Karsai Dániel jövő héten ül le beszélgetni Kósa Lajossal

  • narancs.hu
  • 2023. december 7.

Belpol

Kósa volt az egyetlen fideszes képviselő, aki szóba állt az alkotmányjogásszal múlt héten a Parlamentben.

"Kósa Lajos Képviselő Úr tegnap délután elfogadta a felkérésemet egy beszélgetésre. Az eszmecserére jövő héten kedden 13:00-kor a Parlament épületében fog sor kerülni. A Képviselő Úr kérésére nem nyilvánosan. Én azért felvetettem a Képviselő Úrnak, hogy más Strasbourghoz fordult sorstársaim is vehessenek részt ezen a találkozón, ha szeretnének. Ebben a tekintetben még várom a Képviselő Úr visszajelzését" – írja csütörtöki Facebook bejegyzésében a gyógyíthatatlan ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász, aki nemzetközi bíróságon támadja az eutanáziát teljes mértékben elutasító magyar jogszabályozást.

Karsai Dániel csütörtökön az ATV Start című műsorában ügyével kapcsolatban úgy fogalmazott, "ez egy filozófiai, morális kérdés, jogászként pedig arról kell beszélni, mi az élet, mi a létezés. Élet-e egyáltalán egy olyan élet, amiben szenvedés van?"

Mint beszámoltunk róla, a 46 éves Karsai Dániel – miután tavaly gyógyíthatatlan ALS-betegséggel diagnosztizálták – az aktív eutanázia lehetőségéért harcol a magyar kormány ellen indított perében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán. A kormány viszont ellenkérelemben kérte a bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai eutanáziára vonatkozó keresetét.

Állapota folyamatosan romlik: betegsége előtt magas szinten űzött egy küzdősportot, mára tolókocsiba kényszerült.

Karsai a tévéadásban elmondta, hogy miután túl van a kétnapos strasbourgi tárgyalásán, most bizakodik. Hangsúlyozta, hogy az ő hivatkozási alapja a bíróság előtt az emberi méltóság, annak elvesztése, az önrendelkezési jog, a világnézeti és vallásszabadság. A “másik oldalé” pedig az élethez való jog, amely olyan, mindenek felett álló szentség, amit soha nem lehet elvenni.

Az alkotmányjogász úgy érzi, hogy

most az élete a nagy nehézségek dacára értelmet nyert.

“Itt vagyok, alkotmányjogi témákról beszélgetek” – mondta. Itt kiemelte, hogy már mindenki számára hallható, hogy a betegsége a beszédét is érinti, s lehet, hogy egy nap eljut oda, hogy már nem tud kommunikálni, “és csak fekszem, bámulok ki a fejemből”. “Akkor azért úgy gondolom, felvethető az, hogy ezt már ne kelljen folytatni” – fogalmazott.

Elmondta, hogy az általa ismert kutatások szerint az ebben a betegségben szenvedők többsége nem a fizikai fájdalom, hanem a teljesen méltatlan élethelyzet miatt döntött úgy, hogy például Svájcban igénybe veszi a méltóságteljes távozás lehetőségét.

Nem megyek külföldre, amíg bűncselekmények számít, hogy a családom segít nekem

– válaszolta Karsai arra a kérdésre, hogy utazna-e olyan országba, ahol legális az eutanázia. 

Mint mondja, mivel széles körben ismerik őt, ezért egy külföldön elvégzett eutanázia igazi “valóságshow” lenne. Az ügyvédje hozzátette, hogy annak az embernek, akinek egy ekkora döntést kell meghoznia, szörnyű dilemma, hogy maga mellett szeretne tudni valakit, vagy inkább itthon tudná biztonságban a szeretteit.

Az eutanázia engedélyezésével összefüggő, esetleges visszaélések miatti félelmeket Karsai Dániel “arctalannak” nevezte. 

Példának hozta fel Hollandiát, ahol a számok azt mutatják, a jogintézmény, az ellenőrző mechanizmusok jól működnek, nincsenek visszaélések. “Ezáltal nem több ember hal meg, hanem több ember értelmetlen szenvedését meg tudjuk oldani” - tette hozzá.

Karsai Dániel korábban arról posztolt, hogy legutóbb, a Parlamentben tett látogatásakor a kormánypárt képviselői közül egyedül Kósa Lajos állt szóba vele, aki megígérte neki, hogy leül vele beszélgetni.

 
Karsai Dániel a Parlamentben 2023. november 30-án
Donáth Anna/Facebook

Kósa Lajos szerdán válaszolt neki, és jövő héten kedden délután 1 órakor ülnek le tárgyalni a Parlamentben. 

A fideszes politikus négyszemközt szeretne vele találkozni, ezért még az sem biztos, hogy az alkotmányjogászt elkísérhetik az ügyvédei. Mint mondta: nem tudja, miről beszélgetnének négyszemközt, ami ne tartozna mindenkire, de valószínűleg el fog menni a találkozóra.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.