Naponta változik Orbán Viktor múltja

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 15.

Narancsblog

Most a 9/11 utáni alternatív valóságot mesélte el.

„A húsz évvel ezelőtti szomorú események után Magyarország Európában az elsők között vállalt szerepet a terrorizmus elleni harcban, a NATO-hadműveletekben legjobb tudásunk szerint támogattuk szövetségeseinket” – e szavakkal emlékezett meg a miniszterelnök a múlt héten az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i terrortámadásról.

Orbán Viktor hazudott.

Szeptember 11-én az öngyilkos merénylők vezette repülőgépek becsapódásának hírére Orbán Viktor akkori miniszterelnök németországi útját megszakítva hazautazott, és – megannyi itthoni és külföldi kollégájához hasonlóan – kifejezte mély megdöbbenését, illetve részvétét az Egyesült Államoknak. Az 1998–2002-es törvényhozási ciklus legkisebb parlamenti pártjának, a MIÉP-nek az elnöke viszont belefingott a nullás lisztbe: a Népszabadság tudósítása szerint Csurka István kijelentette, hogy az Egyesült Államok a New York és a Washington elleni támadásokat magának köszönheti, mert az egyenes következménye az amerikai politikát meghatározó és befolyásoló „globalista” erők ténykedésének. (Akkor éppen ez volt a világuralomra törő „zsidóság” szinonimája; de hogy még egyértelműbb legyen az üzenet, Csurka okfejtésében a „bankár” és a „tőkés világ” kifejezések is előkerültek.)

Mindennek a fölidézése az adott belpolitikai szituáció miatt érdekes: valószínűleg a feledés homályába veszett mára az az összjáték, amivel

a parlamentben kisebbségbe került „polgári” Fideszt rendre kisegítette a szélsőjobboldali Csurka-párt,

és amivel rövid távon mindkét fél jól járt. Ettől a Csurkától és MIÉP-től Orbán nem határolódhatott el. Nem tehette meg, mivel akkor is csak egyetlen dolog érdekelte: a saját pozíciójának bebiztosítása és stabilizálása. Hiába volt a többi parlamenti párt felszólítása, a nyugati szövetségesek vagy az Egyesült Államok értetlenkedése, majd rosszallása, Orbánék nem voltak hajlandók elítélni Csurka ostoba összeesküvés-elméletét; a legtöbb, amire futotta, annak az ismételgetése volt, hogy a „kormány korábban már ismertette” az áldozatokkal együtt érző álláspontját.

Ez a már akkor is rutinszerű fideszes lódítás volt a kisebbik baj. Szeptember végén a parlament arról az amerikai kérésről szavazott, hogy egy esetleges ellencsapásnál a repülőik használhassák Magyarország légterét. Mivel ennek az engedélyezése kétharmados országgyűlési többséget igényelt, az Orbán-kormány a szavazás előtt egyeztetett – és megállapodott – az ellenzékkel. Majd ezek után a kölcsönösen elfogadott szöveghez törvénysértő módon hozzácsapott egy 950 millió dolláros kezességvállalást a Malévért. (Lám, minden megvolt már az első Orbán-kormány idején is: a másik fél módszeres, előre megfontolt, pofátlan átverése máig a fideszes „politizálás” lényeges eleme.) Az ellenzék a minden elemében szabálytalan akciót kiszúrta, és azzal fenyegette meg Orbánt, hogy nem asszisztál a törvénysértéshez, egy csomagban nem szavaz a két témáról – ez esetben az amerikaiak hoppon maradnak, ami a világ szégyene lett volna. (A helyzetet végül Martonyi János külügyminiszter oldotta meg: az ő erélyes fellépésére Orbánék végül kettéválasztották a légtérátengedés és a Malév-kezesség ügyét, a parlament pedig mindkettőt támogatta is elsöprő többséggel.)

Noha

Orbán a háborús retorika nagy barátjaként arról szónokolt

az ikertornyok összeomlása után, hogy nemcsak az Egyesült Államokat, hanem a NATO 5. (a kollektív segítségnyújtásról és védelemről szóló) cikke értelmében Magyarországot is megtámadták, az Orbán-kormány tevőlegesen semmiben nem segítette a nemzetközi erők terrorizmusellenes harcát. Hiszen az ország csak 2003 után szállt be az afganisztáni háborúba, az MSZP–SZDSZ-kormány idején, mégpedig egy orvoscsoporttal; azért nem katonákkal, mert az immár ellenzéki Fidesz deklarálta, hogy ahhoz nem járul hozzá – a harcoló alakulatok kiküldése viszont kétharmados parlamenti egyetértést igényelt. (Erre csak egy évvel később került sor.)

A Világkereskedelmi Központ ikertornyai és a Pentagon elleni repülőgépes merényleteket az Oszáma bin Láden vezette és részben finanszírozta terrorszervezet, az al-Káida követte el. Egy 2001-es francia parlamenti jelentés pedig hosszan ecsetelte Bin Laden és (az azóta szintén elhunyt) Ghaith Pharaon kapcsolatát

Utóbbiról 2016-ban írtuk meg, hogy megvette az Orbán budai rezidenciája szomszédságában lévő telket. Orbán találkozott is vele – és üzletelt Pharaonnal a külügyminisztérium cége és a Mol is, az ő ügyvédjével kvaterkázott a miniszterelnöki vő, Tiborcz István, őt hozta össze a külügyminisztérium a Quaestor-botrányból ismert Tarsoly Csabával, ő kapott gyanús körülmények között tartózkodási engedélyt. Pusztán azért, mert Orbán érdekeinek így felelt meg. Pharaonról egyébiránt néhány éve azt állította a miniszterelnök, hogy a személye nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.

Ami épp annyira volt igaz, mint a múlt heti kijelentése arról, hogy (az orbáni) Magyarország Európában az elsők között vállalt szerepet a terrorizmus elleni harcban.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.