„Ez nem fejlesztés, hanem hibás teljesítés volt” – hangsúlyozta perbeszédében a büntetőper szerinte legfontosabb tanulságát Illés Attila ügyész, a Tolna megyei vádhatóság képviselője március végén, a Gyulai Törvényszéken. A bíróság különösen jelentős és jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyét tárgyalta másodfokon. Az ügyész megjegyzése arra utalt, hogy az Öveges-programhoz készített munkafüzetek egyedi igény szerint készültek-e, és önálló fejlesztésnek számítanak vagy sem. Szerinte nem, és ezt utóbb a bírósági ítéletek is alátámasztották. „Tízezer oldalt néztem át, gyakorlatilag ugyanazok voltak” – mondta a Narancsnak a vádat képviselő ügyész a most befejeződött per után. A három vádlott viszont váltig azt bizonygatta, hogy mindegyik munkafüzet más volt, így mindegyik külön fejlesztés.
„A leggusztustalanabb rész az volt, amikor a program vezetői és koordinátorai az Öveges-program keretében a természettudományos szaktanároknak tartott kötelező képzések alkalmával a záróvizsgán elvégzett és megoldott feladatait tudtukon kívül tették be a munkafüzetbe. Egyrészt azért, mert ezekre a képzésekre külön pályázati pénzeket kaptak, másrészt az állítólagos önálló fejlesztés miatt” – fejtette ki az ügyész még a tavalyi elsőfokú eljárásban.
Az ellentmondás
Tavaly júliusban a Gyulai Járásbíróság a hosszú bizonyítási eljárás után kétséget kizáróan bizonyítottnak látta a visszaéléseket.
A vádirat és a Gyulai Törvényszéken március 29-én megszületett immár jogerős ítélet szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az Európai Unió által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően a nyertes önkormányzatok szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett cégekkel (Lybrum Kft., Hunniareg Kft.) szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely e segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges anyagokat tartalmazta. A jogerős ítélet után is kérdés maradt, hogy honnan tudtak a cégvezetők a hamarosan kiírandó uniós támogatású projektről és arról, hogy annak keretében efféle segédanyagok elkészítésére lesz szükség. Valójában az előre fölhalmozott adatok szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. A két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az érintett városoktól. Mindegyiktől külön: esetenként 20–25 millió forintot számláztak az akkor még iskolafenntartó városi és kerületi önkormányzatoknak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
