A nyár folyamán számos olyan esetről számolt be a Narancs.hu, amelyek arra engednek következtetni, 2022-ben egyáltalán nem olyan rózsás a helyzet a Budapest környéki településeken, mint azt elsőre gondolnánk. Sokéves tendencia, hogy a "vidéki élet" nyugalmának reményében tömegek hagyják el a fővárost és költöznek az agglomerációba, miközben a legtöbben a városi lét kényelméről sem szeretnének lemondani. A valóság azonban gyakran csalódást keltő. Elég csak a Pest megye egyes településein kiakakult vízhiányra gondolni, amelynek okaival és várható következményeivel több anyagunkban is foglalkoztunk. Emellett nem szabad elfeledkezni az olyan problémákról sem, amelyek – legalábbis egyelőre – kevésbé látványosak. Azt, hogy az agglomerációban nagy a baj, a kormány azon látszatintézkedése is jelzi: újraélesztették a kétszer már megszüntetett Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot (BAFT). Ennek hatékonysága nyilvánvalóan kétséges, a problémák azonban valósak. Hogy milyen az élet valójában a főváros agglomerációjában, arról Budapest környéki települések polgármestereit kérdezve alkottunk képet.
Nyakló nélküli építkezések
A főváros vonzáskörzetébe tartozó legtöbb településhez hasonlóan Budaörs lakossága is – közel 30 000 fő – dinamikus növekedésnek indult az utóbbi években. Wittinghoff Tamás polgármester lapunk megkeresésére elmondta: az üres telkeket sorra építették be, a düledező, régi épületeket elkezdték felújítani. A beépítettség alakulásának pontos nyomon követése azonban az építési hatósági jogkörök csorbításának következtében nehézkessé vált. A polgármester emlékeztetett, az önkormányzatnál nincs engedélyezési jog, nincs önkormányzati kontroll az építkezések felett.
Hasonló problémákról szinte minden általunk megkérdezett városvezető beszámolt. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a 20 799 lelkes Gödön a település legsűrűbben lakott része az Oázis lakópark. Balogh Csaba polgármester érdeklődésünkre úgy tájékoztatott, az építkezés során az előírásokat az esetek többségében nem tartották be, a városvezetés azonban nem tud eljárni az ügyben, mivel az építkezések jelentős része akkor zajlott, amikor az önkormányzatnak éppen nem volt érvényes helyi építési szabályzata (HÉSZ). Az önkormányzat mozgásterét tovább szűkíti, hogy az építési hatóság már nem is Gödön van, az építkezések pedig már csak bejelentéskötelesek, tehát a járásnak sincs ideje előre felülvizsgálni a terveket.
Nem sokban különbözik a helyzet a 18 000-es lélekszámhoz közelítő Pécelen sem. A település polgármestere szerint az elmúlt 10-15 évben a kisváros lakossága durván megduplázódott, az utóbbi időben pedig egyre nagyobb létszámban települtek ki a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) köszönhetően. A Pest megyei települést 2019 óta függetlenként vezető Horváth Tibor elmondta: szerinte elődei nem gondolkodtak észszerűen az infrastruktúra fejlesztéséről. Bár a korábbi polgármester ciklusa végén már az ingatlanlobbi ellen harcolt, azért egy lakóparkot még engedélyezett. Pécelen egyébként öt lakópark épült az elmúlt 30 évben. „Egy 130 telkes lakópark van a nyakunkon, aminek a beruházója, a Páskomvölgye Kft. beadta a végelszámolást” – mondta lapunknak Horváth Tibor. A beruházó megépítette a lakóparkot, de az infrastruktúra kialakítása már csak részben történt meg. A lakópark területén nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése, út, járda és közvilágítás sincs. „El fogják törölni a céget, pedig küzdünk ellene. A jogrend azonban engedi, hogy így menjen el a vállalkozó” – tette hozzá Pécel polgármestere.
