Visszhang: sorozat

Sántárám

Visszhang

Nem is gondolnánk, mennyit számít az, hol játszódik egy amerikai sorozat.

Azt a történetet, amit Brooklynban rengeteg vér és káromkodás tesz hitelessé, egy európai városban az erős akcentus realizálna, de még India sem legitimál annyi fülledt közhelyet, amennyivel a Sántárám igyekszik eladni a jó és rossz harcáról szóló tanmeséjét.

Lin Ford a múltja és a börtön elől menekül Ausztráliából Bombay-be, ahol már néhány nap után a kiterjedt helyi maffia karjaiban találja magát. Belátva, hogy nem menekülhet, vezeklésképp korábbi bűneiért az egyik nyomornegyed kinevezett orvosaként kezd törleszteni a karmának. Eközben a maffiavezérek háborúznak a telepben rejlő drog- és szexipari potenciál miatt, s a generációk óta tartó konfliktust természetesen csak egy fehér férfi tudja megoldani.

Ilyesmivel tényleg ritkán foglalkoznak a nyugati filmek. Azt túlzás lenne állítani, hogy a Sántárám csak kihasználja a jelenséget a sikeréhez, sőt majdhogynem mélységében igyekszik foglalkozni vele, de a nagyotmondásra támasztott igénye azért komolyabb. A sorozat leginkább egy James Bond- vagy Nolan-film külföldi jelenetének spin-offjaként írható le, nem csak a témaválasztás és az egzotikum miatt, de azért is, mert olyan konyhafilozófiával és közhelyekkel dolgozik, amilyenekkel ott szokás hígítani a cselekményt. Ám Charlie Hunnam személye sokakat meggyőz majd a széria igazáról, és nem kell aggódnunk, az alkotók odafigyeltek, hogy a fiú ne csak szép, de Messiás-komplexusától vezérelten jó is legyen, így az értékrendünk nem tétetik próbára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.