Fővárosi minisztérium vagy kormányhivatal alakulhat a nyáron, ami a főváros működésére, nemzetgazdaságilag is jelentős értéket képviselő vagyonelemeire is kiterjesztené befolyását. Városháza-közeli informátorunk úgy tudja, törvénnyel teremtenének jogi hátteret Budapest kváziállamosításához; a végső szó még nem mondatott ki a miniszterelnök részéről, ám Orbán fülébe többen sugdossák ezt az okosságot. A "kettő az egyben" módszerrel Tarlós István, mint a különutakat járó, öntörvényűségre hajlamos, a kabinetnek olykor beszóló, néha a kormányakarat ellen is fellépő akadály elhárulna az útból. És ami ennél is lényegesebb, a Fidesz üzleti parkja, lobbistái hozzáférhetnének bizonyos, a főpolgármester által eddig blokkolt, nagy kapacitásokat lekötő fővárosi cégekhez és projektekhez. (Tarlós csatáit a fideszes üzleti körökkel lásd: "A Lajos üzent a Pistának", Magyar Narancs, 2011. január 13.)
De meg lehet-e győzni Orbánt? Nagy valószínűséggel: igen. Miért? Tarlós több évtizedes polgármesteri tapasztalatai hatására is igyekszik ellenállni az erőteljes állami nyomulásnak, mely legkirívóbban a tömeg-, vagyis ma már a közösségi közlekedés fejlesztésében látható. Azaz a BKV-ügyekben. A kormánynak a BKV okozza a legnagyobb fájdalmat: úgy kell tízmilliárdokat beletolnia, hogy nincs kezében az irányítás. Tarlós meg csak nem akarja átadni.
'sszel hónapokon át gyűrték egymást, az állam mindenáron 50 százalék fölötti részesedést akart az új budapesti összközlekedési társaságban, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-ben (BKK) - a politikai közbeszédben holdingnak hívták -, Tarlós viszont makacskodott. A BKK 2010. október végi megalakulásakor Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter még felvetette az állami tulajdonszerzést, aztán nem sikerült lebirkózni a fővárost. Azóta már a Széll Kálmán Terv korszakát írjuk, a holding a megalakítandó állami közlekedési társaságot jelöli, fővárosi kistestvérében való részesedés ejtve. De lesz-e holding?
Mi lesz az ára?
Tarlós március közepén, a Széll-terv bejelentése után igyekezett csitítani a bőszemű várakozásokat: "Egy ilyen holding létrehozása szerintem még nem lefutott ügy." De ha mégis le lenne futva, Tarlós szerint akkor is a városházánál marad a fővárosi közlekedés kontrollja, ha az állam a MÁV, a Volán és a BKV egybegyúrásából létrehozza a maga gólemét, a Nemzeti Közlekedési Holdingot (NKH). "A MÁV, a Volán-társaságok és a BKV összevonása racionális döntés, hiszen számos párhuzamosság felszámolható így. Budapesten egyébként továbbra is a BKK koordinálja majd a közlekedési ügyeket" - nyilatkozta a Népszabadságnak.
Mi mást is mondhatott volna? Főpolgármesteri programjának leglényegibb eleme Budapest kiszellőztetését követően az új városüzemeltetési modell bevezetése volt: működtetésben a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. (BVK), közlekedésben a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. megalakításával. A BVK a kizárólagosan fővárosi tulajdonú cégeket vonta maga alá, illetve képviseli a főváros érdekeit a vegyes tulajdonú közműcégekben. A BKK a BKV-t, a taxidroszt-üzemeltetést (Fővárosi Taxidroszt Kft.), a parkolást (a közgyűlés április végén dönt a Parking Kft. önálló jogi személyiségének megszűnéséről és BKK-ba olvasztásáról), a városházáról a forgalmi irányítást, szervezést, az FKF Zrt.-től a közútkezelést kebelezte be.
A kormánynak a Nemzeti Közlekedési Holdinggal mindenesetre sikerült felülütni a BKK-t, ami alapításakor csupán Budapest környéki regionális közlekedésszervezésben gondolkodott, mégpedig a MÁV-járatok integrálásával. Februárban, amikor napvilágra került, hogy a BKV márciusban kaphat 19 milliárdot, és az állam átvállalja 77 milliárd forintos adósságállományát, még mindig tartotta magát a BKK-s állami tulajdonszerzés híre. Akkor úgy volt, hogy az Operettszínház, a Trafó és a Műcsarnok mögötti terület átadása is az ellentételezést képezi. Az NKH alapításáról ugyan október óta hallani, ám lényeges különbség, hogy a BKV-t akkoriban kívül szándékozott hagyni a kabinet.
