könyv - STEPHEN KING MINT RICHARD BACHMAN: BLAZE

"Akkoriban két ember voltam: Stephen King írta és adta el a rémtörténeteket (...), de Bachman volt az, aki sorozatban írta a regényeket, amelyek a kutyának sem kellettek" - fogalmaz az író ennek az 1973-ban íródott könyvnek az előszavában, és ezek után felmerül a kérdés: mi lett volna, ha a kezdetben zseniális, majd később egyre silányabb horrorsztorikat író Stephen King helyett "Richard Bachman" fut be? Persze meglehet, az író ezen álnév mögé rejtőzve is néhány év alatt kimerítette volna az eszköztárát, ám a Blaze olvastán esélyes, hogy ma úgy beszélnénk róla, mint az új Steinbeckről. A párhuzam nem véletlen, hiszen a főhős, Blaze, az értelmileg sérült, jóságos hústorony figurájában nem nehéz meglátni az Egerek és emberek Lennie Smallját (a Lindbergh-bébi feltételezett elrablója, Bruno Hauptmann mellett). A könyv e hasonlóság ellenére is gyakorlatilag hibátlan: az egy szuszra elolvasható, pörgős kétszázötven oldal az utóbbi, erősen túlírt King-művekhez képest szinte spártaian szófukar, Blaze és George Rackley figurája mégis szinte leugrik az oldalakról.

"Akkoriban két ember voltam: Stephen King írta és adta el a rémtörténeteket (...), de Bachman volt az, aki sorozatban írta a regényeket, amelyek a kutyának sem kellettek" - fogalmaz az író ennek az 1973-ban íródott könyvnek az elõszavában, és ezek után felmerül a kérdés: mi lett volna, ha a kezdetben zseniális, majd késõbb egyre silányabb horrorsztorikat író Stephen King helyett "Richard Bachman" fut be? Persze meglehet, az író ezen álnév mögé rejtõzve is néhány év alatt kimerítette volna az eszköztárát, ám a Blaze olvastán esélyes, hogy ma úgy beszélnénk róla, mint az új Steinbeckrõl.

A párhuzam nem véletlen, hiszen a fõhõs, Blaze, az értelmileg sérült, jóságos hústorony figurájában nem nehéz meglátni az Egerek és emberek Lennie Smallját (a Lindbergh-bébi feltételezett elrablója, Bruno Hauptmann mellett). A könyv e hasonlóság ellenére is gyakorlatilag hibátlan: az egy szuszra elolvasható, pörgõs kétszázötven oldal az utóbbi, erõsen túlírt King-mûvekhez képest szinte spártaian szófukar, Blaze és George Rackley figurája mégis szinte leugrik az oldalakról. A krimialapokra építkezõ könyv - melyben Blaze a meggyilkolt George által kitervelt gyerekrablást hajtja végre, miközben Rackley hangján képzeli az utasításokat - annak ellenére letehetetlen, hogy az ember pontosan tudja: ez a történet csakis a fõhõs epikus bukásával végzõdhet. King mesteri szerkesztésének köszönhetõen pedig a lendületet még az idõsíkok közti nonstop ugrálás - gyakorlatilag végigkövethetjük Blaze egész élettörténetét - sem képes megtörni.

Az Európának érdemes lenne a magyar nyelven még hiányzó Bachman-könyveket is - Rage, The Long Walk - megjelentetnie, ugyanakkor a Blaze borzalmas borítóját festõ Odegnál Róbertet itt szeretném tiszteletteljesen megkérni, hogy sürgõsen változtasson állást.

Fordította: Bihari György. Európa, 2009, 254 oldal, 2400 Ft

*****