Visszhang: film

Hogyan szexeljünk

  • SzSz
  • 2024. április 10.

Visszhang

A közkeletű bölcsesség szerint, ami úgy néz ki, mint egy buta tinifilm – sőt még a címe is olyan –, az tényleg az.

Molly Manning Walker rendezői bemutatkozását három BAFTA-ra jelölték, Cannes-ban pedig megnyerte az Un Certain Regard szekciót. De nem ezért kell többet gondolnunk róla, hanem inkább azért, mert jócskán lehasznált témáját igyekszik a maga apró nüanszaival együtt bemutatni.

Az alapsztori megtévesztő: három barátnő Krétára utazik, ahol csak inni és bulizni akarnak, elfelejteni, hogy hamarosan fény derül arra, melyik egyetemre vették fel őket. Egyikük, Tara emellett szeretné végre szüzességét is elveszteni, pusztán ezért az Amerikai pitéhez mérni a Hogyan szexeljünket azonban olyan, mint az Annie Hallt A szürke ötven árnyalatához hasonlítani, csak azért, mert mindkettő középpontjában a szerelem és a vonzódás áll. A végtelen partizás mögött szép lassan megmutatkozik a szereplők valódi személyisége, azok az apróságok, amelyeket a smink és a kacér egyenöltözet igyekszik elfedni. Tara két sráccal is közelebbi viszonyba kerül, ők pont úgy festenek, mint azok, akik nap mint nap csatatérré változtatják a pesti bulinegyedet, de a gesztusokból és pillantásokból mégis kiderül, hogy szöges ellentétei egymásnak. Az alkoholmámoros estén egyikükkel megtörténik a dolog – de Tara valóban beleegyezett? Akarta – és ha igen, így akarta-e? A szüzességünk elvesztését a legtöbb film életünk egyik legfontosabb döntéseként mutatja be, az odáig vezető apró döntések sorát azonban kevés mozi ábrázolja olyan érzékenyen, mint a Hogyan szexeljünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.