Visszhang: sorozat

Sántárám

Visszhang

Nem is gondolnánk, mennyit számít az, hol játszódik egy amerikai sorozat.

Azt a történetet, amit Brooklynban rengeteg vér és káromkodás tesz hitelessé, egy európai városban az erős akcentus realizálna, de még India sem legitimál annyi fülledt közhelyet, amennyivel a Sántárám igyekszik eladni a jó és rossz harcáról szóló tanmeséjét.

Lin Ford a múltja és a börtön elől menekül Ausztráliából Bombay-be, ahol már néhány nap után a kiterjedt helyi maffia karjaiban találja magát. Belátva, hogy nem menekülhet, vezeklésképp korábbi bűneiért az egyik nyomornegyed kinevezett orvosaként kezd törleszteni a karmának. Eközben a maffiavezérek háborúznak a telepben rejlő drog- és szexipari potenciál miatt, s a generációk óta tartó konfliktust természetesen csak egy fehér férfi tudja megoldani.

Ilyesmivel tényleg ritkán foglalkoznak a nyugati filmek. Azt túlzás lenne állítani, hogy a Sántárám csak kihasználja a jelenséget a sikeréhez, sőt majdhogynem mélységében igyekszik foglalkozni vele, de a nagyotmondásra támasztott igénye azért komolyabb. A sorozat leginkább egy James Bond- vagy Nolan-film külföldi jelenetének spin-offjaként írható le, nem csak a témaválasztás és az egzotikum miatt, de azért is, mert olyan konyhafilozófiával és közhelyekkel dolgozik, amilyenekkel ott szokás hígítani a cselekményt. Ám Charlie Hunnam személye sokakat meggyőz majd a széria igazáról, és nem kell aggódnunk, az alkotók odafigyeltek, hogy a fiú ne csak szép, de Messiás-komplexusától vezérelten jó is legyen, így az értékrendünk nem tétetik próbára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.