Filmjében sokféle íz keveredik, mindet éreztük már: 80-as évek iránti nosztalgia a Stranger Thingsből, a felnőttek és a természetfeletti horror világa közötti párhuzam az Az-ból, gyerekek közti véd- és dacszövetség az Állj mellém!-ből. A kingi áthallások persze nem a véletlen művei, hiszen a film alapjául szolgáló könyv szerzője, Joe Hill, Stephen King fia. A fent említett művek közös vonása a gyermeki fantáziavilág és a horror összemosása; fiatal hőseiknek hamar és erőszakosan kell felnőniük az inkompetens, megbízhatatlan felnőttek között. Felkavaró hatásuk a gyerekek elszenvedte és elkövette erőszakból is fakad, amit a Fekete telefon szinte az elviselhetetlenségig fokoz.
Finney (Mason Thames) Denver külvárosában él húgával és alkoholista apjával. Élete távolról sem felhőtlen – hol apja körül kell lábujjhegyen settenkednie, hogy elkerülje a verést, hol az iskolában zaklatják –, ám minden rosszabbra fordul, amikor elrabolja a környék gyerekgyilkosa (Ethan Hawke), akit csak Portyázóként ismernek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