Városházi forrásaink szerint Tarlósék arról már lemondtak, hogy az elővárosi MÁV és a BKV összehangolt irányítását a BKK végezze. Hasonlóképpen vallottak nem várt kudarcot a BKV metróvonalainak BKK alá rendelésével is, hisz a metró így aligha kapna vasúthatósági engedélyt. (A törvény vasúti üzemben nem engedi a forgalomirányítási rendszer megbontását, az irányított és az irányító külön társasághoz tartozását.) A BKK így egyelőre (vagy végérvényesen) beéri a felszíni közlekedés irányításának átvételével, e tekintetben ugyanis efféle jogi korlát nincsen. Igaz, még ezt sem hajtották végre, a Szabó Ervin téri irányító központon változatlanul a BKV-lobogó leng. Az átvétel munkáltatói jogutódlással mehet majd végbe, azaz a BKV-s irányítók BKK-állományba kerülnek, ahol eddig csak a vezetői szintet töltötték fel. "A társaság szervezetfejlesztése a felülről lefelé építkezés elvét követi, amely szerint először a szervezeti egységek vezetői pozíciói kerülnek betöltésre, és ezt követik az alacsonyabb szintű munkakörök" - írta erről válaszlevelében a BKK a Blikknek. A bulvárlap szellőztette meg, hogy a Vitézy Dávid vezette társaságnál pár hónap után már öt igazgató és 39 vezető munkatárs teljesít szolgálatot. Vitézy végül márciusban megkongatta a vészharangot: ha nem kapnak extra támogatást, hó végére elfogy a pénzük. A 2010 októberében alakult, de működésbe csak januártól lendülő BKK 2010-es mérleg szerinti eredménye 32 millió forint mínuszt mutatott. Vitézy 250 millió forintot kért a közgyűléstől, mégpedig úgy, hogy 50-ről 300 millió forintra emeljék a törzstőkét. Az Akácfa utcában, a BKV központjában azt beszélik, a forgalomirányítás azért is kerülhet a BKK-hoz, mert ez Vitézy legkedvesebb területe, még műszaki egyetemistaként, majd a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület frontembereként kedvelte igazán meg, amikor a meggyengült, utolsó éveibe lépő demszkysta városvezetés abba is belement, hogy javaslatukra átírják a BKV paraméterkönyvét, és még járatokat is átszámoztak.
A BKK szereplése mégsem tűnik egyenes vonalú sikertörténetnek. Forrásaink azt jövendölik, hogy a forgalomirányítás átszervezését nem lehet majd megúszni egyes területek megkettőzésével; a létrejövő párhuzamos (BKV-s és BKK-s) adminisztráció több tízmillió forintot is felemészthet. Az EU-s projektek előkészítése sem kívánkozik a menedzsmenttankönyvek példafejezetei közé. A még Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes által előkészít(get)ett 1-es és 3-as villamos meghosszabbítását nagy lendülettel igyekezett átvenni a BKV-tól a BKK, ám csakhamar kiderült, nem jogosult áfa-visszatérítésre, miközben a BKV igen. Tehát: vagy visszapasszolják a projektet, vagy módosítják a céget.
Ezek a kisebb-nagyobb bökkenők a BKK szakmai hitelességét, kompetenciáját, nota bene létjogosultságát kezdik ki, ami egyenes arányban áll Tarlós pozíciójának erősségével. Akkor pedig, ha egy állami gyámintézmény - minisztérium vagy hivatal - veszi védőszárnyai alá a fővárost, a BKK végképp a súlytalanság állapotába kerülne, minden életfunkciója megszűnne. A BKV a BKK nélkül is elvegetált évtizedekig, a BKK-val se sikerült több pénzt beletenni, újabb BKV-s megtakarításokra pedig még Tarlós se lát semmi esélyt. Csak az állami mentőakcióra vagy mentőakciókra. De az milyen és még hány legyen? És mi lesz az ára?
Tarlós akkor sem jár jobban, ha nem minisztérium, hanem a jövő januárban startoló Nemzeti Közlekedési Holding szippantja ki a BKV-t: ez a végkifejlet is hatalma alkonyát hozza el. Éppenséggel az sem tűnik kifejezetten kedvező előjelnek, hogy lapértesülés szerint az NKH-t az a Lantos Csaba vezetheti, aki Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter, mi több, Simicska Lajos Fidesz-közeli üzletember jó ismerőse. (Az ex-OTP-s Lantosnak a Heti Választ kiadó társaságban is volt üzletrésze, mígnem érdekeltségét a médiabirodalmát építő Fellegi Infocenter.hu Zrt.-je 2009-ben ki nem vásárolta.) Akárhogyan is, ha a BKV-t viszi az állam, Tarlós alól kirúgják az egyik lábat.
