A Kronos Quartet – klasszikus formátumú világzene, haydni örökség, hippigúnyában – már csak az újszülöttnek új tréfa, de máig tud meglepetést okozni, még a cseppet kimért budapesti közönségnek is. No, nem feltétlenül az All Along the Watchtower meg a House of the Rising Sun vonósnégyes-feldolgozásaival, pedig azok is jól szólnak – s az embernek legfeljebb az jut eszébe: Jimi mindezt egyetlen gitáron játszotta el. Hanem Steve Reich Triple Quartetjével, ahol a játékosok loop pedálokkal hatványozzák meg saját lehetőségeiket (ezt a remekművet alig hallhatjuk itthon, mert a legtöbb koncertszervező nem szeretne jogdíjat fizetni). A szünet után a varázslatos hangú iráni énekesnő, Mahsa Vahdat csatlakozott az együtteshez, hogy előadjanak néhány dalt perzsa költők, köztük Rúmi verseire. Egy részüket hallottuk már a Placeless című lemezen, de az I Will Be Your Voice például ősbemutató volt.
A születésnapját ünneplő Kronos Quartet pályájának következő fordulópontja akkor lesz, amikor a 74 éves Harrington kezében megremeg a hegedű, de ennek még nincsen semmi jele. Azt mégis jó látni, hogy van utánpótlás: például Paul Wiancko a csellista székében, aki tíz évvel fiatalabb, mint az együttese. Szükség van rájuk: a crossover műfaj ízléstelen gyakorlatára számos példát találunk, ilyen míves produkciókra kevesebbet.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
