Carlos Saura munkássága

Hideg családi fészek

Film

Februárban meghalt az európai filmművészet egyik utolsó régi vágású óriása, a latin kultúra egyik legmesszebbre jutó közvetítője, Carlos Saura. Az alábbiakban pályájának fontosabb mozzanatait idézzük fel.

A Franco-rezsim szigorú cenzúrája Carlos Saurának béklyó helyett inkább kreatív szikra volt, amelynek mesteri kerülgetése hamar meghozta számára a nemzetközi elismertséget. Spanyolország demokratikus átmenetét követően – amikor azt hihettük volna, hogy elvesztette az elnyomás kimeríthetetlen ihletforrását – képes volt újragondolni művészetét. Franco és az elvakult nacionalizmus legrafináltabb kritikusaként és a táncművészet legodaadóbb filmes nagyköveteként is nevet szerzett magának.

 

A táncoló holló

Saura stabil középosztálybeli családba születik az aragóniai Huescában. Apja jogász, anyja pedig zongorista; az ő alakja köszön vissza a Nevelj hollót… neurotikus anyafigurájában, aki szintén felhagy a zenei pályával házassága után. A kis Carlost liberális szellemben nevelik, de az 1936-tól 1939-ig tomboló polgárháború kettészakítja a famíliát. Szülei a harcok elől anyai nagymamájánál és nagynénjeinél helyezik biztonságba, akiknek konzervatív nézetei és bigott vallásossága mély nyomot hagynak benne. Életének ezen időszaka töredékesen felsejlik a Nevelj hollót… (1976) és az Angélica, az unokatestvér (1974) című filmekben is. A család értelmiségi ösvényét követve Carlos mérnöki tanulmányokba kezd, de már az egyetem alatt is megszállottan készít fényképeket, leginkább balett- és flamencotáncosokról. Mindkét szenvedély maradandónak bizonyul: a fotózás élete végéig vele marad (nyilvános eseményeken szinte sosem jelent meg a nyakában lógó kamera nélkül), ahogy a tánc és táncosok iránti rajongása is. A képek bűvölete eltereli eredeti tanulmányaitól is; átiratkozik a filmművészeti főiskolára. Bátyja, Antonio Saura, a neves absztrakt expresszionista festő is bátorítja filmes terveit. Hosszú és termékeny karrierjét 1955-ben rövid dokumentumfilmekkel kezdi, és hamar nemzetközi hírnévre tesz szert, amikor első egész estés filmje, a neorealizmustól ihletett A csavargók (Los golfos, 1960) a Cannes-i Filmfesztiválon debütál. A fesztiválon találkozik és barátkozik össze Luis Buñuellel, akinek hatása hamarosan metaforikus, szimbolikus irányokba tereli a kezdeti neorealista ösvényről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak.