VERZIÓ 19

Katonák a felvevőgéppel

Képkereső szekció

  • L. T.
  • 2022. november 2.

Film

Száz éve született a litván származású Jonas Mekas, akit az amerikai független film egyik legfontosabb alakjának tartanak. És nem is csak azért, mert számos nagyszerű film fűződik a nevéhez.

Mekas a tehetségkutatáshoz is értett, és filmesztétaként, -kritikusként is maradandót alkotott. De a legnagyobb húzása a filmes naplója volt, amelyet 70 éven át, 1949-től három évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig forgatott. (96 éves volt ekkor.) A Los Angeles-i rendező-aktivista, KD Davison volt a szerencsés, aki a több ezer órányi felvételt átnézhette, vághatta, majd ezekből elkészíthette saját Mekas-portréfilmjét. A Töredékek a Paradicsomból a Verzió Képkereső szekciójában lesz látható, amely a fesztivál ismertetője szerint „azt vizsgálja, hogyan őrzik meg és közvetítik, illetve alakítják át és fedezik fel (újra) a képek közös és egyéni tapasztalatainkat”.

 
Jonas Mekas (Töredékek a Paradicsomból)

Valószínűleg „filmnaplónak” szánták azt a felvételt is, amit egy amatőr filmes készített a lengyelországi Nasielskben. De amíg ezer órákban mérhető a nyersanyag Mekasnál, ez a kisfilm mindössze háromperces, mégis hasonlóan felbecsülhetetlen értékű. Ez ugyanis az egyetlen olyan mozgóképes felvétel, amelyen a lengyel városka zsidó lakói láthatók – békeidőben. David Kurtz 1938-ban forgatta családja számára a városi forgatagot, de azt a legszörnyűbb rémálmában sem gondolhatta, ami egy évvel később a szereplőkkel történt. Bianca Stigter Három perc – Hosszabbítás című filmjében Kurtz unokája és az egyik nasielski túlélő próbálja felidézni, milyen jövő várt azokra, akiknek az arca csak másodpercekre villan fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.