Karsai Dániel jövő héten ül le beszélgetni Kósa Lajossal

  • narancs.hu
  • 2023. december 7.

Belpol

Kósa volt az egyetlen fideszes képviselő, aki szóba állt az alkotmányjogásszal múlt héten a Parlamentben.

"Kósa Lajos Képviselő Úr tegnap délután elfogadta a felkérésemet egy beszélgetésre. Az eszmecserére jövő héten kedden 13:00-kor a Parlament épületében fog sor kerülni. A Képviselő Úr kérésére nem nyilvánosan. Én azért felvetettem a Képviselő Úrnak, hogy más Strasbourghoz fordult sorstársaim is vehessenek részt ezen a találkozón, ha szeretnének. Ebben a tekintetben még várom a Képviselő Úr visszajelzését" – írja csütörtöki Facebook bejegyzésében a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász, aki nemzetközi bíróságon támadja az eutanáziát teljes mértékben elutasító magyar jogszabályozást.

Karsai Dániel csütörtökön az ATV Start című műsorában ügyével kapcsolatban úgy fogalmazott, "ez egy filozófiai, morális kérdés, jogászként pedig arról kell beszélni, mi az élet, mi a létezés. Élet-e egyáltalán egy olyan élet, amiben szenvedés van?"

Mint beszámoltunk róla, a 46 éves Karsai Dániel – miután tavaly gyógyíthatatlan ALS-betegséggel diagnosztizálták – az aktív eutanázia lehetőségéért harcol a magyar kormány ellen indított perében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán. A kormány viszont ellenkérelemben kérte a bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai eutanáziára vonatkozó keresetét.

Állapota folyamatosan romlik: betegsége előtt magas szinten űzött egy küzdősportot, mára tolókocsiba kényszerült.

Karsai a tévéadásban elmondta, hogy miután túl van a kétnapos strasbourgi tárgyalásán, most bizakodik. Hangsúlyozta, hogy az ő hivatkozási alapja a bíróság előtt az emberi méltóság, annak elvesztése, az önrendelkezési jog, a világnézeti és vallásszabadság. A “másik oldalé” pedig az élethez való jog, amely olyan, mindenek felett álló szentség, amit soha nem lehet elvenni.

Az alkotmányjogász úgy érzi, hogy

most az élete a nagy nehézségek dacára értelmet nyert.

“Itt vagyok, alkotmányjogi témákról beszélgetek” – mondta. Itt kiemelte, hogy már mindenki számára hallható, hogy a betegsége a beszédét is érinti, s lehet, hogy egy nap eljut oda, hogy már nem tud kommunikálni, “és csak fekszem, bámulok ki a fejemből”. “Akkor azért úgy gondolom, felvethető az, hogy ezt már ne kelljen folytatni” – fogalmazott.

Elmondta, hogy az általa ismert kutatások szerint az ebben a betegségben szenvedők többsége nem a fizikai fájdalom, hanem a teljesen méltatlan élethelyzet miatt döntött úgy, hogy például Svájcban igénybe veszi a méltóságteljes távozás lehetőségét.

Nem megyek külföldre, amíg bűncselekmények számít, hogy a családom segít nekem

– válaszolta Karsai arra a kérdésre, hogy utazna-e olyan országba, ahol legális az eutanázia. 

Mint mondja, mivel széles körben ismerik őt, ezért egy külföldön elvégzett eutanázia igazi “valóságshow” lenne. Az ügyvédje hozzátette, hogy annak az embernek, akinek egy ekkora döntést kell meghoznia, szörnyű dilemma, hogy maga mellett szeretne tudni valakit, vagy inkább itthon tudná biztonságban a szeretteit.

Az eutanázia engedélyezésével összefüggő, esetleges visszaélések miatti félelmeket Karsai Dániel “arctalannak” nevezte. 

Példának hozta fel Hollandiát, ahol a számok azt mutatják, a jogintézmény, az ellenőrző mechanizmusok jól működnek, nincsenek visszaélések. “Ezáltal nem több ember hal meg, hanem több ember értelmetlen szenvedését meg tudjuk oldani” - tette hozzá.

Karsai Dániel korábban arról posztolt, hogy legutóbb, a Parlamentben tett látogatásakor a kormánypárt képviselői közül egyedül Kósa Lajos állt szóba vele, aki megígérte neki, hogy leül vele beszélgetni.

 
Karsai Dániel a Parlamentben 2023. november 30-án
Donáth Anna/Facebook

Kósa Lajos szerdán válaszolt neki, és jövő héten kedden délután 1 órakor ülnek le tárgyalni a Parlamentben. 

A fideszes politikus négyszemközt szeretne vele találkozni, ezért még az sem biztos, hogy az alkotmányjogászt elkísérhetik az ügyvédei. Mint mondta: nem tudja, miről beszélgetnének négyszemközt, ami ne tartozna mindenkire, de valószínűleg el fog menni a találkozóra.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.