Visszhang: könyv

Anna Taraska: Pont és Hiba

Visszhang

Pont írásjelek családjába született, és jelenleg egy irkában él.

Kerek a pocakja, két-két apró keze, lába és két vékony, fekete copfja van, no meg rengeteg szeplője. Ha nagy lesz, talán majd felkerülhet az i betűre. A kicsit túlmozgásos Pont most kezdte az iskolát, ahol véletlenül belekeveredett egy járművekről szóló mondatba. Az­óta odavan minden mozgó és repülő gépezetért. Szeret bukfencezni, fejjel lefelé lógni a füzet legfelső vonaláról, s persze a margóra rajzolgatni. Legjobb barátja Hiba, akit még a szülei fogadtak be maguk közé, bármily renitensnek is tűnt. Egy nap azonban Hiba eltűnik, és ez különösen nagy szívfájdalmat okoz. Keresése során, mint az várható, sok újdonságban van része Pontnak, új füzetekbe (és kalandokba) keveredik, sok új írásjellel ismerkedik meg. Nagy nehezen, de megleli Hibát, ebbéli ügyeskedésében pedig Rím és néhány betű segíti, így végül egy versből indulnak haza.

Együtt fedezzük fel a szereplőkkel, hogy „egy Hibában egyszerre hányféle jelentés fér meg!” A különösen ötletes mese kedves, kooperatív világot mutat be, szép és meggyőző rajzokkal. S a gyerekek aligha akadnak fenn a hiányosságain. A felnőtt olvasóban viszont fontos kérdés fogalmazódhat meg azzal kapcsolatban, hogy akkor most mennyire is kötött egy-egy pont vagy egy vessző, gondolatjel, vagy egy betű élete (használata), s mennyire is szabadok ők (azaz mi), az írás közben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.