A magyarországi kékvércse-projekt tanulságai

Józsi, itt nem lesz jó

Tudomány

A kék vércsék a vetési varjaktól elvett fészkekben szeretnek költeni, ezért varjútelepet utánzó költőládák kihelyezésével sikerült megerősíteni a hazai állományt Kelet-Magyarországról nyugat felé haladva. Pusztuló települések közelében könnyebb védeni a természetet.

„Tibor” – mutatkozik be a Csongrád-Csanád megyei Királyhegyes-Csikóspusztán az egyik lakott ház ura. Macska jön ki vele az utcára, aztán egy serdülőkorú cica, majd még egy és utána a többi. Ez tényleg sok macska, de nincs mit tenni, magyarázza Tibor, a család szereti őket. Amíg a macskákról beszélgetünk, lépésben megy el mellettünk egy terepjáró a toldozott-foltozott aszfaltúton.

Csikóspuszta 1772-ig volt puszta. Akkor lett Ferencé (báró Harruckern), 1844-ben dohánykertészek telepedtek meg a közelben. A falujuk Kiskirályhegyes lett, az uradalmat pedig Nagykirályhegyesnek nevezték el. 1789-től Bertalan az úr (Blaskovich), a gazdaságot harmadik fia, István örökölte, majd Ernő gazdálkodott itt, végül az ő fia, Péter, 1945-ig. A földosztás után az uradalmi épületek egy részét lebontották, családi házak épültek a tégláikból. Termelőszövetkezet alakult, iskolája is lett a településnek. 1950-ben Kiskirályhegyeshez csatolták Nagykirályhegyest Csikóspuszta néven, az idő tájt kétszázan laktak itt. Most húszan. Ők „még ilyen körülmények között is megtalálták számításukat, csodálatos természeti értékeit felismerve próbálják újraéleszteni a pusztulásra ítélt települést” – fogalmaz a királyhegyesi honlap.

A fejlődés tényleg megrekedt az ötvenes években. A gazdátlan házak omladoznak, nincs nagy mozgás, de ez csak az embernek rossz. Csikóspuszta határa 1997 óta természetvédelmi terület, barangolni és fotózni csak a Körös–Maros Nemzeti Park engedélyével szabad. Átvonul itt a daru, a kis lilik és a póling, fészkel a túzok. Ember alkotta madár­odúból is több van itt egyetlen út menti facsoportban, mint a belterületen házból.

Nyugat felé csalogatják

Az odúk állaga is változó, ahogyan a házaké. Mint megtudtuk, az unatkozó csókákra jellemző, hogy szórakozásból szétverik a költőládát. Amelyik nem megfelelően készült, azt könnyebben.

Az Európai Unió támogatást ad az agrár-környezetgazdálkodási program keretében gazdálkodóknak, hogy a területükön gondoskodjanak a madarakról, amelyek kártevőt irtanak a földjeiken. Solt Szabolcs, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztá­lyá­nak fajmegőrzési és szakterületi koordinátora azt mondja, hogy amikor a program indult, sok lelkiismeretes gazda érdeklődött náluk. Kérték a ládák alaprajzát, kérdezték, milyen fészekanyaggal kell feltölteni tavasszal – a csupasz deszkán nehéz egy csomóban tartani a tojásokat, a fiókák nem tudnak megkapaszkodni, rosszul fejlődik a lábuk –, de akadtak, akik igyekeztek ezt olcsóbban megoldani a támogatásért. Csikóspuszta környékén jó és rossz példát is lehet látni.

A nemzeti park és az egyesület is helyez ki ládákat, hogy bizonyos madárfajok ott találjanak fészkelőhelyet, ahol egyébként minden más feltétel adott a komfortos élethez, a jelenlegi vagy az egykori elterjedési területükön, amelyet korábban az ember jelenléte miatt hagytak el. E fajok közül az egyik a kék vércse (Falco vespertinus), „pusztáink papagája”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.