folyóirat - Prae, 2011/1. Dark fantasy

  • S. B.
  • 2011. szeptember 22.

Zene

A fekete fantasztikum - mely Király Jenő szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az előbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei első lapszámának majd' felét kitevő tematika ezúttal e borzongató műfaj angolszász művelőit mutatja be. Elsősorban magával a világgal és az azt benépesítő lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1.
A fekete fantasztikum - mely Király Jenõ szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az elõbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei elsõ lapszámának majd' felét kitevõ tematika ezúttal e borzongató mûfaj angolszász mûvelõit mutatja be.

Elsõsorban magával a világgal és az azt benépesítõ lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1. számában megjelent írásoknak. A központi motívum ezúttal a horror egyik legalapvetõbb eszköze: a felfoghatatlanság, a bizonytalanság, a "valami jön" érzete. Stemler Miklós korábban, a Fantasy-számban még csak az alternatív világok Tolkien-féle univerzumépítési mintáival foglalkozott, itt a rettenet fénytörésébõl tekint a témára, és a világ megismerhetetlenségének borzalmát mutatja be írásában. Nemes Z. Márió és Mócza Attila a már Ste-phen King által is "a huszadik századi horror sötét, barokk hercegének" nevezett H. P. Lovecraft munkásságával foglalkozik. Nemes Z. az ismeretlentõl való félelmet, a leselkedõ rém vizuális befogadásának képtelenségét emeli ki a Chtulhu-mítosz kapcsán, míg Mócza a klasszikus, gótikus horror hagyományait kutatja a lovecrafti életmûben három sarkalatos elbeszélésen keresztül. Sánta Szilárd írása a hazánkban kevésbé ismert China Miéville mûveit és a weird fictiont, vagyis a fantasztikumot félelemmel vegyítõ mûfajt mutatja be, míg Mekis D. János a képregény-irodalomban is hódító Neil Gaiman munkásságát vizsgálja, elsõsorban az Amerikai istenek címû regényen keresztül.

Ugyan már nem ez a blokk, de ha már horror, akkor legyen kaland is: figyelemre méltó még H. Nagy Péter Leletvadászok címû írása is, mely az Indiana Jones-filmek fantazmagóriáit veti össze a valósággal.

100 oldal, 800 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.