Visszhang: film

Angyalok gyilkosa

Visszhang

E rettenetes film marketingjének sarokköve, hogy rendezője, Mauro Borrelli Rómában klasszikus festői képzést kapott, és szakavatott vizuális napszámosként már bizonyított Hollywoodban.

Saját bevallása szerint a reneszánsz művészet csodálója és a nagy mesterek műveinek másolásával fejlesztette készségeit, ám e nemes örökségnek csak morzsái mutatkoznak ebben a vértelen (nem szó szerint), buta munkában.

Egy zöldfülű detektív (Melissa Roxburgh) és kérges, traumatizált társa (Martin Lawrence) kénytelenek a halálbüntetésére váró sorozatgyilkos (John Malkovich) segítségéért folyamodni, amikor egy másik ámokfutó az ő módszereit kezdi másolni. Szexmunkásokat öl, majd barokkos kellékekkel és dizájnnal arkangyalokká alakítja őket, a hullákat pedig közszemlére teszi a város különböző pontjain (a díszes tetemek a film legértékelhetőbb elemei).

Borrelli kevés meggyőződéssel hajigálja a nézőkre A bárányok hallgatnak és A Da Vinci-kód utalásait, miközben kopogós, röhejes párbeszédeket ad látványosan szenvedő színészei szájába. Lawrence kínosan felsül első komolyabb nem komikusi szerepében, Malkovich pedig némi kajánsággal unatkozik. A rendező bravúrosan kikerüli a fajsúlyosabb témák csábítását; egy hangot nem hallunk a kínálkozó nők elleni erőszakról, sem a metafizikai, esztétikai vagy gyerekkori traumákkal kapcsolatos kérdésekről. Borrelli még azt is szükségesnek látta, hogy egy esetlen természetfeletti fordulattal zárja le feledhető filmjét, de mire a (szerencsére) rövidke játékidő végére érünk, már ez is lényegtelen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.