéadaptációja már előzetest is kapott; és ott van a Dűne, aminek megfilmesíthetetlenségére konkrét bizonyítékaink is vannak.

David Lynch – aki mostanában inkább influenszerkedésben utazik – 1984-es próbálkozása a rendező karrierjének egyik legnagyobb buktája volt; az a fajta elhasalás, ami évtizedekig elvette a stúdiók kedvét az ismételt próbálkozásokról.

Hasonló, emlékezetes kísérlet volt Alejandro Jodorowskié: a szürreál chillei mestere még a 70-es években szerezte meg a jogokat a regényhez, és egy tízórás adaptációban gondolkodott –akkoriban azonban még nem voltak divatosak a miniszériák és a gigaköltségű tévésorozatok, így a projekt kútba esett. Emlékét egy 2013-as, díjnyertes dokumentumfilm, a Jodorowski's Dune őrzi.

A SyFy 2000-es miniszériáját talán már azok is elfelejtették, akik benne voltak. Azt, hogy senkiben nem hagyott mély nyomot az is bizonyítja, hogy 8 évvel később a Paramount már ismét adaptáción gondolkodott. Rendezőnek A királyság és a később Mélytengeri pokol rendezőjét, Peter Berget szánták, de ez sem jött össze. 2016-ban aztán már a Legendary Picturesnél voltak az adaptáció jogai, a karmesteri pálcát pedig Denis Villeneuve ragadta magához.

A kanadai rendező ekkor már jól ismert névnek számított, a 2009-es Polytechnique ismertséget, a 2010-es Felperzselt föld pedig Oscar-jelölést hozott neki; ezek után pedig Hollywoodban is hamar letette névjegyét: a Fogságban, az Ellenség és a Sicario - A bérgyilkos sikere után már nem sajnáltak több száz millió dolláros projekteket sem rábízni. Maga Villeneuve is úgy nyilatkozott: a Dűne a legnagyobb álma, az "ő világa", előtte viszont szerette volna befejezni a többi sci-fi-tervét is. Ezek egyike volt a 2016-os Érkezés, ami nemcsak hatalmas anyagi, de kritikai sikert is aratott: 8 Oscarra jelölték, köztük a Legjobb rendező díjára is, a hangvágásért pedig haza is vihette a szobrocskát. A másik, Dűnére való felkészülése már nem volt ekkora fáklyás menet: a Szárnyas fejvadász 2049 megosztott a nézőket; anyagilag hatalmasat bukott, és a szakma is leginkább a látványáért dicsérte.

Így jutottunk el a legfrissebb Dűne-adaptációhoz, melyet 2019-ben kezdtek el forgatni, nagyrészt nálunk, Budapesten. A szereplőgárda az alapanyaghoz illően illusztris: Timothée Chalamet, Rebecca Ferguson, Zendaya, Jason Momoa, Josh Brolin, Oscar Isaac és Stellan Skarsgard csak néhány név a stáblistáról. Habár a koronavírus egy ideig megakasztotta a munkálatokat, a jelek szerint nem okozott nagyobb késlekedést: máris itt a film előzetese.

A rendező szerint a film – melynek játékideje csodálkoznánk, ha nem verdesné a 3 órát – Frank Herbert könyvének csupán az első felét foglalja össze. Ha tehát a mozi sikert arat, máris jöhet a folytatás. Sőt: még kész sincs a film, de Villeneuve máris egy spin-offon dolgozik. A Dune: The Sisterhood című sorozat az HBO Max-ra érkezik majd. Alapanyag mindenesetre bőven akad, a Dűne-univerzum tucatnál is több könyvet számlál; lesz tehát miből építkezni.

A film – melyről a korábbi adaptációt készítő Lynch úgy fogalmazott: őt egyátalán nem érdekli – jelen állás szerint december 18-án érkezik a mozikba. A képet némileg árnyalja, hogy a Wonder Woman 1984 októberi premierjét szintén decemberre halasztották. A Warner Bros. így akar több időt adni Nolan Tenet-jének; másrészt sok mozi a vírus miatt még mindig zárva tart a tengerentúlon. Így viszont a képregényfilm és a Dűne egymás ellen versenyeznének. Mivel azonban mindketten ugyanahhoz a stúdióhoz tartoznak, szinte biztos, hogy valamelyikük premierje költözni fog majd.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.