Vámpírdivat - Foggal-körömmel

  • Tabár Zsuzsa
  • 2010. április 29.

Tudomány

A vérszívó ma már nem hátborzongató lényként jelenik meg, mint Lugosi Béla idejében. Divatosan öltözik, és csak akkor bántja az embereket, ha nagyon szükséges.

"Az évek során egyre több történet született a vámpírokkal kapcsolatban, így elkerülhetetlen volt, hogy mindenki egy kis pluszt tegyen a saját verziójához - meséli Kalóz Enikő, aki harmadéves főiskolai hallgatóként írja szakdolgozatát a vámpírokról. - Furcsának tűnhet, hogy ilyen témában szakdolgozom, de engem nagyon érdekel, hogyan alakult ki ez a mítosz. Érdekesnek találom, hogy a média mennyire befolyásolja az embereket, és szerintem nagyon sokan az ilyen filmek miatt hisznek létezésükben."

Erik nem a vámpírokról ír szakdolgozatot, viszont több éve kutat utánuk. Hitét nemcsak a témáról készült könyvek, valósnak tartott dokumentumok, de egy bizarr élmény is erősíti.

"Van egy visszatérő álmom arról, amiben egy vérszívó megharap, és én is közülük valóvá válok. Annyi történik, hogy látok egy arc nélküli vámpírt, aki mindig azt mondja nekem, hogy 'jobb a sötétben úrnak lenni, mint az alázat köntösét viselni a fényben!' Utána közli, hogy 'eljön a te időd', és végül megharap - meséli Erik, majd gyorsan témát vált. - De persze nem csak emiatt hiszek bennük. Volt már olyan hiteles dokumentum a kezemben, amiben az állt, hogy olyan tetemeket találtak, amelyek teljesen le voltak csapolva, egy csepp vér sem volt bennük a boncolás során. Ezek az esetek persze nem kerülhetnek a nyilvánosság elé, hisz hatalmas pánik törne ki."

Napjaink legsikeresebb vámpírtörténete egyértelműen az Alkonyat-saga. A könyv írója, Stephenie Meyer nevének megemlítése világszerte tömeghisztériát vált ki a tizenéves lányok körében. Az utolsó rész megjelenése előtt szó szerint megkergült Amerika: országos megjelenési bulikat tartottak,

a több ezer rajongó

már órákkal a könyvesboltok nyitása előtt letáborozott, hogy az elsők között vehessék át a negyedik részt. Csak az első napon 1,3 millió darabot adtak el, és mind a négy könyv hetekig szerepelt a The New York Times ifjúsági irodalom toplistáján.

Az Alkonyat hozzánk is eljutott, magyar nyelven az első három rész kapható. A magyar tinédzsereket is meghódította, több mint 300 ezer példányt vásároltak belőle. "Ez a történet annyira megindító, annyira misztikus és annyira hihetetlen! Észre sem veszed, és máris magával ragadott, részesévé váltál!" "A könyvet a legjobb barátnőmmel karácsonyra vettük meg egymásnak. Öt-hat óra alatt kiolvastuk, és alig várjuk a folytatást!" Hosszasan idézhetnénk a lelkendező megjegyzéseket az interneten található hozzászólások közül. De vajon mitől ilyen hihetetlenül népszerű?

"Nem nevezném az Alkonyatot vámpíros könyvnek, inkább egy szerelmes regény, amiben szerepel néhány vérszívó. Emészthető, romantikus, könnyed, szerintem ezért ilyen sikeres" - magyarázza Enikő, majd hozzáfűzi: "Olvastam egy elemzést, amely szerint azért lett ilyen közkedvelt a szülők között is, mert megtartóztatásra neveli a gyereket. Bella (a történet emberi főszereplője - a szerk.) addig nem lehet vámpír, amíg nem megy feleségül Edwardhoz (a történet vámpír főszereplője - a szerk.), és ez jó. Az Alkonyat-könyvekben a szerző minden addig alkalmazott mitikus elemet felrúg, még a táplálkozás is pótolható állati vérrel. Örök szerelem, természetfölötti képességek, napon csillogó bőr... Melyik tizenéves ne szeretne vámpír lenni?"

Elsőre úgy tűnik, hogy Szilvia, vagy ahogyan ő nevezi magát, Selene (az Underworld című film vámpír főszereplőnőjét hívták így - a szerk.) a tizenévesek átlagos életét éli. Iskolába jár, tanul, barátnőivel cseverészik. Csakhogy meggyőződése: ő egy félvámpír.

"Nem születésem óta vagyok vámpír,

pár éve lettem csak az

Az átváltozásomra nem emlékszem pontosan. Éjfél körül egy barátnőmtől jöttem haza, amikor egyszer csak egy szúró fájdalmat éreztem a nyakamon. Mikor eszmélethez tértem, otthon voltam a szobámban, de nem tudom, hogyan kerültem oda. Az a pár nap akkor teljesen kiesett. Viszont már az ébredésem pillanatában éreztem, hogy valami megváltozott bennem: kívántam a vért. A történtek után pontosan két hónappal végbement az átváltozás: vérbeli félvámpír lettem" - meséli Szilvia, majd így folytatja: "De szerencsére sokban különbözöm fajtársaimtól. Például nem emberi véren élek, hanem kisebb állatok révén jutok hozzá az adagomhoz, ami egyébként sem sok: kéthetente kell innom egy keveset, különben úrrá lesz rajtam a káosz, és féktelen őrjöngésbe kezdek. De például a napon se égek el, a víztől, a fokhagymától nem lesz bajom, és a templomba is be tudok menni, bár nem vagyok hívő. Halhatatlan sem vagyok, és öregszem is, viszont sokkal fürgébb és erősebb vagyok az embereknél. Ezektől eltekintve nem sokban különbözik a régi, emberi életem a mostanitól."

"Nincsenek félvámpírok, ez teljes hülyeség. Ha a szervezetedbe bejut a vámpírnak a vére, vagy átváltozol, vagy ghoul (zombi - a szerk.) lesz belőled" - kommentálja Selene sztoriját Zoli, aki állítása szerint 1911-ben született. (Hivatalosan 1996-ban.) "1925-ben változtam át. Először persze engem is ételnek szánt a támadóm, én azonban nem akartam a tápláléka lenni. Egy ügyes mozdulattal kitéptem magam a szorításából, és a nálam lévő késsel (állítása szerint egy német katonától lopta el a támadás előtt pár nappal - T. Zs.) megsebesítettem. A vére keveredett az enyémmel, és három nappal később én is vámpír lettem. A napra egyáltalán nem megyek, mert rettentően fáj."

"Ez a két fiatal gyerek terápiás kezelésre szorulna - magyarázza Vörös Antal gyermekpszichológus. - A mai világban nagyon sok hatás éri a fiatalokat, és sokan úgy vezetik le az agressziójukat, hogy különböző dolgokat kitalálnak magukról. A fő probléma az, hogy a médiából áradó tartalom a fiatalokat erősen befolyásolja. Mivel most épp a vámpírok a menők, ezért ők is ezt találják ki. Mások akarnak lenni, mint a többi kortársuk, és ehhez hasonló tettekkel akarják kivívni a figyelmet. Az ilyen gyerekek a legtöbb esetben nem kapnak elég figyelmet otthon."

A vámpírjelölteknek ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésükre, ami a külsőségeket illeti. A diliboltok, jelmezkölcsönzők tele vannak megfelelő kellékekkel, de akad, akinek ez nem elég: egy

fogtechnikai eljárás

során még az is megoldható, hogy a két szemfog lecsiszolásával és kiélesítésével bárkiből élethű vámpír válhassék. "Német fogtechnikus ismerősömmel csináltattam meg a fogaimat, hosszú műtét volt - meséli Corvus, aki 27 éves kora ellenére lelkes vámpírrajongó. Hosszú, hegyes és éles, pont amilyenre vágytam. Már egészen kicsi koromban érdekeltek a szörnyek, sokszor rajzoltam farkasembereket, zombikat, vámpírokat. Az átlagemberek között elvegyülni nem nehéz, csak ritkán vannak olyanok, akik úgy érzik, értelmetlen életük némiképp vidámabb lesz, ha utánam kiabálnak egy 'sátán'-t vagy 'Drakulá'-t. A vámpírt szépséges ragadozónak tartom, egy olyan embernek, aki legyőzi a halált."

A fogászati beavatkozás nem veszélytelen, a későbbiekben komoly problémákkal nézhetnek szembe a vámpírdivat hódolói. Több fogorvos állítja, hogy a vámpírfog könynyebben szuvasodik, és persze le is törhet. Több általunk megkérdezett szakorvos is úgy vélekedett, hogy "sosem végezne el egy ilyen beavatkozást", az ő feladatuk egyébként is a gyógyítás, nem pedig "némely elmebeteg agyszüleményének a megvalósítása".

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.