Palesztin-izraeli háború: Európán a sor, hogy cselekedjen a vérengzés után

Publicisztika

A háború az emberéletekben mérhető veszteségen túl azért is borzasztó, mert az eddiginél is kaotikusabb politikai helyzetet teremthet a Közel-Keleten. Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő írása.

Vannak, akik szerint Izrael most fizeti meg a területszerzéseinek az árát. Az vezetett a szombati tömeggyilkossághoz – mondják –, hogy a palesztinok egyre nagyobb igazságtalanságban élnek, hiszen elképzelhetetlen, hogy idáig fajult volna a gyűlölet, ha lenne még bármi remény a békére.

Hiba lenne nem figyelni rájuk, ugyanakkor a másik oldal érvei sem kevésbé megalapozottak, miszerint innentől tagadhatatlan, hogy a kétállami megoldás illúzió, a Hamász nyilvánvalóvá tette, mennyire veszélyes lenne Izraelnek egy palesztin állam szomszédságában élni. Szombat óta sokan gondolkodnak így Izraelben és máshol is, hiszen ha ide jutottunk, nehéz elhinni, hogy valaha lehetséges lesz a békés együttélés.

Ott van persze a francia-német megbékélés példája, de tény, hogy az izraeli-palesztin dilemma sokkal inkább megoldhatatlan, mint a két világháborúé volt. Párizs és Berlin között – ha ezt ki lehet így mondani – a békekötés csupán megbocsátás és józan ész kérdése volt, míg ez az aprócska földdarab, amelyet mindkét nép a sajátjának tekint... Bocsássanak meg, de lássuk be: mindkét fél úgy gondolja, hogy „vagy ők, vagy mi”.

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Palesztinok egy izraeli légitámadásban megsemmisült ház romjainál a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborban
Fotó: MTI/AP/Hatem Ali

Tehát háború? És nemcsak most, hiszen a folytatás elkerülhetetlen: Izrael azon lesz, hogy bosszút álljon a halottaiért és visszavágjon a sérelemért. Lehetetlen a megbékélés, tehát vég nélküli háború? Igen, erre tartunk, ebbe rohanunk bele. Mégis, mielőtt az izraeliek, a palesztinok és a nyugatiak is beletörődnének a helyzetbe, kétszer is meg kellene gondolniuk, hogy mi lehet a következő, helyes lépés.

Az izraelieknek rá kellene döbbenniük, hogy ha a hírszerzésüket pont olyan könnyen el lehetett altatni, mint az 1973-as jom kippuri háború előtt, akkor semmi sem immunizálhatja őket az ellen, hogy egy napon az egész országuk ugyanarra a sorsra jusson, mint szombaton a Gázai övezettel szomszédos Szderót városa. Láttuk, hogy képesek olyan totális vereséget szenvedni, hogy a lakosságnak nem marad más választása, mint pánikszerűen menekülni, mint a hegyi-karabahi örményeknek az azerbajdzsániak elől.

Az izraeli legyőzhetetlenség mítosza megdőlt. Az egész Közel-Kelet rájött erre, ami közeljövőben komolyan veszélyeztetheti az Izrael és az arab országok közötti közeledést, Szaúd-Arábiával az élen.

Ezt akarta Irán is, és nem is leplezi az örömét. Az amerikaiak és az európaiak pedig joggal tarthatnak tőle, hogy Oroszország, Kína és néhány feltörekvő hatalom kísértésbe esik, hogy Palesztina segítségére siessen, hogy (újra) megvesse a lábát a Közel-Keleten, és onnan dacoljon a Nyugattal.

Ami a palesztinokat illeti, a Hamász csak még mélyebbre lökte őket a nyomorúságukban, és minden eddiginél messzebbre a béke kilátásától. Az izraeli demokratákat pedig arra kényszerítette, hogy közös frontba tömörüljenek Netanjahuval és szélsőjobboldali szövetségeseivel, azokkal, akik megosztották az izraeli társadalmat, és éppen ezzel ásták alá a biztonságát.

Izraeli-palesztin konfliktus

 
Izraeli katonák egy harckocsin, az Izrael és a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben kijelölt gyülekezési ponton
Fotó: MTI/AP/Tsafrir Abayov

Nemcsak az a katasztrófa, hogy mennyi vért ontottak, és mennyit fognak még a jövőben, hanem a növekvő politikai káosz is, amivel szemben szükséges, sürgős és elkerülhetetlen, hogy a két népre rákényszerítsenek egy rendezést. Az Európai Unióra és az Egyesült Államokra nézve ez azt jelenti, hogy egyértelművé kell tenniük: ha a két fél nem fogadja el a tisztességes és tartós rendezéshez szükséges kompromisszumokat, akkor Izraeltől megvonják az amerikai támogatásokat és az Unióval kötött kereskedelmi megállapodásokat, a Palesztin Hatóság pedig nem számíthat többé az európai segélyalapokra.

Mivel az Egyesült Államok nem fogja megtenni, Európának kell először lépnie; fel kell szólítania a feleket, hogy kezdjék újra a tárgyalásokat, amelyekbe be kell vonnia az arab országokat.

Európának cselekednie kell, és be kell bizonyítania, hogy van világpolitikai létjogosultsága.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.) 

Az Izrael elleni háborúról szóló híreink ide kattintva érhetők el.

(Címlapképünkön: palesztin férfiak egy izraeli légitámadásban megsemmisült ház romjai mellett a Gázai övezet déli részén lévő rafahi menekülttáborban. Fotó: MTI/AP/Hatem Ali)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk