könyv - TODD STRASSER: A HULLÁM

  • Szegõ János
  • 2008. december 11.

Zene

Hogy lehet egy gimnazistával megértetni, mi (volt) a fasizmus? Ezen a módszertani kérdésen töpreng a jó fej történelemtanár, Ben Ross, miután osztályát hidegen hagyja a holokauszt borzalmait bemutató dokumentumfilm. Mivel szereti a kihívásokat, elhatározza, hogy az "aki nem tudja, az tanítja" elvét megfordítva nem tanítani fogja a fasizmust, hanem megvalósítani az osztályon belül, persze csak ideiglenesen és pedagógiai célzattal.
Hogy lehet egy gimnazistával megértetni, mi (volt) a fasizmus? Ezen a módszertani kérdésen töpreng a jó fej történelemtanár, Ben Ross, miután osztályát hidegen hagyja a holokauszt borzalmait bemutató dokumentumfilm. Mivel szereti a kihívásokat, elhatározza, hogy az "aki nem tudja, az tanítja" elvét megfordítva nem tanítani fogja a fasizmust, hanem megvalósítani az osztályon belül, persze csak ideiglenesen és pedagógiai célzattal. "A fegyelem erõ! A közösség erõ! A cselekvés erõ!" - ezzel a mantrával rántja össze az addig szétesett és klikkekre tagolódott osztályt egyetlen feszült kollektívává. A mozgalom neve a Hullám lesz. Egy a tanár, egy a tábor: az oktatás gyorsabban megy, csak éppen senki sem kérdez. Aki pedig nincs velük, az ellenük lesz, és osztályellenségnek tekintik. Ebben a mozgalomban magára talál a menõ amerikai focista, aki gyõzni akar, és az osztály kiközösített lúzere is, aki nem akar vesztes lenni, sõt õ lesz a pártsejt leglelkesebb motorja. A Hullám hatását a naiv tanár nem gondolta végig, látja az aggasztó jeleket, de kíváncsi a kísérlet végére. A szociálpszichológiai Super size me (itt nem a fõhõs zabálja a burgereket, hanem õt kezdi el bedarálni az, amit kisütött) végül olyan gyorsan ér véget, a Macskafogó fináléját idézõ megoldással, ahogy elkezdõdött. Ez a didaktikus ifjúsági regény megtörtént esetet dolgoz fel 1969-bõl. Eredetileg 1981-ben jelent meg. Hozzánk a belõle készült (nem meglepõ) német film hullámával érkezett. Jó szándékú, nevelõ célzatú, sematikus és meglehetõsen lapos könyv a fasizmus örök veszélyérõl.

Fordította: Láng András. Athe-naeum, 2008, 176 oldal, 2490 Ft

** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.