A sportnemzeti együttműködés rendszere

Elgurult százmilliók

Belpol

Az elmúlt években sorra kerülnek napvilágra korrupciógyanús esetek a magyar sportszövetségek vezetése körül. Ami ezekben az ügyekben közös: sok pénz, kevés kontroll.

Látványos változások mentek végbe 2010 óta a sport környékén: stadionok és csarnokok épültek, a „taózás” bevezetésével a kormány átalakította a finanszírozási rendszert, ráadásul emellett is szórta a pénzt az ágazatra. A 444.hu tavaly augusztusi számításai szerint 2010 óta összességében 4416 milliárd forint ment sportra. És ennek egyelőre nincs vége: a 2024-es 215 milliárd forinthoz képest a 2025-ös költségvetésben harmadával nő az erre elkölthető összeg.

Ezeket a hatalmas pénzeket akár jól is el lehetne költeni az ágazaton belül, már ha nem az volna a kizárólagos mérce, hogy minél előbb kell végezni a világversenyek éremtáblázatain, vagy ha államilag nem támogatnák a Forma–1-es Magyar Nagydíjat. Bár például az idei olimpián szépen szerepelt a magyar küldöttség, épültek szép létesítmények, a hazai tehetséggondozás általában katasztrofális, a sok-sok focipálya és a többi beruházás érdemben nem növelte a magyar lakosság sportolási aktivitását.

A sportba öntött irdatlan mennyiségű pénznek azonban kétségkívül van látható következménye is: az elmúlt években egyre-másra kerülnek napvilágra a hatalmi harcok, a lopások, sikkasztások a különféle szövetségeknél. A pénzcunami ugyanis nem a professzionalizmust hozta el, hanem a „sportvonalra” beáramló szerencselovagok és potenciális tolvajok világát, akik az ingyenpénzzel először „csak” felelőtlenül gazdálkodtak, majd elkezdtek vele a sajátjukként bánni. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének hagyományosan a „jut is, marad is” elv az alapja: a beérkező pénzeket minden fronton megdézsmálják azok, akiken átmegy, s ez addig mehet, amíg nem próbál valaki belőle Orbán Viktort megkerülő hatalmat kiépíteni, illetve amíg az egésznek azért van valami látszatja az eredeti célhoz kapcsolódóan. A sportszövetségekben viszont a pénzeső a hiányzó kontroll miatt nem­egyszer hihetetlen mohóságot szült – és ha ez tarthatatlanná vált a politika számára, az illetők kezét elengedték, jött a hatósági nyomozás, a rendteremtésre pedig olykor egy-egy erősebb fideszes politikust vezényeltek ki.

Ökölnyi hiány

Rendet tenni van miben: mostanra a kevésbé fontosként kezelt sportágak környékéről is sorra érkeznek a gyanús ügyek. Novemberben a Magyar Ökölvívó Szakszövetség új elnöksége azzal kezdte a munkáját, hogy egyrészt kirúgta az üzbég szövetségi kapitányt, Hamid Tangribergenovot, másrészt kimondta: a szövetség pénzügyi lehetőségei alig elégségesek az idei ifjúsági és felnőtt országos bajnokságokra. Az egykori olimpiai bajnok Kovács István vezette elnökség számos örökölt problémát említett ennek okaként, kiemelve, hogy 2024-ben még csak költségvetés sem készült a szövetségben. Pedig a bokszra aztán tényleg sokat áldoztak a magyar adófizetők: az ökölvívás bár a taóról lemaradt, a 2013-as sportfejlesztési programban bekerült a 16 kiemelten támogatott sportág közé. A kitűzött cél az volt, hogy 2020-tól érmes helyezést szerezzen valaki világversenyen, de ez eddig nem jött össze. A 2020-as lemondásáig a szövetséget irányító Erdei Zsolt legemlékezetesebb elnöki teljesítménye egy 840 millió forintért rendezett, s a szövetségnek 348 milliós hiányt okozó ifjúsági világbajnokság volt, így az évi százmilliókkal kitömött szervezet akkorra a dolgozóinak a bérét sem tudta kifizetni. Jellemző, hogy a magyar ökölvívás az utóbbi években egyetlen emlékezetes teljesítményt produkált: egy női olimpiai bokszmeccsből a Fidesz-propaganda helyre kis identitásharcot kreált a tavaly nyári olimpián, ami sportszakmailag azért elég halvány eredmény. A pénzszórásnak viszont egyelőre nincs felelőse, nyomozásról sem hallani. Kovács István elismerte, hogy az idei pénzügyi helyzetet még nem látja át, az viszont mintha senkit nem érdekelne, hová tűntek a sportágba öntött pénzek, sőt Orbán Viktor májusban ötvenedik születésnapján felköszöntötte Erdei Zsoltot. Erdei egyébként 2019 őszétől csak társelnök volt Bajkai István fideszes képviselő mellett – Bajkai a kormányzati pénzügyi segítség után került oda, és minden kiadást kontrollált. Erdei a saját bevallása szerint ennek azért örült, mert ő maga „úgysem ért a pénzügyekhez”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.