A történet pedig egy fiatal légiósé, akinek atyja abban a bizonyos kilencedik légióban szolgált, melynek rejtélyes ködbe veszésére Mithras a megmondhatója csak, hány regényes magyarázat született már. Történetünk kezdetén épp Hadrianus fala mellett suttogják, hogy a légióval elveszett Sasmadarat a mocsaras északon, egy törzsi templomban látták utoljára. Bacchusra, ez aztán a breaking news. Nosza, a hadi sérülése miatt leszerelt római álruhát ölt, és brit rabszolgájával útra kel. A Légiók Istenére, mi ez, ha nem lehetetlen küldetés, ketten a sötétlõ lápvidéken, a határon túli törzsek között - született hõsök kellenek ide. A regény eleget is tesz a fiatalság hõsigényének, de a helytállásnak több köze van a katonai és törzsi élet mindennapos gyakorlatához meg a szerencséhez, mint valami szent erényhez.
Olyan csúnya szóval, mint realizmus, senki kedvét sem szeretnénk szegni, meg aztán mégiscsak könynyen kiszúrhatók a jó fiúk, de gonoszoknak például semmi nyoma. Ellenfelek teszik a dolgukat, s ebbe a törzsi hajtóvadászat éppúgy beletartozik, mint római részrõl egy falu felperzselése.
Fordította: Sudár Balázs. Alexandra, 2011, 320 oldal, 2499 Ft
*****
