Film

Az ellenállhatatlan tekintet

Chantal Akerman pályaképe

  • Pálos György
  • 2023. január 11.

Film

A Sight and Sound című filmes magazin 2022-ben is megszondáztatta a listáján szereplő filmszakmai szereplőket, s a beérkezett 1639 filmkritikusi szavazat alapján Chantal Akerman (1950–2015) Jeanne Dielman, 23 quai du Commerce, 1080 Bruxelles című munkáját tették meg minden idők legjobb filmjének.

E váratlan eredménnyel egyidejűleg leszorult a trónról a Szédülés (Hitchcock), valamint az Aranypolgár (Welles), mely művek korábban több alkalommal is a legjobbnak találtattak.

A Jeanne Dielman… eddig nem szerepelt semmilyen listán, s a tízfős elit mezőnybe korábban csak férfi rendezők fértek be. Talán nem túlzás azt állítani, Chantal Akerman filmje szinte az ismeretlenségből robbant be a köztudatba. Egyes elkötelezett filmbarátok-filmtörténészek nyilván ismerték-méltatták Akerman munkásságát, ám a szélesebb nagyérdemű számára most jött el a pillanat: vagy megtépjük ruháinkat a méltatlanul mellőzött nagy alkotó okán, vagy egyszerűen a brüsszeli filmes bürokraták túlhajtásainak (#metoo és társai) tudjuk be Akerman felemelkedését.

A lecsupaszított világban

Chantal Akerman belga filmrendező a nagy elődhöz (Orson Welles) hasonlóan, szemtelenül fiatalon fogott a filmkészítésbe. Az Aranypolgárt – mely megkerülhetetlen mű manapság is – 26 éves „csodagyerekként” rendezte Welles 1941-ben, s Akerman sincs még 25, amikor a Jeanne Dielmant bemutatják Cannes-ban, 1975-ben. Welleshez hasonlóan Akerman sem töltött túl sok időt a filmes-művészeti oktatásban. Tizenöt éves, amikor Jean-Luc Godard Bolond Pierrot-jának hatására elhatározza, hogy filmrendező lesz. 18 évesen bekerül ugyan a francia nyelvű belgiumi film- és színházi felsőoktatási intézménybe, ám gyorsan tovább is áll, mondván, ahhoz, hogy az ember megismerje a filmes mesélés sajátosságait, nincs szükség évekig tartó tanulásra. Belevág a filmkészítésbe, s a gyakorlatban sajátítja el mindazt, amit tudnia kell, miközben megszüli alkotói identitását, s kialakítja sajátos, felismerhető stílusát, filmnyelvét.

Első komolyabb munkája, az Én, te, ő, ő (Je, te, il, elle) egyszerre ambiciózus első film és programadó alkotás. A néhány nap alatt megvalósított (vagyis nagyon olcsó) munka, amelyben Akerman főszereplőként is jelen van, precízen kijelöli a művészi kereteket: minimalista, lassú, kíméletlenül személyes és leplezetlenül bátor munkát készít el, főhőse, vagyis antihőse egy fiatal nő. Szerelmi csalódás után vagyunk, elment a te, az Akerman megformálta alak (én) átfesti a bútorait különböző színekre (a film fekete-fehér), majd a bútoroktól is megszabadul, megnyílik a korábban elviselhetetlen szűk tér. Ebben a lecsupaszított világban maradunk a későbbiekben is, bár látszólag mozgalmasabb, külső helyszíneken. A határokat feszegető lassúságot narráció kíséri, amelyből megtudhatjuk, hogy mire számítsunk a későbbiekben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.