Érd lakosságszáma már meghaladta a 75 000 főt. Csőzik László polgármester elmondta: a város lakossága évekig stagnált, a csok bevezetése után volt tapasztalható jelentős felfelé ívelés, ami a koronavírus ideje alatt csúcsosodott ki. A település vezetői sem értették, pontosan hogyan zajlott le ez a folyamat, amit valójában követni sem tudtak. Olyannyira nem, hogy
amikor a polgármester 2020-ban hivatalosan szerette volna köszönteni a hetvenezredik érdi lakost, kiderült, a település lakosságszáma már elérte 74 000 főt.
Ezzel a rohamos fejlődéssel természetesen Érden is kéz a kézben jár a beépítettség sűrűsödése, aminek szabályozásával kapcsolatban a polgármester egy új „barátra”, Lázár Jánosra hivatkozott. A miniszter a jelek szerint nagyratörő tervekkel akar segíteni az agglomerácis építkezések visszaszorításában. Csőzik László szerint három dologra lenne igazán szükség:
- az építési hatósági jogkörök visszaadására, legalább az agglomerációban, hogy az önkormányzat adhassa ki az engedélyeket;
- az ún. 300 négyzetméteres szabály megszüntetésére, amit egyébként éppen Lázár János talált ki (a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületre volt alkalmazható az a szabály, hogy nem kell építési engedélyt kérni, elég az egyszerű bejelentés is);
- valamint a HÉSZ megalkotásának felgyorsítására.
Érd polgármestere lapunknak elmondta, az általa vezette településen is gombamód szaporodnak a társasházak, amivel párhuzamosan a városban is emelkedni kezdtek az lakásárak. Csőzik szerint Érdre mindig is szívesen jöttek az emberek, hiszen ez volt a legolcsóbb település az agglomerációban. Ennek persze megvoltak a hátrányai is. Itt éppen azért lehetett korábban a pesti ingatlanárak negyedéért lakáshoz jutni, mert 13-14 éve még nem fejeződött be a csatornázás, a háztartások egynegyede emésztőgödrös volt. Az utóbbi években természetesen sok előrelépés történt – útfelújítások, csatornázás –, a polgármester szerint azonban továbbra sem szabad elfelejteni, hogy hiába nagy a település, Érd gazdasága szerényebb, nincsenek nagy cégek, ezért még mindig hiányos az infrastruktúra.
Oktatás, közlekedés, el- és kiköltözés
Érd polgármestere a vele folytatott beszélgetésünk során egy ponton megjegyezte: „
A tipikus érdi beköltöző a kelenföldi lakótelepről érkező család, akik eladták a panelt, igényelték a csokot, és kijöttek az agglomerációba, miközben ugyanazokra a szolgáltatásokra – játszóterek, iskolai és óvodai ellátás – van igényük, mint Budapesten.”
A Csőzik által felvázolt kép jól mutatja, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az agglomeráció városvezetőinek. A növekvő lakosság szolgáltatások iránti igénye pedig elsősorban az oktatási hálózat terheltségéből követhető. Van olyan település, ahol a növekvő igényeket emelt csoportlétszámokkal még ki tudják szolgálni az óvodák és az iskolák, például Budaörsön, ahol a nem önkormányzati intézmények dolgozóinak számos program finanszírozásával igyekszik segíteni a városvezetés. Wittinghoff Tamás elmondta: a tanárok „gyalázatos” fizetését ösztöndíjrendszeren keresztül egészítik ki.
Más településeken az oktatási hálózat túlterheltsége súlyosabb. Gödön például két iskola működik, amiből az egyik kéttannyelvű, így még a környező települések lakosai is gyakran lakcímkártyát szereznek, csak hogy ide járathassák a gyermeküket. Balogh Csaba egy már nyertes iskolaépítési pályázat utólagos elkaszálásáról is beszámolt. „Volt egy nyertes pályázatunk egy 24 tantermes sportiskola építésére, amihez az önkormányzat már meg is vette a szükséges területeket az Oázis lakópark mellett. Ám a kormány idén úgy döntött, hogy többek között azt a támogatási szerződést is felbontja.” A polgármester hozzátette: „Gimnázium nincs Gödön, csak a Piarista Szakképző Iskola és Kollégium. De úgy tűnik, hogy nem volt fenntartható. Ezért az idei tanév után az iskola be is zárja a kapuit.”
