„Mintha egy démon”

Emiliano Pellisari rendező, koreográfus

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.

Magyar Narancs: A vizuális művészetek kézművesének vallja magát. Nem álszerénység ez?

Emiliano Pellisari: Túl sok művészlelkű értelmiségi van a világon, aki művésznek nevezi magát anélkül, hogy tehetsége lenne. Kézművesnek tekintem magam abban az értelemben, hogy soha nem veszítettem el a realitásérzékemet, nem akartam semmilyen belterjes körhöz tartozni. Nem árt hátralépni és visszatekinteni a múltba, példát venni a nagy mesterektől, akik remekműveket alkottak, mégis kézművesnek tartották magukat.

MN: Írt színdarabokat, forgatókönyveket, a filmgyártásba is belekóstolt. Jelenleg koreográfusi, rendezői és díszlettervezői minőségében vezeti a NoGravityt. Nem sok ez?

EP: Egyszerre átok és áldás, hogy ennyi mindennel foglalkozom. Néha úgy érzem, mintha egy démon kerítene a hatalmába, és nem tudok ellenállni a kísértésnek. Az írás kézenfekvő kezdet volt a számomra, részben azért, mert az édesapám újságíró volt. Az önkifejezés költségkímélő módja papírra vetni a gondolatainkat. Aztán a színház a leírt szavaknak a konkrét megvalósulását nyújtotta. Néhány darabom díjakat is nyert, de közben nem volt pénzem, amiből eltartsam magam. Így jött képbe a film, főként a produkciós szervezés, pusztán anyagi megfontolásból. Egyik lehetőség hozta a másikat.