De a ’86-os keltezésű Leukémia zenekar – valamikor a múlt század végén – még ezen is csavart egy nagyot, s elvont szövegvilággal párosuló, tört ritmusú zenéje révén a hazai „hardkór” színtér unikális képviselője lett.
Legutóbbi szereplésük óta vagy húsz év telt el, most azonban újra koncertet adtak. Az undergroundban máig őrzött előkelő státuszukat jelzi, hogy a jegyek már elővételben elkeltek. A Leukémia a zenekar korábbi legstabilabb felállásában – Lakics Gábor Guppi (dob), Oltyán László (gitár, ének), Jancsics Dávid (basszus) – lépett a színpadra. Előttük két viszonylag friss formációnak kellett volna bemelegítenie a közönséget, de sajnos sem az Idő, sem a Retorsion nevű zenekar nem volt erre igazán képes.
Nem így a Leukémia. Már a Vágd szét! című számuktól megőrült mindenki, és ettől az őrülettől a folytatásban sem lehetett szabadulni. A demókról és a két nagylemezről (Közel a fejhajlító-géphez, Üzenetek a törésvonalról) ismert számok folyamatosan fokozták a feszültséget: Jancsics Dávid karakteres basszushangzása mellett Lakics Guppi olyan vehemenciával ütötte a dobot, hogy néhány szám után lábgépet kellett cserélni, míg Oltyán László gitártémáin és hangján túl utánozhatatlan grimaszaival is kitűnt a kiváló hangosítású koncerten, amelyet egyszeri, talán utolsó visszatérésnek szántak, bár reméljük, nem így lesz.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
