folyóirat - Prae, 2011/1. Dark fantasy

  • S. B.
  • 2011. szeptember 22.

Zene

A fekete fantasztikum - mely Király Jenő szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az előbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei első lapszámának majd' felét kitevő tematika ezúttal e borzongató műfaj angolszász művelőit mutatja be. Elsősorban magával a világgal és az azt benépesítő lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1.
A fekete fantasztikum - mely Király Jenõ szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az elõbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei elsõ lapszámának majd' felét kitevõ tematika ezúttal e borzongató mûfaj angolszász mûvelõit mutatja be.

Elsõsorban magával a világgal és az azt benépesítõ lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1. számában megjelent írásoknak. A központi motívum ezúttal a horror egyik legalapvetõbb eszköze: a felfoghatatlanság, a bizonytalanság, a "valami jön" érzete. Stemler Miklós korábban, a Fantasy-számban még csak az alternatív világok Tolkien-féle univerzumépítési mintáival foglalkozott, itt a rettenet fénytörésébõl tekint a témára, és a világ megismerhetetlenségének borzalmát mutatja be írásában. Nemes Z. Márió és Mócza Attila a már Ste-phen King által is "a huszadik századi horror sötét, barokk hercegének" nevezett H. P. Lovecraft munkásságával foglalkozik. Nemes Z. az ismeretlentõl való félelmet, a leselkedõ rém vizuális befogadásának képtelenségét emeli ki a Chtulhu-mítosz kapcsán, míg Mócza a klasszikus, gótikus horror hagyományait kutatja a lovecrafti életmûben három sarkalatos elbeszélésen keresztül. Sánta Szilárd írása a hazánkban kevésbé ismert China Miéville mûveit és a weird fictiont, vagyis a fantasztikumot félelemmel vegyítõ mûfajt mutatja be, míg Mekis D. János a képregény-irodalomban is hódító Neil Gaiman munkásságát vizsgálja, elsõsorban az Amerikai istenek címû regényen keresztül.

Ugyan már nem ez a blokk, de ha már horror, akkor legyen kaland is: figyelemre méltó még H. Nagy Péter Leletvadászok címû írása is, mely az Indiana Jones-filmek fantazmagóriáit veti össze a valósággal.

100 oldal, 800 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.