PDSZ-es vezető: Már nincs olyan állampolgár, aki ne tudná, nagy a baj a közoktatásban

Belpol

Félúton jár az országos pedagógussztrájk, Nagy Erzsébetet, a PDSZ választmányi tagját kérdeztük, hogyan értékeli az elért eredményeket. Számításaik szerint közel tízezren csatlakoztak a sztrájkhoz. A szakszervezeti vezető azt is mondta, az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kormány tanárok elbocsátásával kapcsolatos rendelete miatt.

„Onnan indultunk, hogy a kormány állítása az volt: nincs itt semmi probléma, pedagógushiány, alacsony bérek. Most már ott tartunk, hogy nincs olyan állampolgár, aki ne tudná: komoly problémák vannak” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Nagy Erzsébet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagját a hétfőn kezdődött és jövő keddig (jaunár 31-ig) tartó tanársztrájk eddigi tapasztalatairól kérdeztük. „Ilyen értelemben mindenképpen eredményesek vagyunk” – fejezte be gondolatmenetét a szakszervezeti vezető. 

Nagy Erzsébet azt is eredménynek értékeli, hogy eleve semmilyen béremelésről nem volt szó korábban, ehhez képest most 32 százaléknál tart a szakmai ágazati pótlék, „de ezt egyáltalán nem tartjuk elegendőnek, mert közben bejött egy olyan vágtató infláció, amit messze nem kompenzál az idei 12 százalékos pótlákemelés”. Hozzátette, ez gyakorlatilag tíz százalékos emelést jelent, ugyanis az alap ugyanannyi maradt, az alapilletmény pedig továbbra is 2014-es minimálbérhez igazodik – ez a 2008-as nem pedagógus bérek szintjével egyezik meg. „Ilyen értelemben nem nevezhető eredménynek, hogy még mindig csak itt tartunk, illetve munkaterhelés vonatkozásában sem történt javulás.” 

?nkorm?nyzat 2019 - Az LMP f?kly?s felvonul?sa az atommentes ?s

 
 
Nagy Erzsébet
Fotó: MTI/Lendvai Péter

A PDSZ választmányi tagja a legújabb kormányzati szándékra utalva úgy fogalmazott, „belekezdünk egy új teljesítményértékelési rendszerbe”, ami még nem sajtónyilvános, de ebben már van olyan elem, amiben elismerik: a különböző mértékű munkáért jelenleg ugyanannyi bért adnak, függetlenül attól, hogy egy pedagógus hány órát tanít egy héten, és a helyettesítesékért nem jár plusz jövedelem. Tehát érzékelik a problémát, mégha nem is kezelik megfelelően. 

Nagy Erzsébet elmondta, azon követelésükre még nem kaptak semmilyen választ, hogy a sztrájkra vonatkozó szabályokat módosítsák, illetve hogy töröljék el azt az nemrég született rendeletet, miszerint aki például polgári engedetlenségben vesz részt, akkor még háromnegyed évig dolgoztathatják,

„hogy aztán a nyár csöndjében küldjék el, amikor nem tudnak kiállni mellette a kollégák, diákok”. 

A PDSZ egyébként az Alkotmánybírósághoz fordul a rendelet miatt.

Nagy Erzsébet szerint megközelítőleg tízezren csatlakoztak a sztrájkhoz. „Látszik, hogy sokan 31-ére terveznek hosszabb idejű sztrájkot. Tényleg jobban bele akarnak állni, mert folyamatosan jönnek olyan visszajelzések, hogy próbálják megakadályozni a három óránál több órát igénybe vevő sztrájkot. A 31-e elég markáns lesz.”

Hozzátette, hogy lesznek egyéb kiállások is, például a Vasas Szakszervezeti Szövetség tervez akciót, de várják a további demonstrálókat is. „Kezdjük azt érezni, hogy mi a saját foglalkozási csoportunkból kihoztuk a maximumot”. A szakszervezeti vezető szerint a szülők is velük vannak, viszont egyre kevesebb az eszközük, ugyanis egyre több intézményben próbálják nekik megtiltani, hogy igazolják a hiányzásokat. A tanárokon érzékelhető retoziós nyomás, az eseteket a nedolgozzingyen.hu nevű felületén gyűjtötte össze a PDSZ. Az egyik ilyen, hogy 

egy résztvevővel közölték: áthelyezik a lakhelyétől távol lévő iskolába tanítani. 

A pedagógus szakszervezetek csütörtökön tárgyaltak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, viszont Nagy Erzsébet sajtótájékoztatója szerint a követeléseik egyetlen pontjára sem reagált érdemben a kormány, ehelyett a  már említett teljesítményértékelésről kaptak anyagot

A szakszervezetek 45 százalékos fizetésemelést szeretnének elérni, és azt, hogy a tanárok heti óraszámát 22-ben maximálják, legyen joguk rendes sztrájkra, és vonja vissza a kormány a tanárok kirúgását újraszabályozó rendeletét. A kormány decemberben elvi egyezséget kötött az országnak járó uniós támogatások ügyében. Azt ígérik, hogy idén 20,8 százalékos béremelést kap az oktatásban dolgozók 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz viszonyítva 30 százalékkal növekednek a tanári fizetések. Persze kérdés, mi valósul meg ebből.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.