Palesztin-izraeli háború: Európán a sor, hogy cselekedjen a vérengzés után

Publicisztika

A háború az emberéletekben mérhető veszteségen túl azért is borzasztó, mert az eddiginél is kaotikusabb politikai helyzetet teremthet a Közel-Keleten. Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő írása.

Vannak, akik szerint Izrael most fizeti meg a területszerzéseinek az árát. Az vezetett a szombati tömeggyilkossághoz – mondják –, hogy a palesztinok egyre nagyobb igazságtalanságban élnek, hiszen elképzelhetetlen, hogy idáig fajult volna a gyűlölet, ha lenne még bármi remény a békére.

Hiba lenne nem figyelni rájuk, ugyanakkor a másik oldal érvei sem kevésbé megalapozottak, miszerint innentől tagadhatatlan, hogy a kétállami megoldás illúzió, a Hamász nyilvánvalóvá tette, mennyire veszélyes lenne Izraelnek egy palesztin állam szomszédságában élni. Szombat óta sokan gondolkodnak így Izraelben és máshol is, hiszen ha ide jutottunk, nehéz elhinni, hogy valaha lehetséges lesz a békés együttélés.

Ott van persze a francia-német megbékélés példája, de tény, hogy az izraeli-palesztin dilemma sokkal inkább megoldhatatlan, mint a két világháborúé volt. Párizs és Berlin között – ha ezt ki lehet így mondani – a békekötés csupán megbocsátás és józan ész kérdése volt, míg ez az aprócska földdarab, amelyet mindkét nép a sajátjának tekint... Bocsássanak meg, de lássuk be: mindkét fél úgy gondolja, hogy „vagy ők, vagy mi”.

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Palesztinok egy izraeli légitámadásban megsemmisült ház romjainál a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborban
Fotó: MTI/AP/Hatem Ali

Tehát háború? És nemcsak most, hiszen a folytatás elkerülhetetlen: Izrael azon lesz, hogy bosszút álljon a halottaiért és visszavágjon a sérelemért. Lehetetlen a megbékélés, tehát vég nélküli háború? Igen, erre tartunk, ebbe rohanunk bele. Mégis, mielőtt az izraeliek, a palesztinok és a nyugatiak is beletörődnének a helyzetbe, kétszer is meg kellene gondolniuk, hogy mi lehet a következő, helyes lépés.

Az izraelieknek rá kellene döbbenniük, hogy ha a hírszerzésüket pont olyan könnyen el lehetett altatni, mint az 1973-as jom kippuri háború előtt, akkor semmi sem immunizálhatja őket az ellen, hogy egy napon az egész országuk ugyanarra a sorsra jusson, mint szombaton a Gázai övezettel szomszédos Szderót városa. Láttuk, hogy képesek olyan totális vereséget szenvedni, hogy a lakosságnak nem marad más választása, mint pánikszerűen menekülni, mint a hegyi-karabahi örményeknek az azerbajdzsániak elől.

Az izraeli legyőzhetetlenség mítosza megdőlt. Az egész Közel-Kelet rájött erre, ami közeljövőben komolyan veszélyeztetheti az Izrael és az arab országok közötti közeledést, Szaúd-Arábiával az élen.

Ezt akarta Irán is, és nem is leplezi az örömét. Az amerikaiak és az európaiak pedig joggal tarthatnak tőle, hogy Oroszország, Kína és néhány feltörekvő hatalom kísértésbe esik, hogy Palesztina segítségére siessen, hogy (újra) megvesse a lábát a Közel-Keleten, és onnan dacoljon a Nyugattal.

Ami a palesztinokat illeti, a Hamász csak még mélyebbre lökte őket a nyomorúságukban, és minden eddiginél messzebbre a béke kilátásától. Az izraeli demokratákat pedig arra kényszerítette, hogy közös frontba tömörüljenek Netanjahuval és szélsőjobboldali szövetségeseivel, azokkal, akik megosztották az izraeli társadalmat, és éppen ezzel ásták alá a biztonságát.

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Izraeli katonák egy harckocsin, az Izrael és a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben kijelölt gyülekezési ponton
Fotó: MTI/AP/Tsafrir Abayov

Nemcsak az a katasztrófa, hogy mennyi vért ontottak, és mennyit fognak még a jövőben, hanem a növekvő politikai káosz is, amivel szemben szükséges, sürgős és elkerülhetetlen, hogy a két népre rákényszerítsenek egy rendezést. Az Európai Unióra és az Egyesült Államokra nézve ez azt jelenti, hogy egyértelművé kell tenniük: ha a két fél nem fogadja el a tisztességes és tartós rendezéshez szükséges kompromisszumokat, akkor Izraeltől megvonják az amerikai támogatásokat és az Unióval kötött kereskedelmi megállapodásokat, a Palesztin Hatóság pedig nem számíthat többé az európai segélyalapokra.

Mivel az Egyesült Államok nem fogja megtenni, Európának kell először lépnie; fel kell szólítania a feleket, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat, amelyekbe be kell vonnia az arab országokat.

Európának cselekednie kell, és be kell bizonyítania, hogy van világpolitikai létjogosultsága.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.) 

Az Izrael elleni háborúról szóló híreink ide kattintva érhetők el.

(Címlapképünkön: palesztin férfiak egy izraeli légitámadásban megsemmisült ház romjai mellett a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborban. Fotó: MTI/AP/Hatem Ali)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.