Alig van már önkormányzati bérlakás Budapesten, de ami van, az üresen áll

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 29.

Belpol

Nincs a fővárosnak bérlakásprogramja, nem is különösebben foglalkoznak az önkormányzatok a lakhatási válsággal.

A 8. Lakásmenet – Otthonunk az életünk felvonulás apropóján közérdekű adatigényléssel fordult A Város Mindenkié a 23 kerületi, valamint a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy átfogó képet kapjanak a fővárosi lakáshelyzetről.

Az adatigénylésre 20 kerület adott többé-kevésbé átfogó választ; volt amelyik valamennyi kérdésre kielégítően válaszolt, de akadt olyan is, amelyik csak bizonyos kérdésekre, bizonyosakra meg nem. Három kerület azonban pénzt kért az adatok kiadásáért, vagy úgy tett, mintha nem értené a kérdéseket. A II. és a VIII. kerület csak költségtérítés ellenében lett volna hajlandó válaszolni, ellenük peres eljárást indított az AVM az Utcajogász segítségével, míg a IX. kerület pénzt is kért az adatszolgáltatásért, meg úgy is tett, mintha nem értené, mi a különbség a „kiadott” és „kiadatlan” lakások között, így végül ez a kerület sem adta ki a kért adatok jelentős részét.

A Város Mindenkié adatigénylése során kiderült:

  • A fővárosi lakásállomány összesen 5 százaléka önkormányzati bérlakás, ez magasabb, mint az országos átlag, amely 2 százalék körüli.
  • Arányaiban a legtöbb önkormányzati bérlakás a VIII., a XIII., az I. és a IX. kerületben van, szám szerint a legtöbb önkormányzati lakás a XIII., a VIII., a IX. és a III. kerületben van.
  • Legalább 2500 üresen álló önkormányzati lakás van Budapesten. (Ebben nincs benne a válaszadást feltételekhez kötő négy kerület ingatlanállománya.)
  • A kiadatlan lakások jelentős része összkomfortos vagy komfortos lakás, kisebb része félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás.
  • Az üres lakások legalább 20 százaléka lakható állapotban van, ami jelen pillanatban is minimum 500 olyan kiadható lakást jelent a fővárosban, amelyekben most nem lakik senki.
  • A fővárosban az önkormányzatok évente minimum 190 millió forintot költenek az üres lakások fenntartására. (Ebből az összesítésből 11 önkormányzat válasza hiányzik.)
  • 2017-ben az önkormányzatok minimum 571 lakáskiürítési eljárást indítottak bérlőik ellen. Ez nem egyenlő a tényleges kilakoltatások számával, de ennyi esetben biztosan ki voltak téve a lakásvesztés veszélyének az emberek. (Ebben az összesítésben nincs benne 3 önkormányzat adata.)
  • A legtöbb lakáskiürítési eljárást a X., a XIII. és a XV. kerületi önkormányzat indította.
  • Tavaly legalább 346 önkormányzati lakást adtak el az önkormányzatok Budapesten. (Ebből 4 önkormányzat adata hiányzik.)
  • 2017-ben összesen 31 lakást vásároltak vagy építettek önkormányzatok Budapesten.
  • Vagyis Budapesten az önkormányzatok folyamatosan csökkentik a lakásállományukat.
  • Tavaly minimum 6700 háztartás adott be lakáspályázatot vagy lakáskérelmet valamelyik budapesti önkormányzathoz (Ebben az összesítésben nincs benne 5 önkormányzat válasza.)
  • 2017-ben minimum 1204 esetben adtak ki az önkormányzatok új bérlőnek lakást pályázati úton vagy azon kívül. (Ebben 3 kerület adata nincs benne.) Vagyis a lakáskérelmet benyújtó emberek kevesebb mint 20 százalékának van esélye lakáshoz jutni ma Budapesten.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.