Veszélyes üzemek
A másik láb, ami a fővárost tartja, a Budapesti Vagyonkezelő Központ Zrt. és létesítményei. Ám e körül szintén bőven szállingóznak a Tarlós Budapest-modelljét csikordító homokszemek. Itt elsősorban a vezetők kiválasztása okoz gondot. "A főpolgármester-helyettes szerint az új városüzemeltetési modell sérti egyes érdekcsoportok és üzleti körök érdekét" - fakadt ki György István február első heteiben. Ami azt illeti, magasra tette a lécet: fel tudják-e számolni Budapesten a korrupciót, vagy marad a korábbi korszak BKV-s modellje? Tarlós helyettese, bizalmasa totális támadásként értékelte a cégvezetőik elleni akciókat. A meg nem nevezett üzleti körök felhasználnak minden eszközt, akár büntetőeljárások indítását is, hogy lejárassanak - jelentette ki.
A nagy sajtóérdeklődésre tekintettel két célba vett vezetőt nevezett meg: a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezetőjét, László Györgyöt, és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját, Tölgyesi Balázst. Azóta mindketten távoztak beosztásukból. Tölgyesit március közepén mentette fel Tarlós: pedig György novemberben még úgy beszélt róla, hogy az utolsó pillanatig védeni fogják, mert kiváló szakember. Városházi forrásaink azt mondták, Tölgyesinek igen hálás lehetett a Tarlós-adminisztráció, amiért a Demszky-kurzus végnapjaiban, még az FKF stratégiai igazgatóhelyetteseként visszaélésekre utaló információkat adott ki. György István akkor még nem tudhatta, hogy a Fővárosi Főügyészség februárra hatályon kívül helyezi a BRFK decemberi nyomozásmegszüntető határozatát egyes kutatás-fejlesztési FKF-szerződésekkel kapcsolatban. A főügyészség hűtlen kezelés gyanújával újranyittatta az aktát - időközben született feljelentések nyomán - az ORFK-val, amely az Nemzeti Nyomozó Irodát jelölte ki az ügy felgöngyölítésére.
Tölgyesi Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes regnálása idején került az FKF-hoz, majd Tarlós emelte a vezérigazgatói székbe. Nézzük, mit mondott György István Tölgyesi védelmében: "A korábbi Hagyó-modellen és a jelenlegi városüzemeltetési modellen kívül nincs harmadik út. Aki az új modell támadóinak sorába beáll, az a régi modellt támogatja." Tölgyesi bár kiváló szakember, neve megrendelőként olvasható az FKF-nyomozás tárgyát képező három tanulmányon, melyek plágium voltát az index.hu bebizonyította. A 2009-ben született/másolt dolgozatokért 20 millió forintot fizetett az FKF. Hogy ki szorította a revolvert Tarlós fejéhez, még mindig rejtély. A főpolgármester-helyettes pár morzsát szórt szét a kollégáknak, abból rakják össze: "Tölgyesi Balázs helyét valaki más kinézte magának, és ez az ember még a közgyűlésre is bement, és megkérdezte, ő van-e beterjesztve... Ezt az embert valakik biztatták, hogy az FKF vezérigazgatója lesz. Ezután Tölgyesi Balázst valaki telefonon felhívta, és jószándékúan figyelmeztette arra, hogy milyen szerződéseket kell aláírnia. Később kiderült, hogy e szerződések egy részénél indokolatlanul magas összegeket kellett volna kifizetni... Érthető azoknak az indulata, akik ezeket a pénzeket nem fogják megkapni... Meg is üzenték a városvezetésnek, hogy további folytatások is lesznek, és más cégvezetőket is támadni fognak." A jóslat megalapozottnak bizonyult.
