A hülyeség akadály

  • 2003. november 27.

Publicisztika

Biztos a mi szemünk csal, de mintha ez a kormány direkt el akarná veszteni a 2006-os választásokat.

n

Itt ez a méretes maflás, amibe Mellár Tamásnak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökének a - lényegében indoklás nélküli - menesztése miatt szaladt bele a kabinet. Lehet, hogy a lépés törvényes volt, mint azt a kormány állítja, lehet, hogy nem (ezt Mellár mondja); előbbi egy nemrég hatályba lépett kormányhatározatra hivatkozik, utóbbi a vonatkozó törvényre. Ez vélhetően a munkaügyi bíróság előtt dől majd el, a hírek szerint Mellár munkajogi perre készül. Mellárnak amúgy tíz hónap volt hátra a megbízatásából: a törvény szerinti hatéves mandátumát 1998. augusztus 31-én kapta az Orbán-kormánytól.

Mellár akkori kinevezése - mostani leváltásához hasonlóan - ugyancsak sokakban hagyott keserű szájízt. Elődjét, Katona Tamást a Fidesz-kormány úgy vágta ki a KSH éléről, hogy az érintettnek levegőt sem volt nagyon ideje venni. (És ha már itt tartunk: Katona elődjétől vagy az ő elődjének az elődjétől szintén nem a legeurópaibb módon vált meg az akkori hatalom.) Sőt, a Katona helyébe ülő Mellár legott odanyilatkozott a Napi Magyarországnak, hogy 1995 és 1998 között a hivatal manipulálta a GDP-adatokat. Amiből speciel egy szó sem volt igaz, olyannyira nem, hogy utóbb már Mellár is visszakozott volna (nem azt és nem úgy mondta stb.). Mindezt nem árt feleleveníteni, mint ahogyan a mindenkori ellenzék reagálását sem: 1998 nyarán a szocialisták aggódtak a KSH tárgyilagos adatközléséért, most a Fidesz. Áder János szerint azért kell mennie Mellárnak, mert nem volt hajlandó a gazdasági tényszámokat az MSZP kedve szerint kozmetikázni.

Arra mérget vehetünk, hogy Mellárnak nem emiatt kellett mennie (mint ahogyan 1998-ban Katonának sem). Hogy miért, azt talán a szocialisták sem tudják pontosan. Esetleg azért, mert agyonfrusztrálta őket a három "orbánista" csúcsköztisztviselővel szembeni hiábavaló birkózás (Polt, Szász és Járai leváltása gyakorlatilag keresztülvihetetlen), és ezért a szintén Fidesz-kádernek tartott, a posztjáról könnyen elküldhető Melláron demonstrálták erejüket. Lehet, hogy az önérzetében megbántott Katona bosszúja áll az egész mögött, aki egyébként az említett kormányhatározat értelmében - mint a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára - immár jogszabályi keretek között is beleszólhat a hivatal működésébe.

Akárhogyan is, az egész történetet belengi a kicsinyes politizálás bűze: mi sem mutatja ezt jobban, mint a nevetséges hétfői országgyűlési adok-kapok. Hogy Mellár MDF-es, hogy bezzeg Katona Horn tanácsadója volt, hogy az új KSH-elnök, Pukli Péter az MSZP szekértolója lesz, meg hogy Pukli nem lesz az MSZP szekértolója, mert a Fidesz-kormány idején ő vezette a statisztikai fejezettel kapcsolatos uniós tárgyalásokat, és így tovább - épp csak születési bizonyítványokat nem lobogtattak a barmai.

Az MSZP-SZDSZ-kormánynak nem volt ereje szakítani azzal a rossz hagyománnyal, hogy megalapozott indok nélkül szarakszik fontos állami intézmény vezetőjével. Ha már, tegyük föl, annyira rühellték Mellárt (ami szívük joga), várhattak volna a jövő nyárig, az elnöki megbízatás törvényes lejártáig - főleg, ha a tavalyi kormányváltás óta nem volt kifogás a munkájával szemben (legalábbis ilyenről nem tudunk). De nem; és ezzel nemcsak egy rossz, de az ország számára káros szokást tartottak életben. Ha ugyanis túl sokszor és túl nagy meggyőződéssel hajtogatják (mint most a Fidesz, vagy mint öt éve, bár kisebb vehemenciával, az akkori ellenzék), hogy a magyar statisztikai hivatal adatai nem megbízhatók, akkor azon előbb-utóbb az országhatáron kívül is elgondolkodnak néhányan. Például a befektetők. És nem feltétlenül arra a következtetésre jutnak majd, hogy a magyar politikusok kötözni való bolondok; inkább arra, hogy tanácsosabb máshol körülnézni.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.