Magyar Narancs: A három legnépszerűbb műve három különböző műfajú: A három narancs szerelmese opera, a Péter és a farkas szimfonikus mese, a Rómeó és Júlia pedig balett. Vannak még hegedű-, zongora- és csellóversenyei, szimfóniái, vonósnégyesei, kantátái, szonátái és nagyon híres filmzenéi is. Mennyire egyenletes ez az életmű?
Kelemen Barnabás: Két nagyon különböző világban alkotott. 1918 és 1927 között Párizsban élt, ezalatt járt a világ számos zenei központjában. Mindez, meg persze az orosz-szovjet környezet és a hatalmas történelmi változások nagy hatással voltak rá. Hegedűs szemszögből nézve, ha párba állítjuk a két hegedűszonátát, a két hegedűversenyt, és aztán a Péter és a farkast, illetve a Rómeó és Júliát, hallható, milyen elképesztően mélyre megy az előbbi a maga gyermeki egyszerűségével, és aztán azt, hogy ugyanaz a zeneszerző mennyire másképp nyúl a zenei mélységhez, amikor az élet legsúlyosabb drámája felől közelíti meg. A filmzene pedig az oroszoknál azért válhatott ekkora jelentőségűvé, mert egyfajta kerülőút lett a zeneszerzők számára. A műfajnak pedig Prokofjev és Sosztakovics a legkiemelkedőbb alkotói.
MN: Vannak-e érzékelhető stíluskorszakai?
KB: Miután megtalálta a saját hangját, nem érzékelhető nagyobb stílusváltás a művészetében. Korszakai vannak ugyan, de egyértelmű, önálló és felismerhető a zenei személyisége, amely aztán nagy hatást gyakorolt nem csak a 20. század második felére, de már Sosztakovicsra is.
MN: Melyik műfaj az igazán övé?
KB: Csajkovszkij mellett ő volt az, aki mindent látott és láttatott a színpadon. Mindketten nagyon sikeres balettszerzők lettek. Ez Prokofjev kompozíciós módszerében is meglátszott, azt hiszem, nemcsak mi, akik előadjuk a műveit, hanem ő maga is látott bizonyos színpadi képeket maga előtt, amikor hangszeres vagy zenekari zenét írt. Mondom a növendékeimnek is, hogy amikor a zenéjét játsszuk, képeket, színeket, hangulatokat kell magunk elé képzelni, amelyek leginkább a balett világán keresztül megfoghatók.
MN: Melyek a fő stílusjegyei?
KB: Egyértelműen érződik, hogy honnan érkezett. Az Ötök, azaz Balakirev, Muszorgszkij, Borogyin, Rimszkij-Korszakov és Kjui gyakorolták rá a legnagyobb hatást. Az orosz népzene hatása is jól hallható, a már az arisztokrata körökben játszott dalok és a paraszti népdalok hatása is. Megjegyzendő mindemellett, hogy nincs jelentős zeneszerző Beethoven után, aki megkerülhette volna Beethoven formatanát, tehát a beethoveni technika nála is megtalálható.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
