mi a kotta?

Hét testvércsillag

  • mi a kotta
  • 2023. december 6.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/49. hétre

„Elmagyarázta neki egy hangsor szerkezetét, azt, hogy a látszólag önkényesen rögzített hét hang a sorban nem egyszerűen a hetedrésze valamely oktávnyi egységnek, nem gépies rendszer tehát, hanem hét külön minőség, akár hét testvércsillag az égen; megvilágította előtte a zenei hangzás, »a bepillantás mértékének« figyelemre méltó korlátait, vagyis hogy egy dallam – épp a hét eltérő minőség miatt – nem játszható le az oktáv bármelyik hangjáról kiindulva, minthogy »egy hangsor nem valami szabályos templomlépcső, tudja, amin szabadon föl-le szaladgálhatunk az istenekhez«; bevezette őt a hangrendszer szomorú történetébe, bemutatta neki »a kiváló technikusok egész szánalmas csapatát« a burgosi vaktól a flamand matematikusig, hogy ugyanakkor egyetlen alkalmat se szalasszon el kedvencének – mintegy példa gyanánt, hogy eme elragadó alkotás miképp is hangzik, ha a »mennybéliek zongoráján adjuk elő« – valamit Johann Sebastiantól játszani.”

Krasznahorkai László regénye, Az ellenállás melankóliája, amelyből a fenti idézet származik, már csak azért is érdekes alapanyag a zeneszerzőnek, mert a naturális és a temperált hangolást állítja középpontba, hogy a világ általános elkorcsosulásáról beszéljen. Eötvös Péter az Operaház felkérésére írta meg tizenharmadik operáját, mégpedig abból a történetből, amelyet Werckmeister harmóniák címmel Tarr Béla is feldolgozott. A Valuska című egyfelvonásos opera még háromszor látható az idén Haja Zsolt főszereplésével az Eiffel Műhelyházban (december 8., nyolc óra; de­cem­ber 10., öt óra; december 15., nyolc óra).

A tapasztalt koncertlátogató is egy kezén megszámolhatja, hányszor hallotta Csajkovszkij korai szimfóniáit, ezen a héten azonban a Concerto Budapest Takács-Nagy Gábor vezényletével műsorára tűzi az I., Téli álmodozás alcímet viselő opust. Az est szólistája a közönség által imádott, a kritikusok által rejtélyes okból gyűlölt Mihail Pletnyov, aki Rachmaninov fisz-moll zongoraversenyével áll elénk (Zene­aka­démia, december 9., fél nyolc). Ezen a szombaton Dohnányi Ernő zsenijét mutatja be az óbudai székhelyű Danubia Zenekar. Terítéken az Amerikában született művek lesznek, amelyek az életmű legkülönlegesebb és legszebb, transzcendens alkotásai (BMC, december 9., négy óra és fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.