mi a kotta?

Virágzó művész

  • mi a kotta
  • 2025. február 19.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/8. hétre

„Az ásás. Túrni a földet. Ezt a paraszti vonást a családomnak köszönhetem – a szüleim ugyan muzsikusok voltak, de vidéken éltünk, és mindketten kertészkedtek. Egyébként ön az elsők egyike, aki megtudja a legújabb hírt, hogy az egész faluval együtt megkaptuk a Centre Culturel de Rencontre címet. Ezt azok a helyek kapják – eddig 22 Franciaországban és nagyjából ugyanennyi máshol Európában és a tengeren túl –, ahol egy jelentős nemzeti örökségvédelem valamilyen kulturális, művészeti vagy intellektuális tevékenységgel kapcsolódik össze. Ez hatalmas presztízst jelent a számunkra, és nem utolsósorban pénzt is” – mondta William Christie régizenész és karmester pár évvel ezelőtt lapunknak arról, mit szeret a kertészkedésben. A buffalói születésű, francia állampolgárságúvá lett zenész most viszont marad a kaptafánál, ami a karmesteri pálca, és együttesével, a Les Arts Florissants-nal koncertet ad legkedvesebb szerzői – Charpentier, Lully, Rameau – műveiből (Müpa, február 21., fél nyolc).

Az operalátogatók azonban az új Verdi-bemutatót várhatják a legjobban: a Macbethet egy dél-afrikai születésű rendező, Matthew Wild állítja színpadra, bár még rejtély, mit jelenthet, hogy koncepciójában „hangsúlyos szerepet kap a(z angol és ősi afrikai) kultúrák ütköztetése”. Az előadást Rajna Martin vezényli, a főszerepekben pedig George Gagnidzét és Boross Csillát halljuk (Operaház, február 22., fél hét, további időpontok: opera.hu).

Ismét nálunk jár a szibériai születésű hegedűvirtuóz, Vadim Repin, aki az érzelmekben és felhorgadásokban gazdag orosz iskola hangját villantja fel Brahms, Sarasate és Bartók műveiben, Balázs János zongorista partnereként (Zeneakadémia, február 23., fél nyolc). A bakui születésű hegedűművész, Dmitry Sitkovetsky pedig, aki még a hetvenes években Nyugatra emigrált, a Liszt Ferenc Kamarazenekar vendége lesz. Előbb egy Bach-hármasversenyt játszik a fiatal és tehetséges Abouzahra nővérekkel, Amirával és Mariammal, majd Mendelssohn ifjúkori hegedűversenyével ismertet meg minket. De az est fénypontja az a nagyszerű átirat lesz, amelyet ő maga készített a Goldberg-variációkból vonószenekarra (Zeneakadémia, február 24., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.