Bizonytalanság, káosz, vezetési válság, az eddigi szövetségek és kapcsolatok fellazulása - általában így értékelik az MSZP belső helyzetét a lapunk által megkérdezett - és gondolataikat zömmel név nélkül közlő - szocialista politikusok. Egy évvel a választások előtt a borúlátóbbak vereséget és utána pártszakadást vizionálnak, míg a többség szerint megnyerhető a 2006-os választás.
Gyurcsány Ferencnek nincs alternatívája - állították egybehangzóan a Narancs kérdésére szocialista politikusok, utalva arra a néhány hete megjelent híresztelésre, miszerint kérdéses, hogy a jelenlegi kormányfő lesz-e az MSZP listavezetője a jövő évi választásokra. Azt azonban elismerik: az utóbbi néhány hónapban az MSZP-ben mérséklődött a miniszterelnök iránti elragadtatás, illetve Gyurcsány felrúgta az alkukat a pártbéli erős emberekkel. Emiatt összeomlott vagy csak nyomaiban lé-tezik az MSZP belső szövetségi rendszere. Több szocialista politikus is úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök lerázta régi szövet-ségeit, amelyek a hatalomba segítették: nem számít már Kolber Istvánra, Boldvai Lászlóra, Nagy Sándorra, nincs igazán szerepe Toller Lászlónak, sőt Hiller István pártelnöknek sem. Új kiegyezé-seket ugyanakkor - a feltétlenül szükségesen túl - még nem kötött. "Mindenki keresi a nagy szőrös alfeleket, de egyelőre csak a Gyurcsányé van, ő meg nem nagyon enged magához közel senkit" - fogalmazott sprőden egy forrásunk, aki azt tartja a nagy kérdésnek, hogy a kormányfő akar-e a baloldal első embere lenni, és ha igen, akkor kire, milyen politikusi erőcsoportra épít a továb-biakban.
Gyurcsány igazán csak
a frakcióvezetéssel áll szóba, kormányának tagjai közül pedig Kiss Péter véleményét kéri ki a fontosabb kérdéseknél. "'k ácsolják neki a szószéket" - mondta egy kormánytanácsadó. A kancelláriaminiszter helyzetét azonban gyengíti, hogy a 100 lépés programját például a kabinetfőnökké avanzsált régi barát és üzlettárs, Szilvásy György koordinálja. A frakcióvezetésről pedig érdemes megjegyezni, hogy informátoraink szerint megkopott Lendvai Ildikó tekintélye a képviselők előtt, hiszen kétszer is rossz lóra tett: előbb tavaly augusztusban, Gyurcsány megválasztásakor, majd idén áprilisban, Szili Katalin köztársasági elnökké jelölésekor (lásd keretes írásunkat). Lendvait ugyanakkor fegyelmezett politikusnak tartják, aki aláveti magát a többségi döntésnek, ám a képviselőcsoportban a miniszterelnök Katona Béla frakcióvezető-helyettest tekinti első számú partnerének. Pedig "tavaly augusztusban Katona még azt a véleményét hangoztatta, hogy ha Medgyessy Péter nem rúgja ki Gyurcsányt a kormányból, akkor ő kilép a pártból és a frakcióból is" - emlékeztet egyik forrásunk.
Többen is érzékeltették, hogy a pártban uralkodó hangulat őszi tisztújítást feltételez, egy dologban ugyanis szinte minden megkérdezett szocialista politikus egyetért: csalódás Hiller pártelnöki ténykedése. Az elnök viszont szilárdnak tartja a bázisát és biztosnak a pozícióját. Szerinte az MSZP-ben teljesen természetes, hogy bírálják a mindenkori elnököt, "hívják bár Nyers Rezsőnek, Horn Gyulának, Kovács Lászlónak vagy Hiller Istvánnak". A kritikákat azokból a konfliktusokból eredezteti, amiket tudatosan vállalt a személyi döntéseknél, az egyéni képviselői helyek és a tagsági viszony rendezésekor. "Hallom és értem a bírálatokat, de tessék bejönni a folyosókról" - reagált a fanyalgókra lapunknak. Pártelnöki ténykedéséről korainak tartja mérleget készíteni az "alapozó" első fél év után, szerinte azt majd csak a választásokat követő tisztújító kongresszuson kell megtennie.
Hiller munkájáról a vélemények "a nem volt még érett pártvezetőnek"-től a mélyrepülésben lévőn és a tehetetlenen át egészen a megbukottig szóródnak, attól függően, ki milyen közel állt Hillerhez eredetileg. Kárhoztatják a szervezetlenséget, azt, hogy nem tud élni a hatalmával, hogy nem használja ki a médiateret - és hogy átengedte a területet a régi motorosoknak: Szekeres Imre elnökhelyettesnek, illetve a vele szorosan együttműködő Puch László pártpénztár-noknak. "Politikai értelemben tökéletesen összefonódtak, együtt mozognak, mindenről egyeztetnek, egymás között osztják le a munkát, de
Szekeres a vezér,
nem Hiller" - jellemzi a két, kormányzati pozícióját odahagyó vagy elveszítő, mondhatni főállású pártpolitikus és a pénztárnok kapcsolatát egy pártbeli ellenfelük.
"A hat hónapja megválasz-tott Hiller István és az elnökség együtt sír és együtt nevet" - nyilatkozta lapunknak Szekeres, aki szerint "nincs idő a sorok rendezésére, repülés közben tankolunk". Azt azonban elismeri: tehettek volna többet, és azt "politikailag célszerűbben". Az elnökhelyettes a kormányfővel való viszonyát firtató kérdésünkre azt válaszolta: "Az MSZP érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként sikeres legyen."
Forrásaink döntő hányada azt állította, hogy "a minden pártsejtben ott lévő" Szekeres megerősödött a párton belül. Apróságokra is kiterjedő hatalmát azzal jellemzik a szocialisták, hogy a Tóbiás Józsefet váltó Oláh Lajos pártigazgató légüres térbe került miatta a tavaly októberi kinevezésekor, "még a széket, a számítógépet és a titkárnőt is úgy kellett kikönyörögnie". Hasonló sors jutott Szigetvári Viktornak, aki Gyurcsány nyilvános szerepléseinek szervezését hagyta oda az MSZP-kampány szervezéséért. ' nem kaphatta meg a régi pártigazgatói irodát, mivel "a második emelet a politikai szint a Köztársaság téren". A miniszterelnök Szigetvárit eredetileg Hiller beosztottjának és a kampány irányítójának delegálta a "Köztérre", ám az elnökség - és elsősorban Szekeres - végrehajtóvá, technikai személyzetté, kampányfőnök helyett -igazgatóvá degradáltatta. A kampányt majd a Gyurcsány, Hiller, Szekeres trió irányítja, azaz gyakorlatilag az utóbbi; pedig sokan számon kérnék rajta a '98-as választási vereséget, valamint a párt tehetetlenségét a tavalyi népszavazás idején.
A kampányig azonban még el is kell jutni; és jó néhányan hiányolják az ehhez szükséges muníciót a 100 lépés programjából és a minisztercserékből. "100 lépés a semmibe: ez semmiképpen sem szocdem program, még liberálisnak se mondanám igazából. A fiskális szempontok dominálnak benne" - értékelte a programot az egyik pártvezér, aki szerint nem a pincérek borravalóján vagy a kertészek nyugdíján múlik Magyarország jövője - és az MSZP választási sikere. A program egy támogatója szerint a miniszterelnök több hónapos tétlenkedés után végre felismerte, nem bekkelheti ki a választásokig, addig fel is kellene mutatni valamit. "Nincs költségvetési mozgástér, az osztogatás politikája amúgy is megbukott: nem jött be Schamschula György ökörsütése, de Horn Gyula >>ingyenes repülőjegyet a nyugdíjasoknak!Az viszont továbbra is rejtély, hogy kik a miniszterelnök mögötti szürke eminenciások. Az biztos, hogy a kormányalakítás után felállított tanácsadói testületek nem, mert azokat jutalomként vagy fájdalomdíjként kapták a politikusok. Egyes szocialisták egyfajta árnyékkormányt is emlegetnek, lapunk azonban nem tudott ennek a nyomára bukkanni. A miniszterelnök szűk tanácsadói teamjébe Gál J. Zoltánt, a kancellária államtitkárát, Keszthelyi András főtanácsadót, a már említett Szigetvárit és Dessewffy Tibor szociológust sorolják, a szocialista szlengben csak az elnök embereiként emlegetve őket. (Korábban ide tartozott a tavasszal távozott Braun Róbert és a február óta a kultusztárcát irányító Bozóki András is.) Dessewffy lapunknak határozottan tagadta, hogy Gyurcsány köreibe tartozna, és bár elismeri, hogy jó személyes viszonyt ápol a kormányfővel, szerinte még azt is túlzás állítani, hogy havi rendszerességgel találkoznának. Ám több koalíciós forrás úgy tartja: a gyurcsányi gondolatok első számú forrása a Dessewffy vezetésével néhány hete nyilvánosság elé lépett Demos Magyarország nevű think tank. A szociológus viszont azt mondja: noha világnézetük egyezik, semmilyen viszonyban nem állnak a kormányzattal.
