Film

A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja

  • - kg -
  • 2017. július 1.

Film

Johnny Deppről főleg a költekezései miatt hallani manapság. A sztár a menedzsereit perelte, azok meg őt, mondván, ők jó előre szóltak: talán nem kellett volna annyi szigetet vásárolni a Bahamákon; talán havi 30 ezer dolcsi kicsit sok borokra, és lehet, hogy nem egy 3 millió dolláros ágyúból kellett volna Hunter S. Thompson hamvait kilőni az örökkévalóságba. Egzotikus szigetek, állandóan vedelő hős és mindenfélével megtöltött ágyúk – a Karib-tenger kalózait csak nem Johnny Depp története ihlette? Vicces is lett volna, ha kiírják a főcímbe: igaz történet alapján. Jó, Hunter S. Thompson nem jelenik meg a filmben, de megjelenik kalózgúnyában Paul McCartney, Keith Richards után ő sem maradhatott ki a buliból, meg a Beatles–Rolling Stones-meccs is így kívánja. Javier Bardem kidülledt szemű zombikapitánya viszont egy Stones-koncertnél is félelmetesebb jelenség, pont helyénvaló tehát, miként a zombicápák jelenléte is üdvözlendő. Ízlelgessük, mert jól­esik: z-o-m-b-i-c-á-p-a. Ahogy az élőhalott tengeri ragadozóknak, úgy Geoffrey Rush féllábú kalózki­adásának, Barbossa kapitánynak az összes jelenése is kész örömünnep. Innen szép a vereség, de amilyen profik, az ötödik epizódhoz érkezett franchise működtetőinek ezt is sikerült összehozni. Nem lehetett könnyű, hiszen a kalózos film eleve nyert ügy, így aztán akaratlanul is adódnak pillanatok, amikor veszélyesen közel sodródunk valami izgalomhoz, de végül mindig sikerül visszaterelni a filmet a lagymatagság biztonságos, kipróbált medrébe.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.