A drónvédelmi program és a 4iG

Berregve támadnak

Belpol

Az állami intézményeknek közpénzből, egyes cégeknek pedig magánforrásból kell drónvédelmi rendszereket telepíteni egy kormányrendelet értelmében. Szakértők szerint az ukrajnai háború sem jelent közvetlen veszélyt, így az nem indokolja a programot – lesznek viszont hazai cégek, amelyek profitálnak belőle. Például a 4iG.

„Új vállalatba szervezi drónvédelmi képességeit a 4iG csoport” – jelentette be október 2-án a Jászai Gellért NER-es üzletemberhez köthető vállalatbirodalom, amely legutóbb akkor került a hírekbe, amikor januárban a magyar állammal közösen felvásárolta a Voda­fone magyarországi leányvállalatát. Az október eleji közlemény szerint a RAC Antidrone Zrt. részvényeinek 25 százalékát a 4iG Nyrt. ­tulajdonolja, a társaságban emellett 25 százalékos tulajdonos az iG TECH Magántőkealap, a 4iG-csoport kötelékébe tartozó Rotors & Cams Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-nek ­pedig 50 százaléka lesz.

A vállalat szerint a gazdasági, polgári és védelmi szféra számára kockázati tényező a drón, a létesítmények biztonsági szolgáltatói pedig felismerték, hogy szükség van az adott légtér hatékony felügyeletére és védelmére. „A drónok alkalmazhatóságukban és képességeikben is folyamatosan fejlődnek, így a drónfelderítés és -elhárítás is új lendületet vett. Ezeknek a rendszereknek alapelemük a szenzoros dróndetektálás, valamint a pilóta nélküli repülőeszközök küldetésének megállapítása.” A RAC Antidrone rendszerintegrátorként jelenne meg a piacon.

A 4iG bejelentése utáni napon a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amely felhatalmazza Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert arra, hogy drónelhárítási rendszer telepítésére és működtetésére kötelezze a minisztériumokat, a központi állami szerveket és bármilyen magyarországi céget. A rendeletet a „szomszédos fegyveres konfliktusra” hivatkozva adták ki. A drónvédelmi tervek kidolgozásának, az eszközök beszerzésének, telepítésének, karbantartásának és üzemeltetésének a költségei az adott intézményt terhelik. Mulasztás vagy a szabályoknak nem megfelelő intézkedés esetén bírság is kiszabható. Mindezek szakmai és pénzügyi részletei nem lesznek ismertek, ugyanis az eljárást az első adat keletkezésétől számított harminc évig titkosítják.

Szigorú szabályozás

Október 2-án tehát a 4iG – amelynek 25 százalékos tulajdonrészét a német hadiipari óriás, Magyarország egyik legfontosabb védelmi szövetségese, a Rheinmetall birtokolja – alapít egy drónvédelmi céget, a kormány pedig október 3-án bejelenti, hogy drónelhárítási rendszer telepítésére és működtetésére kötelezi a minisztériumokat, állami szerveket és cégeket.

A hvg.hu 2017-ben írt arról, hogy Magyar­országon nagyjából ezerszer száll fel drón, ­viszont a hatóságoknak nincs kapacitásuk a röptetési kérelmek elbírálására – mindössze két-három fő foglalkozott az akkor még papír alapon beadott kérelmekkel (ma már ez applikáción keresztül zajlik), azok elbírálása harminc napnál is tovább tartott egyes esetekben. A hobbidrónosok közül viszont – akkori becslések szerint a röptetések 80 százaléka hozzájuk kötődött – szinte senki nem kért engedélyt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk