Interjú

„Bármi legyen is az ára”

Kelemen Barnabás Szergej Prokofjevről

Zene

Ismerjük is, meg nem is, sok darabja hiányzik a koncertrepertoárból. Ezt az adósságot törleszti a Prokofjev maraton, Fischer Iván szokásos évi maratonjainak idei fejezete: február 4-én a Müpában egész nap az orosz zeneszerző műveit hallgathatjuk. Interjúalanyunk a nap egyik szólistája lesz.

Magyar Narancs: A három legnépszerűbb műve három különböző műfajú: A három narancs szerelmese opera, a Péter és a farkas szimfonikus mese, a Rómeó és Júlia pedig balett. Vannak még hegedű-, zongora- és csellóversenyei, szimfóniái, vonósnégyesei, kantátái, szonátái és nagyon híres filmzenéi is. Mennyire egyenletes ez az életmű?

Kelemen Barnabás: Két nagyon különböző világban alkotott. 1918 és 1927 között Párizsban élt, ezalatt járt a világ számos zenei központjában. Mindez, meg persze az orosz-szovjet környezet és a hatalmas történelmi változások nagy hatással voltak rá. Hegedűs szemszögből nézve, ha párba állítjuk a két hegedűszonátát, a két hegedűversenyt, és aztán a Péter és a farkast, illetve a Rómeó és Júliát, hallható, milyen elképesztően mélyre megy az előbbi a maga gyermeki egyszerűségével, és aztán azt, hogy ugyanaz a zeneszerző mennyire másképp nyúl a zenei mélységhez, amikor az élet legsúlyosabb drámája felől közelíti meg. A filmzene pedig az oroszoknál azért válhatott ekkora jelentőségűvé, mert egyfajta kerülőút lett a zeneszerzők számára. A műfajnak pedig Prokofjev és Sosztakovics a legkiemelkedőbb alkotói.

MN: Vannak-e érzékelhető stíluskorszakai?

KB: Miután megtalálta a saját hangját, nem érzékelhető nagyobb stílusváltás a művészetében. Korszakai vannak ugyan, de egyértelmű, önálló és felismerhető a zenei személyisége, amely aztán nagy hatást gyakorolt nem csak a 20. század második felére, de már Sosztakovicsra is.

MN: Melyik műfaj az igazán övé?

KB: Csajkovszkij mellett ő volt az, aki mindent látott és láttatott a színpadon. Mindketten nagyon sikeres balettszerzők lettek. Ez Prokofjev kompozíciós módszerében is meglátszott, azt hiszem, nemcsak mi, akik előadjuk a műveit, hanem ő maga is látott bizonyos színpadi képeket maga előtt, amikor hangszeres vagy zenekari zenét írt. Mondom a növendékeimnek is, hogy amikor a zenéjét játsszuk, képeket, színeket, hangulatokat kell magunk elé képzelni, amelyek leginkább a balett világán keresztül megfoghatók.

MN: Melyek a fő stílusjegyei?

KB: Egyértelműen érződik, hogy honnan érkezett. Az Ötök, azaz Balakirev, Muszorgszkij, Borogyin, Rimszkij-Korszakov és Kjui gyakorolták rá a legnagyobb hatást. Az orosz népzene hatása is jól hallható, a már az arisztokrata körökben játszott dalok és a paraszti népdalok hatása is. Megjegyzendő mindemellett, hogy nincs jelentős zeneszerző Beethoven után, aki megkerülhette volna Beethoven formatanát, tehát a beethoveni technika nála is megtalálható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.