Főállású bájgúnár, korosodó háziasszonyok alkalmi selyemfiúja – és nincs az a pénz, amit be nem tudna nyeletni a játékautomatával. A Fellini által is megénekelt, a filmben téli, ködös-nyálkás arcát mutató üdülőhely kültelki szállodájában szórakoztatja a busszal érkező, kispénzű osztrák turistákat – és a saját magában megtalált sivár boldogságát nem zavarja önreflexió. Ám egy nap beállít hozzá a lánya, hallgatag, ám őt mindenüvé baljós ábrázattal követő török barátjával, hogy volna szíves egy összegben kifizetni a 18 éven át elmulasztott tartásdíjat. Ami hogy is állna rendelkezésére a nárcisztikus alkoholistának? Ő is zsarolni kénytelen egyik élemedett korú szeretője férjét.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
