A hülyeség akadály

  • 2003. november 27.

Publicisztika

Biztos a mi szemünk csal, de mintha ez a kormány direkt el akarná veszteni a 2006-os választásokat.

n

Itt ez a méretes maflás, amibe Mellár Tamásnak, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökének a - lényegében indoklás nélküli - menesztése miatt szaladt bele a kabinet. Lehet, hogy a lépés törvényes volt, mint azt a kormány állítja, lehet, hogy nem (ezt Mellár mondja); előbbi egy nemrég hatályba lépett kormányhatározatra hivatkozik, utóbbi a vonatkozó törvényre. Ez vélhetően a munkaügyi bíróság előtt dől majd el, a hírek szerint Mellár munkajogi perre készül. Mellárnak amúgy tíz hónap volt hátra a megbízatásából: a törvény szerinti hatéves mandátumát 1998. augusztus 31-én kapta az Orbán-kormánytól.

Mellár akkori kinevezése - mostani leváltásához hasonlóan - ugyancsak sokakban hagyott keserű szájízt. Elődjét, Katona Tamást a Fidesz-kormány úgy vágta ki a KSH éléről, hogy az érintettnek levegőt sem volt nagyon ideje venni. (És ha már itt tartunk: Katona elődjétől vagy az ő elődjének az elődjétől szintén nem a legeurópaibb módon vált meg az akkori hatalom.) Sőt, a Katona helyébe ülő Mellár legott odanyilatkozott a Napi Magyarországnak, hogy 1995 és 1998 között a hivatal manipulálta a GDP-adatokat. Amiből speciel egy szó sem volt igaz, olyannyira nem, hogy utóbb már Mellár is visszakozott volna (nem azt és nem úgy mondta stb.). Mindezt nem árt feleleveníteni, mint ahogyan a mindenkori ellenzék reagálását sem: 1998 nyarán a szocialisták aggódtak a KSH tárgyilagos adatközléséért, most a Fidesz. Áder János szerint azért kell mennie Mellárnak, mert nem volt hajlandó a gazdasági tényszámokat az MSZP kedve szerint kozmetikázni.

Arra mérget vehetünk, hogy Mellárnak nem emiatt kellett mennie (mint ahogyan 1998-ban Katonának sem). Hogy miért, azt talán a szocialisták sem tudják pontosan. Esetleg azért, mert agyonfrusztrálta őket a három "orbánista" csúcsköztisztviselővel szembeni hiábavaló birkózás (Polt, Szász és Járai leváltása gyakorlatilag keresztülvihetetlen), és ezért a szintén Fidesz-kádernek tartott, a posztjáról könnyen elküldhető Melláron demonstrálták erejüket. Lehet, hogy az önérzetében megbántott Katona bosszúja áll az egész mögött, aki egyébként az említett kormányhatározat értelmében - mint a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára - immár jogszabályi keretek között is beleszólhat a hivatal működésébe.

Akárhogyan is, az egész történetet belengi a kicsinyes politizálás bűze: mi sem mutatja ezt jobban, mint a nevetséges hétfői országgyűlési adok-kapok. Hogy Mellár MDF-es, hogy bezzeg Katona Horn tanácsadója volt, hogy az új KSH-elnök, Pukli Péter az MSZP szekértolója lesz, meg hogy Pukli nem lesz az MSZP szekértolója, mert a Fidesz-kormány idején ő vezette a statisztikai fejezettel kapcsolatos uniós tárgyalásokat, és így tovább - épp csak születési bizonyítványokat nem lobogtattak a barmai.

Az MSZP-SZDSZ-kormánynak nem volt ereje szakítani azzal a rossz hagyománnyal, hogy megalapozott indok nélkül szarakszik fontos állami intézmény vezetőjével. Ha már, tegyük föl, annyira rühellték Mellárt (ami szívük joga), várhattak volna a jövő nyárig, az elnöki megbízatás törvényes lejártáig - főleg, ha a tavalyi kormányváltás óta nem volt kifogás a munkájával szemben (legalábbis ilyenről nem tudunk). De nem; és ezzel nemcsak egy rossz, de az ország számára káros szokást tartottak életben. Ha ugyanis túl sokszor és túl nagy meggyőződéssel hajtogatják (mint most a Fidesz, vagy mint öt éve, bár kisebb vehemenciával, az akkori ellenzék), hogy a magyar statisztikai hivatal adatai nem megbízhatók, akkor azon előbb-utóbb az országhatáron kívül is elgondolkodnak néhányan. Például a befektetők. És nem feltétlenül arra a következtetésre jutnak majd, hogy a magyar politikusok kötözni való bolondok; inkább arra, hogy tanácsosabb máshol körülnézni.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.