Egy forrásunk - nevek említése nélkül - arról beszélt, hogy a kormányfőnek ennél jóval kiterjedtebb a tanácsadói köre, de velük nincs napi kapcsolatban, informális összejöveteleken, vacsorákon hallgatja meg a véleményüket.
Azt sem lehet tudni, hogy ki vagy mi befolyásolja a miniszter-elnök személyi döntéseit. "Gyurcsány súlytalan vagy egyenesen alkalmatlan embereket tett miniszterré, rájátszik a jó király, rossz tanácsadók effektusra, de egyre kopik a király imidzse is" - mondja egy forrásunk, az előbbire Kolbert, Rátz Jenő egészségügyi és Somogyi Ferenc külügyminisztert hozva fel példaként, az utóbbi körben pedig Bozókit, Lamperth Mónika belügy-, Kóka János gazdasági és Gráf József földművelési minisztert. "A miniszterelnöknek
annyira nincsenek pártbeli
szövetségesei, hogy bedőlt az agrárlobbi hangadóinak, Magda Sándornak és Karsai Józsefnek, és elhitte, hogy Németh Imre helyett minden szocialista a bólyi privatizátort akarja látni a tárca élén" - árulnak el kulisszatitkokat mások, az "igazság kedvéért" hozzátéve: Németh elkerülhette volna a sorsát, ha az agrárlobbi és Gyurcsány ellenében nem ragaszkodik közigazgatási államtitkárához.
Lamperthet már többször is meneszteni akarták. Legelébb maga a kormányfő szeptember végi megválasztása után, de akkor Szekeres nyomására egy éjszakába nyúló elnökségi ülésen negyedévi próbaidőt kapott. Az áprilisi gödi informális kormányülés előtt már mindenki biztosra vette a távozását, de akkor a fideszes Répássy képviselő védte meg a minisztert. "Annyira támadták, hogy már nem lehetett leváltani" - mondta egy bennfentes.
A szocialista pártvezetésnek amúgy - Medgyessy idejéhez hasonlóan - alig van befolyása a személyi döntésekre. "Az idén már három szocialista jelölésű tárca élére nevez ki megkérdezésünk nélkül minisztert Gyurcsány" - mondja egy elnökségi tag. Egy mezei képviselő azon háborog, hogy a Draskovics-Veres és a Németh-Gráf cserét is csak néhány perccel a sajtó előtt tudták meg, senki nem kérte ki a véleményüket. A kormányfő meg is mondta a frakciónak: nem bízik bennük, és nem szerette volna, ha kiszivárog a változtatás. Az eddigi kabinetfőnök, Veres János pénzügyminiszteri kinevezését többen is "belső pr-nak" nevezték, Draskovics Tibort ugyanis finoman szólva sem övezte rajongás a szociknál, míg az - eddig - népszerű Veres nélkül nehéz lenne végigvinni a 100 lépést vagy akár csak nagyjából megőrizni az ország fizetőképességét. "Megnézem, hogy mikor lesz Veres még egyszer miniszterelnök-jelölt. Rengeteget erodálódik majd egy év alatt a pénzügyben" - véli az egyik prominens.
A minisztercserékhez hasonló mértékben kérte ki Gyurcsány a választott testületek véleményét a programról is: a pártelnökség csak lázadást kilátásba helyezve tudta elérni, hogy a kormányfő tájékoztassa őket a 100 lépés konkrétumairól. "Egy vezetői értekezleten, a 100 lépés bejelentését megelőző szerdán azt mondta: a részleteket megtaláljuk a pénteki Népszabadságban, és csak nehezen lehetett rávenni, hogy jöjjön el a rendkívüli elnökségire" - mondja a testület egyik tagja. Egy másik pártvezető azon borong, hogy Gyurcsány "mintha lenézné a pártot, az elnökség előtt rendre elhangzik, hogy mi és ti, a mi pártunk, a te kormányod".
Egy a politikai döntésekhez közel álló szocialista politikus szerint azonban az MSZP-nek el kellene felejtenie a Medgyessy-Kovács-időszaknak a Horn-érára is visszanyúló vitáját, "azt a marhaságot, hogy a pártnak van-e kormánya, vagy a kormánynak pártja: tetszik, nem tetszik, Gyurcsánynak van kormánya, és ha akarja, övé lesz a párt is". Egy háttérember ugyanezt a gondolatot egy sakkanalógiával világítja meg: "A tisztek lecserélve, vagy az alapvonalon, a gyalogok mögött ragadtak, csak a világos vezér van játékban; ám ugyanez a helyzet a sötétnél is,
a küzdelmet a vezérek
mozgékonysága dönti el, vagy pedig az, hogy ki tudja valamelyik megmaradt tisztjét felfejleszteni a vezér mellé - bár ezt nem csak a másik térfélen, nálunk sem akarja a legerősebb figura."
