Turcsányi Sándor: Láthatás

  • 1996. május 23.

Egotrip

Balázs Samu, a magyar színjátszás és film meghatározó színészegyénisége tizenöt éve halt meg. Ma (18-án) lenne kilencvenéves, ma is játszhatná még a 87 éves öreg inast a Cseresznyéskertben. A nagy színészeket mindig túléli egynéhány legenda és anekdota. Róla úgy szól az egyik, hogy az ún. népi demokratikus érában is konokul ôrizte arisztokratikus szokásait, haláláig inas öltöztette, nélküle föl se tudta volna venni a mellényét. Az üzenet eltéveszthetetlen, egy úr a pokolban is úr, ahogy a mondás tartja. A legendának az sem árt, hogy Balázs Samu nem volt sem fônemes, sem pénzarisztokrata, valójában szegény és népes erdélyi családban született a szép nevű Bánffyhunyadon. De kiváló karakterszínész volt, akit alkata, beszédkultúrája, száraz lénye, fanyar humora az elôkelô úr (és az intrikus) szerepkörére predesztinált. E nemben eljátszott mindent, amit lehetett, a Dalolva szép az élet reakciós karnagyától az agg Ferenc Jóskáig, Lucifertôl Albino Albinig, aki egy finom fehér egér a Minden egér szereti a sajtot című mesejátékban. De volt ô labanc tiszt és nyilas körzetvezetô is; kivált a szocreál legvadabb korszakában nem nélkülözhették mint a pozitív hôs antitézisét.

Balázs Samu, a magyar színjátszás és film meghatározó színészegyénisége tizenöt éve halt meg. Ma (18-án) lenne kilencvenéves, ma is játszhatná még a 87 éves öreg inast a Cseresznyéskertben. A nagy színészeket mindig túléli egynéhány legenda és anekdota. Róla úgy szól az egyik, hogy az ún. népi demokratikus érában is konokul ôrizte arisztokratikus szokásait, haláláig inas öltöztette, nélküle föl se tudta volna venni a mellényét. Az üzenet eltéveszthetetlen, egy úr a pokolban is úr, ahogy a mondás tartja. A legendának az sem árt, hogy Balázs Samu nem volt sem fônemes, sem pénzarisztokrata, valójában szegény és népes erdélyi családban született a szép nevű Bánffyhunyadon. De kiváló karakterszínész volt, akit alkata, beszédkultúrája, száraz lénye, fanyar humora az elôkelô úr (és az intrikus) szerepkörére predesztinált. E nemben eljátszott mindent, amit lehetett, a Dalolva szép az élet reakciós karnagyától az agg Ferenc Jóskáig, Lucifertôl Albino Albinig, aki egy finom fehér egér a Minden egér szereti a sajtot című mesejátékban. De volt ô labanc tiszt és nyilas körzetvezetô is; kivált a szocreál legvadabb korszakában nem nélkülözhették mint a pozitív hôs antitézisét.

Kolozsvárott kezdte a pályát, majd a Nemzetiben folytatta, és egy Madách színházi kanyar után, fél évszázad múltán ott is fejezte be. A színpadon klasszikus szerepei az emlékezetesek, Shakespeare, Schiller, Madách, Gogol és a többiek. Utoljára Csehov. Abban a Cseresznyéskertben játszotta Firszet, amelyben Törôcsik Mari volt Ljubov Andrejevna. Inasszerep a Firszé, de nem a harmadik lakáj fajtából, aki a második felvonás derekán tollsöprűvel megy át a színen, majd a negyedik felvonásban nyomatékkal közli, hogy a kocsi elôállt. Firsz kulcsember a darabban, a soha vissza nem térô szép idôk egyedüli tanúja, amikbôl nem maradt más, mint összefüggéstelen töredékek egy öregember szenilis emlékezetében. Végül Firsz egyedül marad a színen, az elhagyott, kiürített házban. Arról motyog valamit, hogy elmúlt az élete, míg odakintrôl fejszecsapásokat hallani, döntik a cseresznyefákat. Komédia négy felvonásban - legalábbis Csehov annak nevezte.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.