Visszhang: lemez

Modest Mouse: The Golden Casket

Visszhang

Az enyhén pösze Isaac Brock vezette, portlandi székhelyű Modest Mouse nevét a 2004-es Good News for People Who Love Bad News album emelte be a mainstreambe.

A három évvel későbbi, Johnny Marr-ral rögzített We Were Dead Before the Ship Even Sank pedig már a Billboard No. 1 pozícióig is eljutott. A Strangers to Ourselves című folytatás végül csak 2015-ben jelent meg, és ahhoz képest most viszonylag hamar, „mindössze” hat év kihagyás után itt a hetedik, The Golden Casket című lemez. A frontember kevésbé gitárcentrikus albumot szeretett volna, de azért elég sokat lehet hallani a hathúrost, ugyanakkor a korábbi anyagokhoz képest egyértelműen több az elektronika. A Modest Mouse továbbra is a nehezen behatárolható art-rockos vonalon mozog, félúton a kommersz és az elvont tartományok között. Megkapjuk a szokásos védjegyeket: az ismételgetős szövegeket, a természeti motívumokat, ráadásul Brock a szövegekben rengeteg különböző állatot sorol fel. Akad némi üresjárat (az egyaránt túl hosszú és döcögős Wooden Soldierst és Transmitting Receivinget nem volt jó húzás egymás mellé tenni az album közepére), de a többi dal feledteti ezt a malőrt. A Walking and Running gitárfináléja parádés, a Lace Your Shoesban Brock meghatóan énekel a kisgyerekeinek, a Japanese Trees és a Back to the Middle színtiszta posztpunk, a Leave a Light On meg mintha valami izgalmas sci-fi betétdala lenne. A csúcsdal pedig a New Order-es, monumentális kórussal bíró We Are Be­tween, amelyből simán lehetne sláger, ha még olyan korban élnénk, ahol a gitárzenekaroknak lenne keresnivalójuk a kislemezlistákon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.