Interjú

„Bármi legyen is az ára”

Kelemen Barnabás Szergej Prokofjevről

Zene

Ismerjük is, meg nem is, sok darabja hiányzik a koncertrepertoárból. Ezt az adósságot törleszti a Prokofjev maraton, Fischer Iván szokásos évi maratonjainak idei fejezete: február 4-én a Müpában egész nap az orosz zeneszerző műveit hallgathatjuk. Interjúalanyunk a nap egyik szólistája lesz.

Magyar Narancs: A három legnépszerűbb műve három különböző műfajú: A három narancs szerelmese opera, a Péter és a farkas szimfonikus mese, a Rómeó és Júlia pedig balett. Vannak még hegedű-, zongora- és csellóversenyei, szimfóniái, vonósnégyesei, kantátái, szonátái és nagyon híres filmzenéi is. Mennyire egyenletes ez az életmű?

Kelemen Barnabás: Két nagyon különböző világban alkotott. 1918 és 1927 között Párizsban élt, ezalatt járt a világ számos zenei központjában. Mindez, meg persze az orosz-szovjet környezet és a hatalmas történelmi változások nagy hatással voltak rá. Hegedűs szemszögből nézve, ha párba állítjuk a két hegedűszonátát, a két hegedűversenyt, és aztán a Péter és a farkast, illetve a Rómeó és Júliát, hallható, milyen elképesztően mélyre megy az előbbi a maga gyermeki egyszerűségével, és aztán azt, hogy ugyanaz a zeneszerző mennyire másképp nyúl a zenei mélységhez, amikor az élet legsúlyosabb drámája felől közelíti meg. A filmzene pedig az oroszoknál azért válhatott ekkora jelentőségűvé, mert egyfajta kerülőút lett a zeneszerzők számára. A műfajnak pedig Prokofjev és Sosztakovics a legkiemelkedőbb alkotói.

MN: Vannak-e érzékelhető stíluskorszakai?

KB: Miután megtalálta a saját hangját, nem érzékelhető nagyobb stílusváltás a művészetében. Korszakai vannak ugyan, de egyértelmű, önálló és felismerhető a zenei személyisége, amely aztán nagy hatást gyakorolt nem csak a 20. század második felére, de már Sosztakovicsra is.

MN: Melyik műfaj az igazán övé?

KB: Csajkovszkij mellett ő volt az, aki mindent látott és láttatott a színpadon. Mindketten nagyon sikeres balettszerzők lettek. Ez Prokofjev kompozíciós módszerében is meglátszott, azt hiszem, nemcsak mi, akik előadjuk a műveit, hanem ő maga is látott bizonyos színpadi képeket maga előtt, amikor hangszeres vagy zenekari zenét írt. Mondom a növendékeimnek is, hogy amikor a zenéjét játsszuk, képeket, színeket, hangulatokat kell magunk elé képzelni, amelyek leginkább a balett világán keresztül megfoghatók.

MN: Melyek a fő stílusjegyei?

KB: Egyértelműen érződik, hogy honnan érkezett. Az Ötök, azaz Balakirev, Muszorgszkij, Borogyin, Rimszkij-Korszakov és Kjui gyakorolták rá a legnagyobb hatást. Az orosz népzene hatása is jól hallható, a már az arisztokrata körökben játszott dalok és a paraszti népdalok hatása is. Megjegyzendő mindemellett, hogy nincs jelentős zeneszerző Beethoven után, aki megkerülhette volna Beethoven formatanát, tehát a beethoveni technika nála is megtalálható.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.

„Még erős a magyar felhozatal”

Mi a helyzet a Trafóval a Sberbank csődje óta? Visszakapták-e a pénzüket? – kérdeztük az illetékestől. A beszélgetés során szó esett még arculatváltásról, színházi fenntarthatóságról, a független előadóművészek helyzetéről, egyáltalán a magyar kultúra kilátásairól.

Egyenes kiesés

Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt az orosz sportolókat a legtöbb nemzetközi sporteseményről kizárták – ám az olimpia más tészta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság felségjelzés, zászló és himnusz nélkül beengedné őket, Ukrajna és több szövetségese viszont zéró toleranciát követel.

Ahol a vadak várnak

A Fidesz harmadik kétharmados választási győzelme után számos, korábban a Jobbik holdudvarába tartozó radikális figura került hatalmi pozíció közelébe. Az úgynevezett neofiták tündöklése azonban rövid életűnek bizonyult, 2023 elejére jellemzően a perifériára száműzték őket, de mi történt velük, és ki járt ezzel jól?