folyóirat - Prae, 2011/1. Dark fantasy

  • S. B.
  • 2011. szeptember 22.

Zene

A fekete fantasztikum - mely Király Jenő szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az előbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei első lapszámának majd' felét kitevő tematika ezúttal e borzongató műfaj angolszász művelőit mutatja be. Elsősorban magával a világgal és az azt benépesítő lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1.
A fekete fantasztikum - mely Király Jenõ szerint abban tér el a fehér fantasztikumtól, hogy míg ez utóbbiban bármi megtörténhet, kivéve a legrosszabbat, az elõbbiben épp' a legrosszabbnak kell megtörténnie - a képzelet legsötétebb mélyére vezet. A küllemében megújult Prae idei elsõ lapszámának majd' felét kitevõ tematika ezúttal e borzongató mûfaj angolszász mûvelõit mutatja be.

Elsõsorban magával a világgal és az azt benépesítõ lényekkel foglalkoznak a tanulmányok, melyek jórészt egyenes ági folytatásai, továbbgondolásai a lap 2003/1. számában megjelent írásoknak. A központi motívum ezúttal a horror egyik legalapvetõbb eszköze: a felfoghatatlanság, a bizonytalanság, a "valami jön" érzete. Stemler Miklós korábban, a Fantasy-számban még csak az alternatív világok Tolkien-féle univerzumépítési mintáival foglalkozott, itt a rettenet fénytörésébõl tekint a témára, és a világ megismerhetetlenségének borzalmát mutatja be írásában. Nemes Z. Márió és Mócza Attila a már Ste-phen King által is "a huszadik századi horror sötét, barokk hercegének" nevezett H. P. Lovecraft munkásságával foglalkozik. Nemes Z. az ismeretlentõl való félelmet, a leselkedõ rém vizuális befogadásának képtelenségét emeli ki a Chtulhu-mítosz kapcsán, míg Mócza a klasszikus, gótikus horror hagyományait kutatja a lovecrafti életmûben három sarkalatos elbeszélésen keresztül. Sánta Szilárd írása a hazánkban kevésbé ismert China Miéville mûveit és a weird fictiont, vagyis a fantasztikumot félelemmel vegyítõ mûfajt mutatja be, míg Mekis D. János a képregény-irodalomban is hódító Neil Gaiman munkásságát vizsgálja, elsõsorban az Amerikai istenek címû regényen keresztül.

Ugyan már nem ez a blokk, de ha már horror, akkor legyen kaland is: figyelemre méltó még H. Nagy Péter Leletvadászok címû írása is, mely az Indiana Jones-filmek fantazmagóriáit veti össze a valósággal.

100 oldal, 800 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.