folyóirat - Prae, 2011/1. Dark fantasy

  • S. B.
  • 2011. szeptember 22.

Zene

A fekete fantasztikum - mely Király Jenő szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az előbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei első lapszámának majd' felét kitevő tematika ezúttal e borzongató műfaj angolszász művelőit mutatja be. Elsősorban magával a világgal és az azt benépesítő lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1.
A fekete fantasztikum - mely Király Jenõ szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az elõbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei elsõ lapszámának majd' felét kitevõ tematika ezúttal e borzongató mûfaj angolszász mûvelõit mutatja be.

Elsõsorban magával a világgal és az azt benépesítõ lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1. számában megjelent írásoknak. A központi motívum ezúttal a horror egyik legalapvetõbb eszköze: a felfoghatatlanság, a bizonytalanság, a "valami jön" érzete. Stemler Miklós korábban, a Fantasy-számban még csak az alternatív világok Tolkien-féle univerzumépítési mintáival foglalkozott, itt a rettenet fénytörésébõl tekint a témára, és a világ megismerhetetlenségének borzalmát mutatja be írásában. Nemes Z. Márió és Mócza Attila a már Ste-phen King által is "a huszadik századi horror sötét, barokk hercegének" nevezett H. P. Lovecraft munkásságával foglalkozik. Nemes Z. az ismeretlentõl való félelmet, a leselkedõ rém vizuális befogadásának képtelenségét emeli ki a Chtulhu-mítosz kapcsán, míg Mócza a klasszikus, gótikus horror hagyományait kutatja a lovecrafti életmûben három sarkalatos elbeszélésen keresztül. Sánta Szilárd írása a hazánkban kevésbé ismert China Miéville mûveit és a weird fictiont, vagyis a fantasztikumot félelemmel vegyítõ mûfajt mutatja be, míg Mekis D. János a képregény-irodalomban is hódító Neil Gaiman munkásságát vizsgálja, elsõsorban az Amerikai istenek címû regényen keresztül.

Ugyan már nem ez a blokk, de ha már horror, akkor legyen kaland is: figyelemre méltó még H. Nagy Péter Leletvadászok címû írása is, mely az Indiana Jones-filmek fantazmagóriáit veti össze a valósággal.

100 oldal, 800 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.