A sportnemzeti együttműködés rendszere

Elgurult százmilliók

Belpol

Az elmúlt években sorra kerülnek napvilágra korrupciógyanús esetek a magyar sportszövetségek vezetése körül. Ami ezekben az ügyekben közös: sok pénz, kevés kontroll.

Látványos változások mentek végbe 2010 óta a sport környékén: stadionok és csarnokok épültek, a „taózás” bevezetésével a kormány átalakította a finanszírozási rendszert, ráadásul emellett is szórta a pénzt az ágazatra. A 444.hu tavaly augusztusi számításai szerint 2010 óta összességében 4416 milliárd forint ment sportra. És ennek egyelőre nincs vége: a 2024-es 215 milliárd forinthoz képest a 2025-ös költségvetésben harmadával nő az erre elkölthető összeg.

Ezeket a hatalmas pénzeket akár jól is el lehetne költeni az ágazaton belül, már ha nem az volna a kizárólagos mérce, hogy minél előbb kell végezni a világversenyek éremtáblázatain, vagy ha államilag nem támogatnák a Forma–1-es Magyar Nagydíjat. Bár például az idei olimpián szépen szerepelt a magyar küldöttség, épültek szép létesítmények, a hazai tehetséggondozás általában katasztrofális, a sok-sok focipálya és a többi beruházás érdemben nem növelte a magyar lakosság sportolási aktivitását.

A sportba öntött irdatlan mennyiségű pénznek azonban kétségkívül van látható következménye is: az elmúlt években egyre-másra kerülnek napvilágra a hatalmi harcok, a lopások, sikkasztások a különféle szövetségeknél. A pénzcunami ugyanis nem a professzionalizmust hozta el, hanem a „sportvonalra” beáramló szerencselovagok és potenciális tolvajok világát, akik az ingyenpénzzel először „csak” felelőtlenül gazdálkodtak, majd elkezdtek vele a sajátjukként bánni. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének hagyományosan a „jut is, marad is” elv az alapja: a beérkező pénzeket minden fronton megdézsmálják azok, akiken átmegy, s ez addig mehet, amíg nem próbál valaki belőle Orbán Viktort megkerülő hatalmat kiépíteni, illetve amíg az egésznek azért van valami látszatja az eredeti célhoz kapcsolódóan. A sportszövetségekben viszont a pénzeső a hiányzó kontroll miatt nem­egyszer hihetetlen mohóságot szült – és ha ez tarthatatlanná vált a politika számára, az illetők kezét elengedték, jött a hatósági nyomozás, a rendteremtésre pedig olykor egy-egy erősebb fideszes politikust vezényeltek ki.

Ökölnyi hiány

Rendet tenni van miben: mostanra a kevésbé fontosként kezelt sportágak környékéről is sorra érkeznek a gyanús ügyek. Novemberben a Magyar Ökölvívó Szakszövetség új elnöksége azzal kezdte a munkáját, hogy egyrészt kirúgta az üzbég szövetségi kapitányt, Hamid Tangribergenovot, másrészt kimondta: a szövetség pénzügyi lehetőségei alig elégségesek az idei ifjúsági és felnőtt országos bajnokságokra. Az egykori olimpiai bajnok Kovács István vezette elnökség számos örökölt problémát említett ennek okaként, kiemelve, hogy 2024-ben még csak költségvetés sem készült a szövetségben. Pedig a bokszra aztán tényleg sokat áldoztak a magyar adófizetők: az ökölvívás bár a taóról lemaradt, a 2013-as sportfejlesztési programban bekerült a 16 kiemelten támogatott sportág közé. A kitűzött cél az volt, hogy 2020-tól érmes helyezést szerezzen valaki világversenyen, de ez eddig nem jött össze. A 2020-as lemondásáig a szövetséget irányító Erdei Zsolt legemlékezetesebb elnöki teljesítménye egy 840 millió forintért rendezett, s a szövetségnek 348 milliós hiányt okozó ifjúsági világbajnokság volt, így az évi százmilliókkal kitömött szervezet akkorra a dolgozóinak a bérét sem tudta kifizetni. Jellemző, hogy a magyar ökölvívás az utóbbi években egyetlen emlékezetes teljesítményt produkált: egy női olimpiai bokszmeccsből a Fidesz-propaganda helyre kis identitásharcot kreált a tavaly nyári olimpián, ami sportszakmailag azért elég halvány eredmény. A pénzszórásnak viszont egyelőre nincs felelőse, nyomozásról sem hallani. Kovács István elismerte, hogy az idei pénzügyi helyzetet még nem látja át, az viszont mintha senkit nem érdekelne, hová tűntek a sportágba öntött pénzek, sőt Orbán Viktor májusban ötvenedik születésnapján felköszöntötte Erdei Zsoltot. Erdei egyébként 2019 őszétől csak társelnök volt Bajkai István fideszes képviselő mellett – Bajkai a kormányzati pénzügyi segítség után került oda, és minden kiadást kontrollált. Erdei a saját bevallása szerint ennek azért örült, mert ő maga „úgysem ért a pénzügyekhez”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.