Gödhöz hasonlóan Pécel is készen állna az oktatási rendszer bővítésére. Horváth Tibor elmondta: a tervek megvannak, a nyolc csoportos óvoda megépítésével a korábbi sikertelen közbeszerzés után is próbálkozni fog a városvezetés, amire nagy szükség is van, hiszen jelenleg nagyjából 50 gyerek nem Pécelen jár óvodába. Érdet illetően pedig Csőzik László az oktatási hálózat fejlesztésének szükségessége mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy egy város életében nem szabad elfeledkezni például a temetőkről sem. Érden a temető lassan megtelik.
Az oktatási hálózaton túl persze a munkahelyek is fontos szempontot jelentenek az agglomerációba költözők számára. Mivel azonban e települések nagyrésze elsősorban alvóvárosként funkcionál, a kiköltözők közül is sokan járnak vissza dolgozni a fővárosba. Ez a tömeges ingázás a közlekedést is megterheli. Szerencsére ebben a tekintetben a Duna mindkét oldalán egyre több a pozitívum. Érd dolgozó lakosságának például csupán a harmada marad helyben, kétharmada máshol dolgozik. A polgármester szerint a legtöbben még mindig Pestre járnak be, de a Százhalombatta és a sóskúti ipari park jelentősége sem elhanyagolható. Csőzik László tapasztalatai alapján Érdről negyed óra alatt be lehet jutni Pest belvárosába, és bár Érd elsősorban autós város, a 30-as és a 40-es számú fő vasúti vonalak fejlesztésével a vasúti közlekedés is versenyképessé vált: Érd alsóról, 15 perc alatt bent lehet lenni Kelenföldön. Hasonlóan sokat segített a pécelieknek a Budapest–Hatvan vasútvonal korszerűsítése. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a városon belülre került egy vasúti felüljáró, ami bár nagyban megkönnyíti az autós közlekedést, ám fenntartási költsége évi 30-40 millió forintos pluszkiadást jelentenek a városnak. Horváth Tibor elmondta: jogi úton küzdenek azért, hogy ne adják át a városnak a felüljáró tulajdonjogát, hiszen azon túl, hogy az önkormányzat nem tudja kezelni, a vasút fölötti útszakasz nem is lehetne városi tulajdon, mivel köztulajdonnak számít.
Az infrastruktúra és a fejlesztések szempontjából valamelyest speciális Göd helyzete. Lapunk megkeresésére adott válaszában Balogh Csaba polgármester kiemelte: Gödön, más Pest megyei településekkel ellentétben egyelőre azért nem volt vízhiány, mert
a városba települt Samsung-gyár vízigénye olyan jelentős, hogy „ha annak a fogyasztása a lakosság rovására menne, akkor a meglévő paprikás hangulat csak tovább fokozódna a gyár körül.”
A polgármester hozzátette: a különleges gazdasági övezet (kgö) vízellátására tervezett jelentős állami beruházások egy része csúszik, ami nagy gondot jelent, „hiszen már elévült a meglévő hálózat, mivel nincs rendszeres karbantartás a rezsicsökkentés óta, és a Samsung miatt megnövekedett terhelés miatt mondhatni rendszeresek a csőtörések, illetve kiömlések”.
