mi a kotta?

Bujkáló remekművek

  • mi a kotta
  • 2022. szeptember 28.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2022/39. hétre

„A Prágai Nemzeti Múzeum anonim zenei kéziratai között 1961-ben O. Paukert zenetudós megtalálta Haydn elveszettnek hitt ifjúkori gordonkaversenyének másolt szólamanyagát. (…) Az egykorú másolt szólamanyag – Paukert nézete szerint – Franz Weiglnek, a Haydn-vezette Esterházy-zenekar egykori csellistájának birtokában volt; onnan került különböző mellékutakon a »Radenín«-gyűjteménybe. A háromtételes gordonkaverseny valószínűleg az 1760-as évekből származik. Tulajdonképpen nem igen emelkedik ki a kor »szórakoztató« típusú versenyműveinek sorából; – egyetlen kivétellel: az Adagio tempójelzésű lassú tétel nemesen ívelő kantilénája átlagon felüli zeneszerzői technikáról és érzésvilágról tanúskodik.”

A finnyás műértékelés a Magyar Zene című folyóirat 1963-as évfolyamából származik, a szóban forgó mű pedig Haydn kétszáz évre eltűnt, majd megkerült C-dúr csellóversenye, amely az utóbbi hatvan évben nyerte el helyét a gordonkások repertoárjában. Ahogy Várdai Istvánéban is, aki a művet a zene világnapján adja elő a Liszt Ferenc Kamarazenekarral (Zeneakadémia, október 1., fél nyolc). Bujkáló remekműnek lehetne nevezni Ernest Chausson B-dúr szimfóniáját is, a francia komponista ugyanis egyetlen hibával rendelkezett csupán: nem született elég szegény családba ahhoz, hogy igazán bátor művész legyen. A Pannon Filharmonikusok és Alissa Margulis hegedűművész mindenesetre segít a kíváncsi hallgatónak felzárkózni az életműben (Müpa, szeptember 30., fél nyolc)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.