Zugló hagyományosan az ellenzék legbiztosabb terepeinek egyike az országban: a nagyjából 110 ezer lakosú kerületet a rendszerváltás óta két ciklus alatt vitte fideszes polgármester, (2002 és 2006 között Rátonyi Gábor, 2010 és 2014 között pedig Papcsák Ferenc), a lakosság irányultságát pedig jól mutatja, hogy 2014–ben akkor tudta innen indítani nagypályás politikai karrierjét Karácsony Gergely az Együtt-PM színeiben, amikor még szó sem volt széleskörű ellenzéki összefogásról és hasonló varázslatokról. Az országgyűlési választásokon is elég biztos a helyzet: az újrarajzolt választókerületeket 2014-ben és 2018-ban is simán vitte a sokáig megingathatatlan kiskirálynak tűnt MSZP-s Tóth Csaba, legutóbb pedig Hadházy Ákos (a Zugló kisebbik részét magába foglaló, XVI. kerületi körzetet pedig szintén az ellenzéki Vajda Zoltán).
Tóth árnyéka
Mivel a kerületet kis túlzással egy GI Joe-bábu is megnyerné, ezért ellenzéki szempontból pont tökéletes két dologra is: nagyszerűen pozícióban lehet itt tartani a gyanús hátterű és nem is különösebben népszerű embereket, bízva benne, hogy a “csak ne a fideszes” elv úgyis elnyomja az ellenszenvet, illetve meg is lehet itt próbálni befuttatni/felfuttatni politikusokat. Karácsony Gergely az élő példa rá, hogy a kerület még akkor is jó alapot biztosít, ha közben egy csupa hihetetlenül korrupt történettel megbolondított parkolási maffia is mérgezi a városrész életét. A 2021-es ellenzéki előválasztáson első ránézésre az MSZP szinte biztosra ment azzal a Tóth Csabával, aki még a párt rossz hírű politikusaiból is a rosszabbak közé tartozott. A lehető legrosszabb riválist kapott ezzel a Momentum által támogatott Hadházy Ákos szerepében, aki Tóthot emlékezetes módon a saját tévéjében alázta meg azzal, hogy egy vagyoni helyzete eltitkolását segítő céghálózatot ismertetett élő adásban vita közben. Tóth mögül először az őt támogató pártok (kivéve MSZP) léptek vissza, majd végül ő maga is feladta a versenyt, hogy aztán Hadházy simán nyerje az előválasztást.
Forrás: Tóth Csaba / Facebook
Bár Tóth Csabát látszólag bukta az MSZP, a polgármestert még ők adják, ráadásul Horváth Csaba igazi politikai ejtőernyős: kétszer próbált meg belőle a párt főpolgármestert csinálni, dolgozott alpolgármesterként Demszky Gábor alatt, 2002 és 2006 között a II. kerület polgármestere volt, hogy aztán a párt budapesti elnökeként Zuglóban tűnjön fel Karácsony Gergely utódjaként.
Azt óriási tévedés gondolni, hogy Tóth Csaba politikusi bukása bármiféle zavart okozott volna az MSZP körül: az egy dolog, hogy a párt nem zárta ki, de jelenleg is ő a párt zuglói elnöke, aki ráadásul olyan őrületesen rossz viszonyban nem is lehet Horváthtal, de társaságuk több neve is állandó szereplője a „gyanús MSZP-s politikusok” listájának: 2022-ben egy 2016-ra visszanyúló korrupciós nyomozás többek közt Horváthot és Tóthot is érintette. A két MSZP-s politikus a megalapozott gyanú szerint Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. Horváthot azzal is gyanúsítják, hogy legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt, szintén a parkolást üzemeltető cégtől, cserébe pedig azt ígérte, hogy „nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben”. De van Tóthnak ingatlanügye is, amivel kapcsolatban hűtlen kezelés miatt rendeltek el 2022-ben nyomozást egy potom pénzért eladott Thököly úti székház ügyében (Tóth csak azzal kommentálta akkor a dolgot, hogy keresett rajta, de „szar üzlet volt”).