Balogh Csaba a Samsung városra gyakorolt hatásával kapcsolatban emlékeztetett, meglehetősen kevesen költöznek Gödre a gyár miatt – kevesebb, mint 100 gödi dolgozik a Samsungban. Az üzem hatása a polgármester szerint éppen ellentétes: „a jelentős zaj miatt sokan csalódnak a vidéki békés élethez fűzött reményeikben, és távolabb költöznek Budapestről, illetve sokan vannak értelmiségiek, akik egyből az országot is elhagyják”.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Csőzik László is, aki szerint Érd alapvetően olcsóságával volt versenyképes, az intézményesített ellátás és a közművesítés hiányosságai miatt azonban sokan elmentek a településről. Pécel polgármestere is kiemelte: nagyjából 500 fős folyamatos mozgásról lehet beszélni a be- és kiköltözők tekintetében. Horváth Tibor szerint a Pécelről elköltözők nagyobb része külföldre megy, de sokan költöznek más vidéki városokba is, mivel Budapest megfizethetetlen lett, oda csak kevesen tudnak visszaköltözni.
Csőd szélén
Az utóbbi néhány év eseményei és kormányzati döntései cseppet sem könnyítették meg az agglomerációs települések életét a költségvetés szempontjából, főleg, ha független vagy ellenzéki vezetésű városokról beszélünk. Wittinghoff Tamás úgy fogalmazott: „Budaörsön anyagilag katasztrofális a helyzet, az államtól egy fillér sem érkezik.” A polgármester szerint a helyi iparűzési adókból származó bevételek megnyirbálásával és az egyéb intézkedésekkel nagyjából 4 milliárd forint tűnik el a költségvetésből, az energiaválság okozta helyzetet pedig nem tudják, hogyan fogják tudni kezelni. Wittinghoff hozzátette:
lehetséges, hogy Budaörsön az uszodát be kell majd zárni.
Gödön a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kgö nem csak az iparűzési adót, hanem az ingatlanadókat is elvitte az adott területen, így a polgármester szerint nem csak a beruházásra szánt, hanem a működéshez szükséges forrásait is elvesztette a város. „Idén Göd még feléli a maradványait, ami a korábban tett kötelezettségvállalásokhoz kell, de jövőre, ha a kormány nem tesz ellene, akkor valószínűleg a város csődbe megy a kgö hatására.” Göd polgármestere hozzátette: „Legjobb esetben egy-két látszatfejlesztést tudunk végrehajtani, hogy a tudatlan embereknek ne tűnjön fel, ég a ház, és ne induljanak meg fáklyákkal és élezett kaszákkal Gödről a Karmelita kolostor felé.”
Más településeken egyelőre ilyesmitől még nem tartanak, de az idén nyáron vízkorlátozást is bevezetni kényszerült Szentendrén Fülöp Zsolt polgármester önkormányzati munkatársai által lapunknak továbbított válasza alapján a településen az önkormányzat a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek figyelembevételével erőn felül igyekszik fejleszteni a város infrastruktúráját. De ez csak csepp a tengerben. Az iparűzési adó elvonásával Szentendrén sem jut saját erőforrás a közművek és a szolgáltatások korszerűsítésére, bővítésére; ami megvalósult, arra pályázati támogatást nyert a település. Az óvodák, bölcsődék, iskolák férőhelyei csak minimálisan bővültek az elmúlt tizenöt évben, így az oktatási hálózat sem fejlődött
Az elmúlt időszakot Érd költségvetése is megsínylette: tavaly gyakorlatilag csődbe ment a város. Csőzik László elmondta, kétszer is rendkívüli pénzügyminiszteri támogatásra volt szükség, és úgy nézett ki, semmit nem tudnak majd felmutatni saját zsebből. Szeptemberben azonban olyasmi történt, ami talán valamelyest előrevetíti az agglomerációs települések jövőbeli szerepét és fejlődési lehetőségeit. Kiderült, 500 millió forint helyi iparűzési adó folyt be annak köszönhetően, hogy a pandémia alatt kiköltöző, mintegy 8000 új lakossal egy olyan réteg érkezett a településre, amelyik a cégeit is áthozta Érdre. A polgármester kiemelte: a vírus előtt 7700 volt az érdi vállalkozások száma, ami tíz év alatt nem igazán változott. Ez a szám most 12 400 körül van, az ezekből származó adóbevételeknek köszönhetően pedig el tudtak indítani egy új aszfaltozási programot.
(Címlapképünkön: Göd madártávlatból)