A helyzet mindennek ellenére nem reménytelen, bár ahány szocialista, annyiféleképpen összegez. Többek szerint a bizonytalanság ellenére nem esélytelen a választási győzelem, ha bejön a 100 lépés, és ha sikerül jó kampányt csinálni. Ha. Az egységbe egyelőre amúgy nem tömörülő morgolódók viszont népszerűségi mélypontról beszélnek, utalva például a méretes soproni zakóra. A borúlátóbbak a köztársaságielnök-választás elvesztése esetére lázadást prognosztizálnak a pártvezetés ellen. A legpesszimistábbak azt sem zárják ki, hogy egy esetleges jövő évi vereség a mostani MSZP-t - amely 16 éve az egymástól meglehetős ideológiai távolságra álló platformok szövetségeként jött létre - egy személyi konfliktusok indukálta szétszakadás révén számolhatja föl.
Besenyei Zsolt
keret
A Szili-ügy
Szép kis kalamajka várható - általában így tekintenek az MSZP-ben a június 6-7-ei államfőválasztás elé. Egyelőre tisztázatlan, miben bíznak a szocialisták, és hogyan képzelik, hogy átviszik a parlamenten Szili Katalin köztársasági elnökségét. A háttérben persze folyik a másik három párt és a függetlenek képviselőinek győzködése. Erre utalhatott Hiller is, aki lapunk felvetésére - miszerint kevés az a négy-öt szabaddemokrata (Wekler Ferenc, Mécs Imre, Béki Gabriella, Világosi Gábor és esetleg Kiss Zoltán), aki megszavazná Szilit - úgy reagált: "egyelőre csak ennyien jelezték, de a szavazás titkos lesz".
Az anonimitás segítheti hozzá az MSZP-t az MDF-frakció maradékának nyolc szavazatához is. "Dávid Ibolyáéknak kutyakötelességük megszavazni Szilit" - vélik a házelnök támogatói, mondván, Szilin múlott, hogy tavaly ősszel nem került a lázadók kezére az MDF képviselőcsoportja. Információink szerint a házelnök kampánystábja lobbizik a négy Baranya megyei fideszes voksért is.
Emellett folyik az üzengetés a nagyobbik ellenzéki párt vezetése felé is. "Azzal győzködik őket, hogy Szili nekik se lesz rossz, nem küldözgeti majd a törvényeket az Alkotmánybíróságra, mint tenné Sólyom László" - árulta el egy szocialista prominens.
Néhány szocialista valósággal retteg a sikertelen választástól és annak következményeitől. "A 90-es évek az MSZP számára másról sem szóltak, mint hogy ne kerüljön vissza az ún. rendszerváltó pártok karanténjába. Ezért kötöttünk '94-ben koalíciót, '95-ben és 2000-ben ezért nem állítottunk köztársasági elnököt, pedig mindkétszer megvolt a jelölt is: előbb Kosáry Domokos, utóbb Medgyessy Péter. Szilivel most ott tartunk, amit mindenképpen el akartunk kerülni: mi állunk az egyik oldalon, mindenki más meg a másikon" - kesereg egy régi bennfentes.
Két héttel a választás előtt valószínűsíthető, hogy Szili nem oldja meg a problémát, és nem mond le az államfőjelöltségről, bár még mindig akadnak az MSZP-ben, akik ebben bíznak. Információink szerint a pártvezetés is ellentmondásosan ítéli meg, hogy szükség lesz-e vészforgatókönyvre: a házelnök támogatóinak nyomására Hiller azt javasolja, mind a 178 szoci képviselő jelölje Szilit. Ezzel azonban elesnének attól, hogy újabb jelöltet állítsanak, ha az első fordulóban nem lenne meg a 194 szavazat sem, hiszen egy képviselő csak egyszer jelölhet, és csak egyetlen államfőaspiránst. Az elnököt ezért többen kárhoztatják, mondván, a politikában nincs "nem létező", csak "kevésbé valószínű" lehetőség.
"A harmadik fordulóban az osztályharc dönt" - jellemzi a helyzetet egy Szili jelölésétől nem repeső forrásunk, aki szerint az SZDSZ-nek el kell döntenie, hogy támogatja-e a szocialista politikust, vagy a szavazástól távol maradva a jobboldal jelöltjét segíti-e az első közjogi méltóság posztjára. Egy másik, amúgy Szili-támogató MSZP-s ezzel szemben a kormányfő felelősségét firtatná: "Gyurcsánynak az államfőválasztásig egyértelművé kell tennie, hogy kinek az oldalán áll, különben a jobboldal adja a köztársasági elnököt. Ennek nemcsak Szili, hanem a párt és ő maga is áldozatául eshet."
