Visszhang: film

Engedj el mindent

Visszhang

Általános nyugati családmodell: szép ház, nagy autó, magát betegesen túlvállaló feleség, és az ő három gyermeke – két saját, egy meg az anyósé.

Az apa nem képes felnőni a gyereknevelés kihívásához, tulajdonképpen feleslegessé válik, az anya beleszorulva a szerepébe kontrollmániás lesz. A házasság tervezett elavulása elkerülhetetlenül közeledik, ez alól pedig Stella és Gustav egykor szerető kapcsolata sem képes kibújni. A két gyerek sem könnyíti meg a helyzetet, a kicsi szuperhősnek képzeli magát, de egy falat kenyértől is megbetegszik, a kék hajú nagylány pedig csak sajátos nyelvén, heves ajtócsapkodásokban kommunikál a szüleivel. A férfi egy napon bejelenti: el akar válni. Persze lehetne üvöltözni vagy az emeletről kihajigálni a cuccait, de svéd drámában vagyunk, így a fojtott dühnél ne számítsunk rosszabbra, ráadásul még a ház is földszintes. Stella úgy dönt, hogy addig nem engedi el Gustavot, amíg a közelgő utazásukon meg nem próbál (először és) utoljára olyan partner lenni, akire szükség lenne.

Néhány éve nagyot futott az interneten egy történet, amelyben a férj egy fiatalabbért el akarja hagyni a feleségét, aki cserébe annyit kér előtte, hogy egy hónapon át mindennap ölben vigye őt ágyba. Nos, az Engedj el mindent ennek képernyőre írt változata, amely egy kicsit jobban kidolgozva, egy gluténérzékeny kisfiú és egy rúdtáncos tinilány jelenlétével színezi az amúgy igen komor képet. A filmből így egy egészen valósághű párkapcsolati dráma kerekedik, amely sokaknak ismerős lehet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.