László György ennél jóval csendesebben vette kalapját, magántermészetű okokból távozott, amit Tarlós tudomásul vett. László 1996 óta tevékenykedett a Főtávnál, üzletfejlesztési és PR-igazgatói pozícióig vitte. Azt követően tették ki, hogy a Hagyó-modellben a fűtőművek vezérigazgatójával, Kovács Lajossal szemben terhelő vallomást tett (2010 tavaszán). László és Tölgyesi karrierje érdekes hasonlóságot mutat. Akár egy sakktáblán a tisztáldozat: az új rezsimnek szolgálatot tesznek, majd maguk is a saját maguk által generált nyomozás érintettjeivé válnak. Kovács Lajos tavaly júliusban került előzetes letartóztatásba egy 180 millió forintos energetikai projekt kapcsán, hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozás aztán 2011 elején, nagyjából Kovács házi őrizetbe kerülésekor már más szerződésekre is kiterjedt. Kilenc, 2002 és 2007 között kötött főtávos marketingszerződésről van szó, melyeket az index.hu tudomása szerint egy belső revizori vizsgálat és egy jogi audit is fölöslegesnek és érthetetlenül drágának talált. A megbízásokat, melyeket László György, a Főtáv akkori marketingigazgatójaként írta alá, egyazon cég kapta.
Az örökös
A magyar FBI, a Fővárosi Biztonsági Iroda élére tolt egykori rendőrtiszttel, Pető Györggyel, korábbi óbudai helyettesével sem vitt példás káderpolitikát Tarlós. Egy BRFK-n landolt feljelentés egyenesen azt állítja, hogy Bété és Huszár fedőnéven informátorokat szerveztek be a tavalyi önkormányzati választások előtt fővárosi cégekbe. A feltételezés szerint a beszervező Pető lehetett, aki 2010. októberig a BRFK nyugállományú nyomozójaként dolgozott, onnan érkezett az FBI-hoz. A feljelentő azt állítja, Bété és Huszár egy-egy nagy fővárosi cég vezérigazgatója lett novemberben. Az esetről szintén a Tarlós kádereit szorgalmasan körbejáró index.hu számolt be.
Rövid pórázon tartják Tarlóst - foglalta össze bennfentes informátorunk a főpolgármester pozícióját a Fidesz erőterében. Mindig épp annyit adnak, amennyivel kihúzza egy időre. A kormány például a 4-es metró második szakaszára félretett központi forrásból vonta el a BKV 19 milliárdos támogatását - nyugodt szívvel tehette, hiszen a főváros gyakorlatilag lemondott a projekt befejezéséről.
Tavaly sem ment olajozottabban, novemberben Tarlós addig hisztizett a médiában, amíg a kormány az utolsó pillanatban átutalta azt a pénzt, amivel a BKV kihúzta december végéig. Ma épp annyi látszik, hogy szűkösen augusztus végéig elég a pénz az Akácfa utcában.
Kire számíthat a főpolgármester? A Fideszben egyre kevesebb jó embere marad. Ígéretétől eltérően már az előtt lemondott parlamenti mandátumáról, hogy a fővárosi közigazgatás átalakításával kapcsolatos jogszabályok átmentek volna. A centralizált, fővárosi dominanciájú város helyett már ott tartunk, hogy a Belügyminisztérium cáfolja a fővárosi törvény olyan irányú módosítási szándékát, miszerint felszámolnák a fővárosi önkormányzatot, és a közgyűlési ügyeket a kormányhivatalhoz és a kerületekhez tennék át.
Tarlós egyre távolabb kerülvén a Szentkirályi utcától, a Fidesz-gömböcöt egyre rusnyábbnak látja: "Kétharmados törvénnyel bármi elképzelhető. S az sem kizárt - bár nem valószínű -, hogy a kormány jobb meggyőződése ellenére enged négy-öt sértett, megalomán (sic!) kerületi polgármester zsarolásának, akik esetleg az országgyűlési kétharmad veszélyeztetésétől sem riadnak vissza saját parciális (sic!) értékeik érvényesítése érdekében. Egy rossz közigazgatási reform a város összeomlását eredményezheti." A közeli apokalipszisig vezető rögös úton azért egy-két tüskét még be tud szúrni ennek-annak a főpolgármester. Hogy mást ne mondjunk, csak április elején négy fideszes irányítású kerülettel mondta fel a 2008-ban kötött középiskolai támogatási szerződést, forráshiányra hivatkozva - úgy 300 milliót spórolva ezzel a fővárosnak.
S végül: ha egy sokadik vonalbeli fideszes politikus - a fonódó budai villamoshálózat II. kerületi akadályozásának vádját magának kikérő Láng Balázs polgármester - a nyilvánosság előtt a Demszky-korszakra jellemző másra mutogatás örököseként utalhat Tarlósra, az nem túl sok jóval kecsegtet a főpolgármester további esélyeit illetően.
