Hajszálpontos vígjátéki idõzítés, delejes színészi jelenlét, vérbõ komédiázó kedv. Nincs vita, Johnny Depp élete egyik legjobb alakítását nyújtja Jack Sparrow kapitányként. Hol is? Egy csomó londoni alsó tagozatos elõtt, akiknek nyilván egyetlen szülõ se hinne (Kisfiam/kislányom, mi volt ma az iskolában? Á, semmi, csak elmaradt az osztályfõnöki, mert Johnny Depp beugrott kalózkodni), ha nem õrizné amatõr felvétel (lásd YouTube), hogy mi történt, amikor a világ legnagyobb filmsztárja teljes testi valójában megjelent a diákságnak, és talpig jelmezben bohóckodott picit. Az uzsonnaszünetnyi spontán show-ra mind állnak a fenti megjegyzések, arra a másikra viszont, mely A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken címmel kelleti magát a mozikban, mások a jelzõs szerkezetek. Pedig a jelmez tök ugyanaz, ám az osztályterem izgalmas díszletei helyett sokat látott kalózos hátterek, a lelkes kölkök helyett pedig elõadó-mûvészettel foglalkozó unott bácsik-nénik láthatók a filmben. Baj van a játékidõvel is, mely több mint 2 órával hosszabb, mint az iskolai foglalkozás. Szörnyen hosszú idõ, melynek során Keith Richardstól Feketeszakállig (az ellenkezõ híresztelésekkel szemben a kettõ nem egy és ugyanaz a személy) mindenki az örök fiatalság forrására van rákattanva. Az új rendezõ irányítása alatt a trópusi aljnövényzet talán másként zöldebb, mint elõdje idejében, de enynyi nagyjából a kreatív elõrelépés, egyébként meg, mint már annyiszor, most is Depptõl várják a csodát, hogy sikeresen elpipiskedje a filmet.
A Fórum Hungary bemutatója
** és fél
