mi a kotta?

Hét testvércsillag

  • mi a kotta
  • 2023. december 6.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/49. hétre

„Elmagyarázta neki egy hangsor szerkezetét, azt, hogy a látszólag önkényesen rögzített hét hang a sorban nem egyszerűen a hetedrésze valamely oktávnyi egységnek, nem gépies rendszer tehát, hanem hét külön minőség, akár hét testvércsillag az égen; megvilágította előtte a zenei hangzás, »a bepillantás mértékének« figyelemre méltó korlátait, vagyis hogy egy dallam – épp a hét eltérő minőség miatt – nem játszható le az oktáv bármelyik hangjáról kiindulva, minthogy »egy hangsor nem valami szabályos templomlépcső, tudja, amin szabadon föl-le szaladgálhatunk az istenekhez«; bevezette őt a hangrendszer szomorú történetébe, bemutatta neki »a kiváló technikusok egész szánalmas csapatát« a burgosi vaktól a flamand matematikusig, hogy ugyanakkor egyetlen alkalmat se szalasszon el kedvencének – mintegy példa gyanánt, hogy eme elragadó alkotás miképp is hangzik, ha a »mennybéliek zongoráján adjuk elő« – valamit Johann Sebastiantól játszani.”

Krasznahorkai László regénye, Az ellenállás melankóliája, amelyből a fenti idézet származik, már csak azért is érdekes alapanyag a zeneszerzőnek, mert a naturális és a temperált hangolást állítja középpontba, hogy a világ általános elkorcsosulásáról beszéljen. Eötvös Péter az Operaház felkérésére írta meg tizenharmadik operáját, mégpedig abból a történetből, amelyet Werckmeister harmóniák címmel Tarr Béla is feldolgozott. A Valuska című egyfelvonásos opera még háromszor látható az idén Haja Zsolt főszereplésével az Eiffel Műhelyházban (december 8., nyolc óra; de­cem­ber 10., öt óra; december 15., nyolc óra).

A tapasztalt koncertlátogató is egy kezén megszámolhatja, hányszor hallotta Csajkovszkij korai szimfóniáit, ezen a héten azonban a Concerto Budapest Takács-Nagy Gábor vezényletével műsorára tűzi az I., Téli álmodozás alcímet viselő opust. Az est szólistája a közönség által imádott, a kritikusok által rejtélyes okból gyűlölt Mihail Pletnyov, aki Rachmaninov fisz-moll zongoraversenyével áll elénk (Zene­aka­démia, december 9., fél nyolc). Ezen a szombaton Dohnányi Ernő zsenijét mutatja be az óbudai székhelyű Danubia Zenekar. Terítéken az Amerikában született művek lesznek, amelyek az életmű legkülönlegesebb és legszebb, transzcendens alkotásai (BMC, december 9., négy óra és fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.