Hárfás, ami különös választásnak tűnik egy alapvetően ambientszerű hangképeket készítő, zömmel instrumentális szerzeményekkel jelentkező zenésztől, de csak addig, amíg meg nem hallgattuk érzékeny, a hangszer lehetőségeit maximálisan kihasználó játékát. Jó egy évtizede kezdte szólókarrierjét, eddig megjelent öt lemeze közül az utóbbi négy a kiváló Ghostly International kiadónál jött ki – az előzőt (Silver Ladders, 2020), a Slowdive-legenda Neil Halsteaddel közösen vette fel, és az az album a korábbiaknál gazdagabb, mélyebb hangzásával, a hárfa- és gitárjáték izgalmas összhangja miatt is emlékezetes. A friss lemez, amely címében is egy Hvar-szigeti szállodára utal, remek együttműködések sorával tűnik ki, zömében vendégzenészek, énekesek gazdagítják és teljesítik ki a kompozíciókat. A nyitó tételben (And Then He Wrapped His Wings Around Me) Meg Baird hangszerként kezelt búgó vokálja remekül passzol Lattimore érzékeny hárfajátékához. A Roy Montgomery gitárossal közös, néha drámai, máshol simogatóan lágy, drone-ba hajló gitárjátékot a harmóniákkal elegyítő Blender in a Blender szinte szívbe markoló darab. A The Cure-legenda Lol Tolhurst szintetizátor-hangképeivel teljes Arrivederci, illetve a szintén Slowdive-alaptag Rachel Goswell vokáljával és Samara Lubelski hegedűjátékával sűrített, ethereal wave hangulatú Yesterday’s Parties pedig szavak nélkül mesél egy szinte nem is e világi szépségről.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