Furcsa döntések
Közben akadtak saját ügyei is Horváthnak: mint kiderült, a zuglói önkormányzat pénzt fizetett az ATV-nek azért, hogy rendszeres vendégei legyen műsoraiknak, de talán az is szúrta pár ember szemét, hogy milliókért fizet a zuglói önkormányzat a Publicus Intézetnek közvélemény-kutatásokért. Idén januárban kiderült, a párt egykori elnöke, Tóbiás József is itt kapott állást. Havi bruttó 850 ezer forintért segít Horváth Csabának a politikus, aki 2019-ben azzal vált igazán híressé, hogy kiderült, már egy éve a Kanári-szigetekről ingázva látja el képviselői munkáját. És persze ott a Bosnyák téri beruházás története is, ami tulajdonképpen az ősforrása a Momentummal folytatott vitájának, ami miatt az ügy kirobbanásakor a DK-val is komoly csörtéje volt: az Orbán-kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, sőt közérdekű beruházássá nyilvánította a budapesti XIV. kerületi Bosnyák tér környékének teljes átalakítását. A terv új városházát, valamint egy nyolcemeletes épületekből álló, 950 lakásos lakóparkot is magába foglal, és ahogy az lenni szokott csupa NER-vállalkozó építené át teljesen a környéket. Horváth azzal védekezett a botrány kirobbanásakor, hogy valójában két külön beruházásról van szó, és az önkormányzatnak a multifunkciós létesítményhez van köze, amely magában foglalja a piac megújított és korszerűsített épületét, egy új szakrendelőt és az önkormányzat új épületét. (Az építkezést a Club Aliga-beruházást is bonyolító NER-es vállalkozó, Balázs Attila cége végzi.)
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Hogy milyen izgalmas társaság a zuglói MSZP, azt jól mutatja a kerületi politikusként azért ritkán mutatkozó Hadházy Ákos februári Facebook-posztja is: itt egy MSZP-irodával közös könyvtárépület furcsa megszerzését kötötte hozzá Tóth egyik cégéhez. E szerint Zugló megszerezné a fővárostól a könyvtárhelyiséget úgy, hogy az MSZP-iroda egy része valójában Tóth Csaba cége tulajdonában van. Ezek után nem is meglepő, hogy Horváth és Zugló országgyűlési képviselője között nincs túl jó viszony: a polgármester októberben közölte, Hadházy méltatlanná vált a zuglóiak képviseletére, amiért az nemmel szavazott a terrorizmust elítélő határozatra a Parlamentben.
Előválasztás Horváth nevével, Horváth nélkül?
Zugló vezetése tehát már messziről nézve is indokolna legalább egy belső korrigálást. Olyasmit, amit előválasztással például el lehetne intézni: ha igaza is van Hováthnak, és félreértések sorozata az összes neccesnek tűnő ügy, a közvélemény szemében biztosan van valamennyi legitimációs válsága a polgármesternek. Itt lép be a képbe először a Momentum, ami Tóth Csaba Hadházyval történő megbuktatása után újra nekimegy egy kétes megítélésű szoci megbuktatásának Rózsa András jelölésével, aki mögé a helyi, a legutóbbi időzközin már önállóan is szépen szerepelt Civilzugló Egyesület is beállt. De van itt egy harmadik szereplő is: az egyelőre hivatalosan csak az újbalos Szikra Mozgalom támogatását élvező Sudár Orsolya. Ők ketten meg is tartják az ellenzéki előválasztást április 11. és 14. között,
amin viszont Horváth Csaba egyszerűen nem fog részt venni annak ellenére, hogy 2018-ban még épp ő kardoskodott az előválasztás ötletéért azokban a kerületekben, ahol többen is pályáznának a pozíciókra.
Nyilván csak a rosszhiszeműségünk mondatja velünk, hogy nem véletlenül nem indul: a momentumos Rózsa egy Medián-felmérésre hivatkozva állítja, hogy ha most tartanák választást, akkor Horváthot és a fideszes Borbély Ádámot is verné. Márpedig a Medián felmérései talán az egyetlenek az országban, amiket igazán komolyan szokás venni. Rózsa őszig Zugló alpolgármestere is volt, erről a pozíciójáról a kampány miatt mondott le.
Tehát a jelenlegi polgármester nélkül verseng egymással az ellenzék, miközben valójában nem is annyira egymással versengenek: Rózsa a kerület ismerőjeként és Horváth gyanús ügyeinek kritikusaként kampányol egyelőre, Sudár pedig a kritika mellett főleg a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubaj megállításának fontosságával, illetve az emiatt történő kiköltöztetésekkel foglalkozik. Ha csak papírforma létezne, akkor a Momentum politikusának el kéne vinnie ezt a selejtezőkört, de Sudárnak, illetve a mögötte lévő Szikrának van egy tulajdonsága, amivel az ellenzék többi formációja nem rendelkezik: nemcsak nem nőttek össze különösebben a 2010 előtti világgal, de még nem vesztettek választást sem. Ez utóbbihoz persze hozzátartozik, hogy ez a pedigré teljesen Józsefvárosban épült ki, hiszen Pikó András polgármestert kívülről támogatták, Jámbor Andrással viszont már látványos sikerrel nyerték meg a ellenzéknek a szomszéd kerületet 2022-ben.
Izgalmas, ki kinek a patrónusa: Rózsa mögött nagyon látványosan ott áll Hadházy Ákos, akinek bár a politikai munkájáról szokás vitázni, de a korrupciógyanúba keveredett politikusok kivéreztetésében mindenképp topligás játékos. Sudárt természetesen a környéken nagy népszerűségnek örvendő Jámbor Andráson kívül pedig valamennyire támogatja Karácsony Gergely is, aki el is ment a márciusban tartott mini-Dubaj elleni tüntetésére. A főpolgármester támogatása sokat hozna, de van egy kis gond: Karácsony pártja, sőt, pátszövetkezete (a DK, az MSZP és a Párbeszéd hivatalosan is összeborultak 2026-ig) elvileg Horváthot támogatja, még ha ezt egyelőre olyan nagyon hangosan nem is teszik. A főpolgármester hivatalosan nem is állt be sehova; Sudár Orsolya is azt mondta, a mini-Dubaj ügyben közösek az érdekeik, és a lakhatással kapcsolatos kérdésben amúgy is a Szikra tud lenni a legjobb partnere. Érdemes megjegyezni, hogy Sudár Orsolya neve is feltűnt 2021-ben Karácsony Gergely 99 Mozgalom névre hallgatott politikai projektjének tagjai közt, ami a bukott miniszterelnöki előválasztás után névlegesen is megszűnt létezni, de Sudár jelenleg is dolgozik Karácsonnyal, hiszen a főpolgármesteri hivatal sajtóosztályán kommunikációs szakértői munkát végez. Azt már tényleg nem cizellálnánk, hogy a Szikra legismertebb arca, Jámbor András nemcsak szintén dolgozott a városházán, de jelenleg a Párbeszéd frakciójában ül az Országgyűlésben.
A jövő heti választásra nagyjából 5000 embert várnak, korábban pedig arról is szó volt, akkor is ott lesz rajta Horváth Csaba neve, ha hivatalosan nevem vesz rajta részt: egy előválasztásnak ugyanis hivatalosan semmiféle közjogi következménye sincs, tehát azt tesznek rá a szervezők, akit akarnak. Ezt a megoldást viszont az előválasztást lebonyolító Civil Választási Bizottság nem vállalta, de a két részvevő között sem volt konszenzus: Rózsa még vele folytatott beszélgetésünk során is felvetetette ezt a lehetőséget, Sudár viszont saját bevallása szerint már az elején sem tartotta jó ötletnek.
„Ez az egyetlen olyan előválasztás, ahol megválasztott, győztes polgármester ellen akar indulni valaki a koalíciós partnere ellen. Sehol nincs ilyen, az MSZP-DK-Párbeszéd-LMP jelöltjeként én ebben semmilyen hozzáadott értéket nem látok. Az MSZP másfél éve képviseli, hogy a 2019-ben győztes polgármestereket és önkormányzati képviselőket támogatja, ezért itt sem tekintenénk el ettől, és mástól is ezt várjuk el” – mondta a Narancs.hu-nak Horváth Csaba. Hozzátette, neki szerinte a Fidesz jelöltjével lesz inkább dolga, a Medián felmérésével pedig nem foglalkozik. „Ami 25 százalékra méri a Momentumot, arra a felmérésre nem nagyon adok” –jegyezte meg. Horváth egyébként úgy gondolja, háromnál is több jelölt fog indulni Zuglóban. „Nem ez dönti el az eredményt, hanem az, hogy kit gondolnak hitelesnek a választók. A sok kis jelölt alapvetően persze a Fidesz érdekét szolgálja.” A polgármester szerint a Momentum lejárató kampánymódszereit a Fidesz is megirigyelhetné: „Olyan módon támadják a városvezetést, ami nem azt mutatja, hogy ők ellenzéki politikusok, hanem azt, hogy a Fidesszel árulnak egy gyékényen.”
Rózsa András szerint viszont szó sincs arról, hogy ő mindenben részt vett volna. „Igen, sok feladatban részt vettem, sokat vállalok is, de van olyan döntés is, amit lehetett volna jobban csinálni. De nem erről van szó, ugyanis fundamentális nézetkülönbségek alakultak ki, és ez nekem már nem volt tartható. Horváth Csaba nem volt hajlandó megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek arra lettek volna jók, hogy működjön a kerület és mondjuk ne ázzanak be az óvodák. Olyan döntéseket próbált rajtunk áterőltetni, amelyek minimum korrupciógyanúsak. Nem partnerként kezelte a koalíciós szövetségeseit, ezek vezettek oda, hogy a Momentum már tavaly tavasszal jelezte az MSZP-nek és Horváth Csabának: annyira nem vagyunk megelégedve a tevékenységével, hogy nem fogjuk tudni támogatni az indulását” – mondta Rózsa, hozzátéve, hogy a színfalak mögött több konfliktusuk is volt, de ezt próbálták nem a nyilvánosság előtt rendezni. A politikus szerint Horváth akár az utolsó pillanatban is be fog tudni csatlakozni, ha meggondolja magát. „Sokszor kapjuk meg azt a kritikát, hogy ez a előválasztás így csonka, mert nem azt eredményezi, hogy egy jelölt álljon a fideszessel szemben, ami igaz de szerintem ez Horváth Csaba ellenzéki legitimitását is megkérdőjelezi.”
Beszéltünk a sötét lónak tűnő Sudár Orsolyával is. Elmondása szerint nagyjából egy éve kezdték el a Szikra zuglói szervezetét építeni, és mostanra ötven tagjuk van. „Annak idején ennyi emberrel alakult a Szikra Mozgalom” – mondta. A mini-Dubaj ügy miatt most ők az egyik legláthatóbb szervezet is Zuglóban. Abban Sudár is megegyezik momentumos kollégájával, hogy látványosan problémásnak tartja Horváth vezetését és a közpénzzel való bánásmódját. „Nem tartom előremutatónak a városvezetési stratégiáját, illetve annak teljes hiányát. A Bosnyák téri beruházás és Rákosrendezőre tervezett építkezéssel kapcsolatban sem tartom kielégítőnek az ő úgynevezett ellenállását.” Azt a Szikra jelöltje is reméli, hogy Horváth az utolsó pillanatban akár még csatlakozik hozzájuk. „Mi megteremtettük ennek a lehetőségét, ennek a politikai költségével neki és a pártjának kell megbirkóznia.” Érdekes kérdés, hogy polgármesterként hogyan tudna keresztbefeküdni a mini-Dubajnak, de a jelölt szerint elég a kínai Fudan egyetemre gondolni, ahol a közösségi ellenállásnak lett értelme. „Sok múlik azon, hogy egy polgármester hol árazza be az együttműködését a kormánnyal egy ilyen esetben, és Horváth Csaba nagyon alacsonyan árazta.”
Tovább is van
Ha azt hiszi bárki, ennyi a teljes ellenzéki kép, akkor nagyot téved: a Mi Hazánk Czeglédi Jánosán kívül ugyanis minden jel szerint indulnak még mások is, nem is akármilyen formációban. Úgy tűnik ugyanis, hogy Horváth Csaba és Tóth Csaba közt azért annyira jó viszony mégsincs, hogy utóbbi ne tegyen kicsit keresztbe párttársának: a Tóthhoz ezer szállal kötődő Összefogás Zuglóért Egyesület névre hallgató szervezet ugyanis bejelentette, nyilvántartásba vette őket a választási iroda, és biztosan indulnak Zuglóban. Tehát akár az a pikáns, bár a párt egymással acsarkodásra legendásan kapható köreiben azért visszatérő helyzet is összejöhet, hogy az MSZP helyi elnöke fúrja az MSZP kerületi polgármesterét. Tudjuk fokozni is: egyes pletykák arról szólnak, hogy Galba-Deák Ádám indulhat a civil szervezet jelöltjeként, aki 2021-ben a szintén MSZP-disszidens Szanyi Tibor ISZOMM pártjának volt a zuglói jelöltje egy rövid ideig a 2022-es országgyűlési választásra. Akkor végül helyette a Munkáspárttal indították Karacs Jánosnét, aki 0,19 százalékot ért el.
A Fidesz az egykori Fidelitas-elnök Borbély Ádámot indítja annak ellenére, hogy 2022-ben tízezer szavazattal verte meg Hadházy Ákos. Viszont úgy tudjuk, készül itt egy slusszpoén is:
ez pedig a közismerten zuglói kötődésű műsorvezető, Harsányi Levente lehet, aki információink szerint valamilyen konstrukcióban el fog indulni a polgármesteri címért.
Az 1990-es évek óta különféle tévé- és rádióműsorokban (többek közt a Szerencsekerékben) pallérozódott, az elmúlt években főleg az állami médiánál feltűnt Harsányi a Narancs.hu kérdésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a hírt, de viccelődve hozzátette, „ha kényelmes a szék, akkor átgondolja”. Ennek értelmében természetesen azt sem árulta el, hogy ha indul, milyen színekben: zuglói források szerint az sem kizárt, hogy a Fidesz leveszi inkább a zuglói fórumokban mostanában szokatlanul csendes Borbély Ádámot a párton kívüliként talán valamivel népszerűbb Harsányiért. Az biztos, hogy a celeb nem ápol rossz viszonyt a Fidesszel, hiszen a 2022-es választások előtt nyíltan kampányolt a 13. számú budapesti választókerületben végül vereséget szenvedett Szatmáry Kristófért. Persze ha nem is áll be mögé a párt, akkor is jó viszonyt ápolnak annyira, hogy gyanús legyen, nem egy újabb tévéből ismert celebbel akar pár szavazót elvenni a kormánypárt Zuglóban.
(Címlapképünkön a zuglói polgármesteri hivatal. Forrás: Zugló Facebook)
