Visszhang: tévésorozat

Minden zsaru rohadék: A sorozat

  • - ts -
  • 2025. január 22.

Visszhang

Celerino figlio di puttana – énekli, vagy inkább csak úgy üvölti bele a száguldásba motorkerékpárjáról Pierfrancesco Favino (a modern kori olasz bűnfilmek címeralakja) Stefano Sollima 2012-es filmjének, az A.C.A.B. – Minden zsaru rohadéknak a bevezető kockáin.

Magyarul nem kevés eufemizmussal úgy nevezzük az ilyesmit, hogy szurkolói rigmus, de sajna nem hangzik ilyen jól, Róóóóhamrendőr, a kurvaanyádat, a dallam kedvéért kényszerűen nyújtott o hang miatt. Aztán rögtön el is csapja valami szabálytalanul kanyarodó kocsi… mármint Favinót, de meg sem kottyan neki.

Mindezt aligha mondhatjuk el az eredeti műről, mert annak nagyon is megkottyant a sorozattá csiribálás. Lévén a széria, amely körül Sollima producerként bábáskodott, a hat teljes része alatt semmi egyebet nem óhajt, pláne bír elmondani a világról, mint amit a film anno egy roppant feszes, adrenalintól szétütött egy és háromnegyed órában elmondott, noha az sem volt valami sok. Mindössze annyi csupán, hogy… izé, róóóóhamrendőr… de ezt már mondtuk. Szóval ott van szegény róóóóhamrendőr a három pogány közt, folyamatos támadás alatt, s azt sem tudja, hogyan védje magát (ti. kinek basszon oda a plexipajzsa mögül a gumibotjával). A családnak, aki feszt azt hányja a szemire, hogy sosincs otthon, nem neveli jóra a gyereket, s megint látták a tévében, hogy ártatlan tüntetőket püfölt agyon? A főnökségnek vagy a politikusoknak, akik keveset fizetnek neki, csak mindenféléket ígérgetnek, s állandóan olyan helyzetekbe kényszerítik, amelyekből élve jó eséllyel nincs kigázolás, vagy ha mégis van, az csak betört koponyákon lépkedve lehetséges? Esetleg a futballhuligánoknak vagy a békés tüntetőknek, akik csak a munkájukért, a bérükért, a szeméttelep vagy a vasút ellen emelnek szót, de a reménytelenség, a politikusok piszoksága percek alatt kihozza belőlük a vérnősző barmot, és akkor kapával-kaszával mennek neki a szegény róóóóhamrendőrnek? (A „B közép” tagjáról már ne is beszéljünk, aki merő élvezetből dolgozik, s még a csapata sikerénél is sokkal fontosabb neki, hogy celerinót nyuvasszon.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.