A magyarországi kékvércse-projekt tanulságai

Józsi, itt nem lesz jó

Tudomány

A kék vércsék a vetési varjaktól elvett fészkekben szeretnek költeni, ezért varjútelepet utánzó költőládák kihelyezésével sikerült megerősíteni a hazai állományt Kelet-Magyarországról nyugat felé haladva. Pusztuló települések közelében könnyebb védeni a természetet.

„Tibor” – mutatkozik be a Csongrád-Csanád megyei Királyhegyes-Csikóspusztán az egyik lakott ház ura. Macska jön ki vele az utcára, aztán egy serdülőkorú cica, majd még egy és utána a többi. Ez tényleg sok macska, de nincs mit tenni, magyarázza Tibor, a család szereti őket. Amíg a macskákról beszélgetünk, lépésben megy el mellettünk egy terepjáró a toldozott-foltozott aszfaltúton.

Csikóspuszta 1772-ig volt puszta. Akkor lett Ferencé (báró Harruckern), 1844-ben dohánykertészek telepedtek meg a közelben. A falujuk Kiskirályhegyes lett, az uradalmat pedig Nagykirályhegyesnek nevezték el. 1789-től Bertalan az úr (Blaskovich), a gazdaságot harmadik fia, István örökölte, majd Ernő gazdálkodott itt, végül az ő fia, Péter, 1945-ig. A földosztás után az uradalmi épületek egy részét lebontották, családi házak épültek a tégláikból. Termelőszövetkezet alakult, iskolája is lett a településnek. 1950-ben Kiskirályhegyeshez csatolták Nagykirályhegyest Csikóspuszta néven, az idő tájt kétszázan laktak itt. Most húszan. Ők „még ilyen körülmények között is megtalálták számításukat, csodálatos természeti értékeit felismerve próbálják újraéleszteni a pusztulásra ítélt települést” – fogalmaz a királyhegyesi honlap.

A fejlődés tényleg megrekedt az ötvenes években. A gazdátlan házak omladoznak, nincs nagy mozgás, de ez csak az embernek rossz. Csikóspuszta határa 1997 óta természetvédelmi terület, barangolni és fotózni csak a Körös–Maros Nemzeti Park engedélyével szabad. Átvonul itt a daru, a kis lilik és a póling, fészkel a túzok. Ember alkotta madár­odúból is több van itt egyetlen út menti facsoportban, mint a belterületen házból.

Nyugat felé csalogatják

Az odúk állaga is változó, ahogyan a házaké. Mint megtudtuk, az unatkozó csókákra jellemző, hogy szórakozásból szétverik a költőládát. Amelyik nem megfelelően készült, azt könnyebben.

Az Európai Unió támogatást ad az agrár-környezetgazdálkodási program keretében gazdálkodóknak, hogy a területükön gondoskodjanak a madarakról, amelyek kártevőt irtanak a földjeiken. Solt Szabolcs, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztá­lyá­nak fajmegőrzési és szakterületi koordinátora azt mondja, hogy amikor a program indult, sok lelkiismeretes gazda érdeklődött náluk. Kérték a ládák alaprajzát, kérdezték, milyen fészekanyaggal kell feltölteni tavasszal – a csupasz deszkán nehéz egy csomóban tartani a tojásokat, a fiókák nem tudnak megkapaszkodni, rosszul fejlődik a lábuk –, de akadtak, akik igyekeztek ezt olcsóbban megoldani a támogatásért. Csikóspuszta környékén jó és rossz példát is lehet látni.

A nemzeti park és az egyesület is helyez ki ládákat, hogy bizonyos madárfajok ott találjanak fészkelőhelyet, ahol egyébként minden más feltétel adott a komfortos élethez, a jelenlegi vagy az egykori elterjedési területükön, amelyet korábban az ember jelenléte miatt hagytak el. E fajok közül az egyik a kék vércse (Falco vespertinus), „pusztáink papagája”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.