Az ellenzéki párt parlamenti képviselője és munkatársai az utóbbi hónapokban mind a hatvan honi tankerületi központhoz közérdekű adatigényléssel fordultak. Arra voltak kíváncsiak, hogy az előző két évben – a 2021-ben és 2022-ben – hány pedagógus hagyta ott a munkahelyét – aligha függetlenül a méltatlan keresetektől, a romló munkakörülményektől, a tanárok és a közoktatás ellehetetlenítésétől és a szakmai munka háttérbe szorulása miatt.
Az így összesített adatok szerint 2021-ben 3738-an, 2022-ben már 5316-an mondtak le közalkalmazotti jogviszonyukról, vagy távoztak a munkáltatóval történt közös megegyezés után. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy
egyetlen év alatt 42 százalékkal nőtt a kilépő pedagógusok száma.
Minderről Facebook-posztban számolt be Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa. A képviselő a napokban Budapest egyik forgalmas gyalogátkelőhelyére állt ki egy jókora táblával, hogy a vészjósló tendenciára felhívja a figyelmet.
Emellett arra figyelmeztetett bejegyzésében, ha bevezetik a „bosszútörvényt”, azaz megszűnik a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, ahogy ezt az Orbán-kormány már belengette az általuk státusztörvénynek nevezett jogszabálytervezetben, akkor nem lesz, aki tanítson. Tóth Endre szerint a törvény a korábbi évek egyre emelkedő tendenciáját fokozhatja tovább, vagyis elképesztő méretű kilépési hullámot gerjeszthet. „Már közel 5000-en jelezték, hogy törvény bevezetése esetén felállnak. Meg kell akadályoznunk ezt a katasztrófát, meg kell akadályoznunk a bosszútörvény bevezetését! Tiltakozz te is!” – írta a közösségi oldalán a Momentum oktatáspolitikusa.
Tóth Endre a Narancs.hu-nak elküldte azt a táblázatot, amelyből kiderül, hogy mely tankerületektől távozott számban és arányban a legtöbb tanár tavaly és tavalyelőtt. 2022-ben a legtöbben a Közép-pesti Tankerületi Központból távoztak (402), ebben a kétes versenyben jócskán megelőzve a második helyen végzett veszprémi (185) és a Belső-pesti Tankerületi Központot (181). (A két fővárosi tankerületről érdemes megjegyezni, megannyi közelmúltbeli botrány fémjelzi tevékenységüket. A közép-pesti vezetője, Házlinger György saját egykori iskolája, a zuglói Szent István Gimnázium polgári engedetlenségben részt vevő tanárait fenyegette kirúgással, az erről szóló levelet személyesen vitte el nekik. A Belső-pesti Tankerületi Központ vezetője az a Marosi Beatrix, aki tavaly szeptemberben elkezdte a tanárkirúgásokat a VI. kerületi Kölcsey gimnázium öt pedagógusának elbocsátásával. Marosi e mellett azzal is bekerült a hírekbe, hogy felmerült, plagizálhatta a diplomamunkáját.)
Más képet kapunk, ha a 2021-es és 2022-es éveket úgy vetjük össze, hogy az ország különböző részein mennyivel nőtt a tankerületektől távozó pedagógusok száma. Itt az esztergomi, a balatonfüredi, a siófoki és a miskolci tankerület vezet. Az előbbi háromnál bőven 100 százalék feletti az emelkedés, míg a miskolcinál hajszál híján 100 százalékos a növekedés. De a pályaelhagyók számának növekedési arányát tekintve ugyancsak nagyon rosszul áll a dél-pesti, a berettyóújfalui, a mohácsi, a békéscsabai, a kelet-pesti, a pápai és a győri tankerület, valamint a hatvani, az érdi és a kecskeméti is.
A tanárok felmondása téma volt a csütörtöki kormányinfón. Ott az hangzott el, 4000 pedagógus hagyná el a pályát a státusztörvény elfogadása esetén (a törvénytervezet gyakorlatilag minden jogától megfosztaná, e mellett súlyosan szankcionálná a tanárokat, de a szülők, diákok jogait is csorbítaná). Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal intézte el, ez a szám csupán az aktív pedagógusok 3 százaléka.
A készülő törvény miatt hétfőn országos sztrájknapot tartanak a tanárok, délután pedig tüntetés lesz Budapesten a Kálvin téren.
