Alig van már önkormányzati bérlakás Budapesten, de ami van, az üresen áll

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 29.

Belpol

Nincs a fővárosnak bérlakásprogramja, nem is különösebben foglalkoznak az önkormányzatok a lakhatási válsággal.

A 8. Lakásmenet – Otthonunk az életünk felvonulás apropóján közérdekű adatigényléssel fordult A Város Mindenkié a 23 kerületi, valamint a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy átfogó képet kapjanak a fővárosi lakáshelyzetről.

Az adatigénylésre 20 kerület adott többé-kevésbé átfogó választ; volt amelyik valamennyi kérdésre kielégítően válaszolt, de akadt olyan is, amelyik csak bizonyos kérdésekre, bizonyosakra meg nem. Három kerület azonban pénzt kért az adatok kiadásáért, vagy úgy tett, mintha nem értené a kérdéseket. A II. és a VIII. kerület csak költségtérítés ellenében lett volna hajlandó válaszolni, ellenük peres eljárást indított az AVM az Utcajogász segítségével, míg a IX. kerület pénzt is kért az adatszolgáltatásért, meg úgy is tett, mintha nem értené, mi a különbség a „kiadott” és „kiadatlan” lakások között, így végül ez a kerület sem adta ki a kért adatok jelentős részét.

A Város Mindenkié adatigénylése során kiderült:

  • A fővárosi lakásállomány összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás, ez magasabb, mint az országos átlag, amely 2 százalék körüli.
  • Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., az I. és a IX. kerületben van, szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., a VIII., a IX. és a III. kerületben van.
  • Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten. (Ebben nincs benne a válaszadást feltételekhez kötő négy kerület ingatlanállománya.)
  • A kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás.
  • Az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki.
  • A fővárosban az önkormányzatok évente minimum 190 millió forintot költenek az üres lakások fenntartására. (Ebből az összesítésből 11 önkormányzat válasza hiányzik.)
  • 2017-ben az önkormányzatok minimum 571 lakáskiürítési eljárást indítottak bérlőik ellen. Ez nem egyenlő a tényleges kilakoltatások számával, de ennyi esetben biztosan ki voltak téve a lakásvesztés veszélyének az emberek. (Ebben az összesítésben nincs benne 3 önkormányzat adata.)
  • A legtöbb lakáskiürítési eljárást a X., a XIII. és a XV. kerületi önkormányzat indította.
  • Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. (Ebből 4 önkormányzat adata hiányzik.)
  • 2017-ben összesen 31 lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten.
  • Vagyis Budapesten az önkormányzatok folyamatosan csökkentik a lakásállományukat.
  • Tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz (Ebben az összesítésben nincs benne 5 önkormányzat válasza.)
  • 2017-ben minimum 1204 esetben adtak ki az önkormányzatok új bérlőnek lakást pályázati úton vagy azon kívül. (Ebben 3 kerület adata nincs benne.) Vagyis a lakáskérelmet benyújtó emberek kevesebb mint 20 százalékának van esélye lakáshoz jutni ma Budapesten.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.