Várhegyi Éva

Pancserek viadala

Kamatháború a kormány és a jegybank között

Publicisztika

Ha Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt kedden kellően bátor lett volna, akkor – maga mögött felsorakoztatva Matolcsy Györgyöt, Varga Mihályt és Orbán Viktort – kijelentette volna: ezt alaposan elkúrtuk. Ehelyett kamatháborút indított a jegybankkal.

Bejelentett egy újabb, fölöttébb szokatlan „kamatsapkát”, amely megtiltja, hogy a bankok a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamát meghaladó kamatot fizethessenek a lakosság, valamint az intézményi befektetők 20 millió forintot meghaladó betéteire. Rendeletével azt próbálja meggátolni a kormány, hogy a nagybefektetők a kereskedelmi bankok közvetítésével az MNB-be áramoltassák a pénzüket ahelyett, hogy állampapírokat vásárolnának. A bankok ugyanis a jegybanknál elhelyezett egynapos betéteik után megkapják az októberben 18 százalékra emelt „irányadó” kamatot, míg az állampapírok hozama az ennél jóval alacsonyabb, 13 százalékos alapkamathoz igazodik.

Az egyik ostobább, mint a másik, aztán csere

A különféle „sapkák” gyártásában széles körű gyakorlatot szerzett már a magyar kormány: egyre több élelmiszer árának és kamatfélének van már hatósági plafonja. Ne feledjük az előzményt se: a „rezsicsökkentés” hívószavával egy sor közszolgáltatás árát fagyasztotta be még 2014 előtt a kormány. Ezek a sapkáknak becézett, valójában kényszerzubbonyként szolgáló durva beavatkozások megakadályozzák, hogy a piac autonóm szereplői maguk alakítsák ki azt az árat, ami mellett egy adott termék, szolgáltatás vagy pénz iránt megközelítően akkora kereslet várható, mint amekkora az aktuális kínálat.

Egyes alapvető termékek és szolgáltatások árára, illetve hitelkamatokra szociális indokkal húzott „sapkákat” a kormány (az így megvalósuló támogatások költségét pedig a kereskedőkre, az önkormányzatokra és a bankokra hárította). Most gyökeresen más a helyzet, hiszen a nagybetétekre kialakított kamatplafon senki emberfiát nem védi meg a zord piactól; legfeljebb a kormánynak teheti (ideig-óráig) olcsóbbá az adóssága finanszírozását. A rendelet a „védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról” 2021-ben hozott törvényre hivatkozik, amely szerint veszélyhelyzet idején rendkívüli intézkedéseket hozhat a kormány. Ám az ott felsorolt indokokkal (az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása) nehezen támasztható alá, hogy a kormány ilyen módon felülbírálja a jegybank kamatpolitikáját, korlátozva az MNB törvényben biztosított autonómiáját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.