mi a kotta?

Virágzó művész

  • mi a kotta
  • 2025. február 19.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/8. hétre

„Az ásás. Túrni a földet. Ezt a paraszti vonást a családomnak köszönhetem – a szüleim ugyan muzsikusok voltak, de vidéken éltünk, és mindketten kertészkedtek. Egyébként ön az elsők egyike, aki megtudja a legújabb hírt, hogy az egész faluval együtt megkaptuk a Centre Culturel de Rencontre címet. Ezt azok a helyek kapják – eddig 22 Franciaországban és nagyjából ugyanennyi máshol Európában és a tengeren túl –, ahol egy jelentős nemzeti örökségvédelem valamilyen kulturális, művészeti vagy intellektuális tevékenységgel kapcsolódik össze. Ez hatalmas presztízst jelent a számunkra, és nem utolsósorban pénzt is” – mondta William Christie régizenész és karmester pár évvel ezelőtt lapunknak arról, mit szeret a kertészkedésben. A buffalói születésű, francia állampolgárságúvá lett zenész most viszont marad a kaptafánál, ami a karmesteri pálca, és együttesével, a Les Arts Florissants-nal koncertet ad legkedvesebb szerzői – Charpentier, Lully, Rameau – műveiből (Müpa, február 21., fél nyolc).

Az operalátogatók azonban az új Verdi-bemutatót várhatják a legjobban: a Macbethet egy dél-afrikai születésű rendező, Matthew Wild állítja színpadra, bár még rejtély, mit jelenthet, hogy koncepciójában „hangsúlyos szerepet kap a(z angol és ősi afrikai) kultúrák ütköztetése”. Az előadást Rajna Martin vezényli, a főszerepekben pedig George Gagnidzét és Boross Csillát halljuk (Operaház, február 22., fél hét, további időpontok: opera.hu).

Ismét nálunk jár a szibériai születésű hegedűvirtuóz, Vadim Repin, aki az érzelmekben és felhorgadásokban gazdag orosz iskola hangját villantja fel Brahms, Sarasate és Bartók műveiben, Balázs János zongorista partnereként (Zeneakadémia, február 23., fél nyolc). A bakui születésű hegedűművész, Dmitry Sitkovetsky pedig, aki még a hetvenes években Nyugatra emigrált, a Liszt Ferenc Kamarazenekar vendége lesz. Előbb egy Bach-hármasversenyt játszik a fiatal és tehetséges Abouzahra nővérekkel, Amirával és Mariammal, majd Mendelssohn ifjúkori hegedűversenyével ismertet meg minket. De az est fénypontja az a nagyszerű átirat lesz, amelyet ő maga készített a Goldberg-variációkból vonószenekarra (Zeneakadémia, február 24., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.